Tőlük retteg a világ, bemutatjuk az ISIS-K terrorszervezetet

A moszkvai koncertterem elleni brutális támadást magára vállaló terrorcsoport lehetséges támadásaira az elmúlt hónapokban uniós és amerikai tisztviselők figyelmeztettek.

Az Iszlám Állam fegyveresei fegyvereik mellett állnak, amikor 2019. november 17-én megadták magukat a kormánynak az afganisztáni Jalalabadban, Nangarharban.

Az Iszlám Állam Horaszán (ISIS-K) vállalta a felelősséget a moszkvai koncertteremben végrehajtott pénteki mészárlásért. Az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb oroszországi terrortámadása után Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet intézett az országhoz, melyben megkérdőjelezte, hogy a radikális, terrorista iszlám szervezetek érdekeltek-e abban, hogy csapást mérjenek Oroszországra. Ahogy mondta, arra az országra, amely ma az eszkalálódó közel-keleti konfliktus igazságos megoldását képviseli, írta a Politico. 

Egy férfi az Iszlám Állam zászlaját tartja, miközben a palesztinpárti támogatók összegyűltek Fokvárosban 2023. november 12-én, miután az izraeli támogatókat gyülekezés közben elkergették (Fotó: AFP/Gianluigi Guercia)

Az Egyesült Államok oroszországi nagykövetsége a hónap elején arra figyelmeztetett, hogy iszlamista fegyveresek támadást terveznek Moszkva ellen, és meg is nevezték az ISIS-K-t.

Mi az ISIS-K?

Az Iszlám Állam Horaszán Tartomány (ISIS-K), az Iszlám Állam-csoporthoz (ISIS) tartozó szervezet 2014 végén alakult meg a pakisztáni tálibok egyik szakadár frakciójaként. Földrajzilag a „Horaszán” egy olyan történelmi régióra utal, amely a mai Irán, Afganisztán és tágabb értelemben Közép-Ázsia egyes részeit foglalja magában.

A csoport megvetette a lábát Kelet-Afganisztán olyan területein, amelyek már régóta más dzsihadista csoportok – köztük az al-Kaida – menedékei voltak, és toborzót szervezett az elégedetlen afgán és pakisztáni tálibok körében. Az ISIS mintájára brutális erőszakkampányt szerveztek a lakosság ellen annak megfélemlítése érdekében.

2016 januárjában az amerikai kormány az ISIS-K-t globális terrorszervezetté nyilvánította, ami az ellenük fellépő amerikai és afgán erők összehangolt kampányával párosult.

Az ISIS-K 2020-ban új életre kelt, miután új vezetőt neveztek ki, Shahab al-Muhajirt, aki két dologra összpontosított: a közép-ázsiai terjeszkedésre és toborzásra, valamint a Kabulban és a túlnyomórészt síita célpontok és más vallási kisebbségek ellen elkövetett nagyszabású támadásokra.

A csoport a kabuli repülőtéren 2021. augusztus 26-án elkövetett öngyilkos merényletével vált nemzetközileg ismertté. A támadásban 13 amerikai katona és 170 afgán halt meg, akik a tálib hatalomátvétel után menekülni próbáltak. A tálibok 2021 augusztusi hatalomátvétele után az ISIS-K fokozta a támadásokat.

Legalább öt rakétát lőttek ki az afgán főváros kabuli Hamid Karzai nemzetközi repülőterére 2021. augusztus 30-án. Helyi források megerősítették, hogy a rakétákat kilőtték, de a repülőtérre telepített védelmi rendszerekkel elfogták (Fotó: Anadolu via AFP/ Haroon Sabawoon)

Az ISIS-K olyan, mint az Iszlám Állam?

Az Iszlám Állam parancsnoki struktúráján belül az ISIS-K „tartománynak” (innen a „Horaszán tartomány”) minősül, amely az ISIS parancsnoksága alá tartozik. 

A gyakorlatban az ISIS-K egy műveleti csoport, amelynek az ISIS vezetése jelentős autonómiát biztosít. Globális és ideológiai ambíciói nagyon is helyi sérelmek és célok mellett léteznek, jelen esetben a tálibok megdöntése, hogy létrehozzák az iszlám állam saját verzióját.

A határvonal az IS és az ISIS-K között gyakran elmosódik, amikor a támadásokért való felelősségvállalásról van szó. Ők is elismerést követelnek olyan támadásokért, amelyeket másoknak adnak ki vagy amelyek megszervezéséhez eleve kevés közük van. Ezek ugyanis nagy hatású eszközök lehetnek az üzenetük terjesztésére és a toborzásra, egyben megnehezíti annak felmérését, hogy valójában mennyire veszélyes az ISIS-K.

Miért támadhatta meg a csoport Oroszországot?

Az ISIS-K azt állította, hogy ők hajtották végre a támadást Moszkvában. Azt mondták, hogy a moszkvai támadás célja az volt, hogy zavarba hozzák a tálib kormányt és hogy elriasszák a kínai és orosz befektetéseket Afganisztánban. Hasonló állításokat tettek a kabuli orosz nagykövetség elleni 2022. szeptemberi támadás után. 

Az ISIS-K céljai között szerepel egy iszlám állam létrehozása Közép-Ázsiában.

Afganisztánon belül elsősorban elégedetlen tálibokból, valamint a tálibokkal szemben álló fiatal, konzervatív afgánokból verbuválnak tagokat. Külföldön nagymértékben támaszkodnak a közösségi médiára és más üzenetküldő alkalmazásokra. Amaq nevű hírportáljuk legalább öt nyelven jelenik meg, és legalább ugyanennyi Telegram-csatornát üzemeltetnek.

Mi lehet a következő lépésük?

Az ISIS-K egyre inkább olyan regionális és nemzetközi célpontokat vesz célba, amelyek stratégiai jellegűek és nagy hatásúak. Az általuk vállalt akciók rendkívül változatosak, a kelet-afganisztáni börtönszökéstől kezdve Szulejmáni parancsnok iráni megemlékezésén át az isztambuli katolikus templomig.

Nagyon valószínű, hogy folytatni fogják a harcot az afganisztáni fronton, és külföldön is további támadásokat terveznek. Fontos azonban megjegyezni, hogy háborújuk nagy részét a médián keresztül vívják.

Borítókép: Az Iszlám Állam harcosai fegyvereik mellett állnak, amikor 2019. november 17-én megadták magukat a kormánynak az afganisztáni Jalalabadban, Nangarharban (Fotó: NurPhoto az AFP-n keresztül/Wali Sabawoon)