Az ukrán közvéleményben, valamint a nemzetközi sajtóban már tavaly óta napirenden van a 2023 őszén esedékes parlamenti-, és 2024 elnökválasztások kérdése. Bár az alkotmány értelmében hadiállapot során a parlament mandátuma minden további nélkül meghosszabbítható és a hadiállapot lezárása után kell választásokat tartani, az elnökre ez nem tér ki.
A hadiállapot során fennálló jogrendet szabályozó törvény szerint viszont az elnök mandátumát is meg lehet hosszabbítani. A vita tárgyát tehát sok esetben a törvényben foglaltak és az alkotmány rendelkezései közötti eltérések adják. Kritikusai szerint Volodimir Zelenszkij elnöksége legitimitásának válsága 2024. május 21-ével indulhat, ugyanis a regnáló elnök hivatalos mandátuma május 20-ig tart. A jelenlegi ukrán elnök és környezete attól tarthat, hogy ezt az állapotot ellene használhatják fel mind belső, mind külső szereplők és ennek egyik esetleges eszköze egy újabb Majdan lehet, amely szervezése mögött Zelenszkij elmozdításában érdekelt erők lehetnek
− mondta el a Magyar Nemzet megkeresésére Seremet Sándor, az Eurázsiai Központ szakértője, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
Kevés az esély egy orosz beavatkozásra
Ukrajnában hadiállapot van érvényben, és a háborús körülmények között a demokratikus értékek gyakran csorbulnak a nemzet- és állambiztonság javára. Így például nemzetbiztonsági okokra hivatkozva az ukrán Legfelsőbb Tanács 2022. április 26-án jegyezte be „Az hatalom ukránellenes politikai pártok alapítóitól és tagjaitól való megtisztítására vonatkozó egyes ukrajnai törvények módosításáról” szóló törvényt. A törvényhez tartozó magyarázó jegyzetben a törvény elfogadásának szükségességét azzal magyarázzák, hogy aktualizálódott az ukrán hatalom „kollaboránsoktól és árulóktól” való megtisztításának kérdése Oroszország Ukrajna elleni háborúja kapcsán. Utóbbi nem váltott ki felháborodást a nyugati partnerek körében.
A kérdés akkor válik aktuálissá, amikor a hadiállapot megszűnik és a politikai élet ismét normális keretek között tud majd folyni. Hadiállapot során ezt egyrészt nem feltétlenül releváns felmérni, másrészt az esetleges kirívóbb visszaéléseket háborús és biztonsági racionalitásra hivatkozva lehet exkuzálni
− fűzte hozzá a szakértő. – A jelenlegi körülmények között véleményem szerint kevés esély van olyan közvetlen orosz beavatkozásra amely egy a 2014-es Majdanhoz hasonló folyamathoz tudna vezetni. Azok a mozdítható forradalmi aktivisták akik erre alkalmasak lennének, azok vagy a fronton vannak már, vagy az elnöki hivatal holdudvarában ülnek − magyarázta.
