A Tsinghua Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének dékánja az amerikai–kínai kapcsolatok jövőjéről, a kockázatmentesítésről (de-risking) nyilatkozott az Eurázsia magazinnak, és arról is, hogy mi Magyarország szerepe az európai–kínai kapcsolatokban.
Jen Hszüe-tung elmondta, hogy bár Kínát második legnagyobb hatalomként tartjuk számon, a következő évtizedben még mindig csak kisebb hatással lesz a globális rend alakítására, mint az Amerikai Egyesült Államok.
A békés egymás mellett élés elve miatt Kína valószínűleg nem fog katonai összecsapásokba keveredni. A globális biztonsági rendre tehát továbbra is korlátozott befolyása lesz majd, ám annál nagyobb mértékben tudja alakítani a világgazdaságot. Nagyon valószínű, hogy a Kína és az USA közötti jelenlegi kétpólusúság még egy évtizedig vagy még tovább is fennmarad, mivel más országok valószínűleg nem fogják utolérni egyiküket sem a képességeik tekintetében.
Szóba került az EU kockázatcsökkentési (de-risking) politikája is, ami azt jelenti, hogy a vállalatok vagy országok úgy alakítják át az üzleti/gazdasági tevékenységüket, hogy az esetlegesen felmerülő működési kockázatokat a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsék. E folyamatba illeszkedik a beszállítói hálózat átalakítása is.
Az Európai Unió az ukrajnai háború miatt kezdte el a már említett deglobalizációt, hivatalos nevén a de-risking politikát. Ez azonban valószínűleg még jóval a háború befejezése után is folytatódni fog. A kockázatcsökkentés nemcsak Oroszországot, hanem Kínát és néhány más országot is célba vesz. Úgy vélem, ez a politika arra is irányul, hogy megakadályozza az amerikai vállalatok dominanciáját az EU digitális piacán. Ennek a politikának a fő mozgatórugója már nem az ukrajnai háború, hanem az EU vezetőinek a gazdasági függőségektől való félelme.
Jen Hszüe-tung arra is kitért, hogy mit hozna Donald Trump esetleges győzelme az idei novemberi elnökválasztáson.
Ha Donald Trump megnyeri az idei elnökválasztást, csökkentheti az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, és keményen felléphet az EU piacvédelmével szemben. Ez a forgatókönyv arra késztetheti az EU döntéshozóit, hogy az előrejelzettnél korábban kiigazítsák a kockázatcsökkentő politikát.
Az interjúban végezetül Magyarország szerepéről is szó esett az európai–kínai viszonyrendszerrel kapcsolatokban.
Magyarország Kína-politikája nagyon pozitív, és javítja is a kínai–uniós viszonyt, de csak korlátozott mértékben, hiszen rendkívül összetett kérdésről beszélünk. Ugyanakkor ha Kína és az EU nem tud egymással kijönni, akkor a Kína és Magyarország közötti stratégiai együttműködés még értékesebbé válik.
Jen Hszüe-tung szerint Kína viszonya Magyarországgal jobb, mint más uniós tagállamokkal.
A két ország számára még mindig van lehetőség a stratégiai együttműködés további javítására. A digitális korban a technológiai együttműködés az országok közötti stabil stratégiai kapcsolatok fontos alapjául szolgál. Ez a Kína-Magyarország kapcsolatokra is igaz. A fenntartható stratégiai kapcsolatok érdekében Kínának és Magyarországnak fontolóra kell vennie, hogy több közös programot dolgozzon ki a digitális oktatás, a kutatás, a fejlesztés, a hálózatok, a termékek, a szolgáltatások és apiacok területén.
Mint arról korábban már beszámoltunk, szerdán Magyarországra látogat Hszi Csin-ping kínai elnök.
Borítókép: Hszi Csin-ping kínai elnök Pekingben 2024. január 8-án (Forrás: MTI/EPA/Hszinhua/Csü Peng)
