Jean-Louis Bourlanges szerint ez a doktrínaváltás tökéletesen legitim, amennyiben véget vet az agresszor és az megtámadott helyzete közötti elfogadhatatlan aszimmetriának. Katonai szempontból Ukrajna egész területét a háború kezdete óta orosz nagy hatótávolságú fegyverek támadják, de olyanok is, amelyeket Moszkva szövetségesei szállítanak Oroszországnak, nevezetesen észak-koreai ballisztikus rakéták és iráni drónok. Kijev mélységi csapásokat is mér Oroszországra, de eddig saját fejlesztésű fegyverekkel, különösen drónokkal, amelyek a közelmúltban energetikai létesítményeket céloztak.
Korábban már beszámoltunk arról: Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is hozzájárulna, hogy Ukrajna a tőlük kapott fegyverekkel támadjon oroszországi területeket. Ez viszont azzal a kockázattal jár, hogy Oroszország a fegyvereket szállító országokra is mint hadba lépő országokra tekinthet, tehát a britek vagy a franciák és az amerikaiak is egyértelműen a háború részeseivé válnak – egyben Oroszország célpontjává is.
Borítókép: Jean-Louis Bourlanges, a francia nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke (Fotó: AFP/Ludovic Marin)