Az ukrán közvéleményben, valamint a nemzetközi sajtóban már tavaly óta napirenden van a 2023 őszén esedékes parlamenti-, és 2024 elnökválasztások kérdése. Bár az alkotmány értelmében hadiállapot során a parlament mandátuma minden további nélkül meghosszabbítható és a hadiállapot lezárása után kell választásokat tartani, az elnökre ez nem tér ki.
A hadiállapot során fennálló jogrendet szabályozó törvény szerint viszont az elnök mandátumát is meg lehet hosszabbítani. A vita tárgyát tehát sok esetben a törvényben foglaltak és az alkotmány rendelkezései közötti eltérések adják. Kritikusai szerint Volodimir Zelenszkij elnöksége legitimitásának válsága 2024. május 21-ével indulhat, ugyanis a regnáló elnök hivatalos mandátuma május 20-ig tart. A jelenlegi ukrán elnök és környezete attól tarthat, hogy ezt az állapotot ellene használhatják fel mind belső, mind külső szereplők és ennek egyik esetleges eszköze egy újabb Majdan lehet, amely szervezése mögött Zelenszkij elmozdításában érdekelt erők lehetnek
− mondta el a Magyar Nemzet megkeresésére Seremet Sándor, az Eurázsiai Központ szakértője, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
Kevés az esély egy orosz beavatkozásra
Ukrajnában hadiállapot van érvényben, és a háborús körülmények között a demokratikus értékek gyakran csorbulnak a nemzet- és állambiztonság javára. Így például nemzetbiztonsági okokra hivatkozva az ukrán Legfelsőbb Tanács 2022. április 26-án jegyezte be „Az hatalom ukránellenes politikai pártok alapítóitól és tagjaitól való megtisztítására vonatkozó egyes ukrajnai törvények módosításáról” szóló törvényt. A törvényhez tartozó magyarázó jegyzetben a törvény elfogadásának szükségességét azzal magyarázzák, hogy aktualizálódott az ukrán hatalom „kollaboránsoktól és árulóktól” való megtisztításának kérdése Oroszország Ukrajna elleni háborúja kapcsán. Utóbbi nem váltott ki felháborodást a nyugati partnerek körében.
A kérdés akkor válik aktuálissá, amikor a hadiállapot megszűnik és a politikai élet ismét normális keretek között tud majd folyni. Hadiállapot során ezt egyrészt nem feltétlenül releváns felmérni, másrészt az esetleges kirívóbb visszaéléseket háborús és biztonsági racionalitásra hivatkozva lehet exkuzálni
− fűzte hozzá a szakértő. – A jelenlegi körülmények között véleményem szerint kevés esély van olyan közvetlen orosz beavatkozásra amely egy a 2014-es Majdanhoz hasonló folyamathoz tudna vezetni. Azok a mozdítható forradalmi aktivisták akik erre alkalmasak lennének, azok vagy a fronton vannak már, vagy az elnöki hivatal holdudvarában ülnek − magyarázta.
Seremet Sándor elmondta, hogy már a háború előtt is sok tüntetés zajlott, amik közül volt néhány olyan, ami nagy tömegeket tudott mozgósítani, ám nem értek el eredményt.
Ahhoz, hogy az Ukrajnában ilyen jellegű hatalomváltásra kerüljön sor komoly erők bevonására lenne szükség, emellett önmagában egy tömeges tüntetés erre nem is elég, olyanra lenne szükség, amelynek van egy vezéregyénisége is. Ilyen személy azonban egyelőre nincs, ha pedig lenne is, úgy annak személye a nyugati partnerek számára is, akik Ukrajnát finanszírozzák, elfogadhatónak kell lennie. Sokan úgy vélték, hogy Zaluzsnij tábornok lehet egy ilyen figura, ő azonban nem mutatott semmilyen politikai ambíciókat
– magyarázta lapunk kérdésére a szakértő.
Kételkednek az ukránok is
Volodimir Zelenszkij nemrég 31 ezer ukrán halottról beszélt, ami több kérdést is felvet. Leginkább azt, hogy mennyire hisznek az elnöknek az emberek. Természetesen, pontos számot egyik háborúban álló fél sem oszt meg, ám sokan úgy érzik, hogy az áldozatok valós száma a bevallott sokszorosa lehet. Az említett számot több sajtóorgánum is kifogásolta, elsősorban amiatt is, hogy a hadsereg ennél jóval magasabb számokat közölt, bár ott nem választották külön a halottakat és a sebesülteket. Ukrajnában sajnos tragikus gyorsasággal növekednek a temetők és egyre hosszabbak a településeken elhelyezett hősi halottak neveivel, fényképeivel ellátott táblák −emelte ki Seremet Sándor. Ukrajnában hagyományosan szkeptikusan állnak hozzá a hivatalos adatokhoz. A felmérések szerint egyre magasabb az aránya azoknak az ukránoknak akik mind a háborúval, mind az ország helyzetével kapcsolatban alternatív forrásokból tájékozódnak.
Zelenszkij tekintélye és támogatottsága ingadozik, de ezt az ingadozást nem egy helytelen (bár tragikus és nem jelentéktelen) szám bemondása fogja kritikussá tenni
− zárta szavait a szakértő.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem tartana választásokat (Fotó: MTI/EPA/Malton Dibra)
