Újabb háborúpárti hangok borzolják a feszültséget Európában. Martin Herem parancsnok, az észt védelmi erők vezetője kijelentette, hogy jelenleg nem fenyegeti azonnali veszély Észtországot. Ha viszont a veszély növekszik, az állam megnöveli a védelmi készültséget – ez pedig mozgósítást jelent.
Ha Oroszország a jövőben támadást indít Észtország ellen, akkor Észtország minden bizonnyal nyerne...ám a győzelem csúnya lenne.
– nyilatkozta Martin Herem
Hozzátette: Észtországnak elegendő ideje van felkészülni, ha a fenyegetettségi szint emelkedik.
Az, hogy készüljünk-e, nem a tudáson múlik, az döntések kérdése!
–mondta Martin Herem
43 ezer katona mozgósítása Észtországban napi kétmillió euróba kerülne.
A parancsnok fontosnak tartja még a civilek védelmének előkészítését is, szerinte menedékhelyeket kell előkészíteni és megjelölni.
A NATO-csapatok már Észtországban vannak
Herem megismételte, hogy Észtországnak nem kell megvárnia a NATO-erők érkezését, mivel már ott vannak.
A mai rendszer olyan, hogy a NATO itt van, és nem megy sehova
– mondta.
Kiemelte: a szövetségnek konkrét harci tervei is vannak Észtország védelmére. Figyelmeztet viszont arra is, hogy a jövőben Oroszországnak nem lesz szüksége három évre – a különböző európai hírszerző ügynökségek által javasolt időkeretre –, hogy felkészüljön egy másik ország elleni támadásra.
Nemcsak az észtek készülnek egy nyílt konfliktusra Moszkvával szemben, hanem több európai vezető is. A háborús pszichózis eluralkodott a kontinens jelentős részén.
Orosz–ukrán háború
