Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótitkára, Szerhij Nyikiforov megerősítette pénteken: az Egyesült Államok megengedte Ukrajnának, hogy a tőle kapott fegyverekkel, bizonyos korlátozás mellett, csapásokat mérjen Oroszország területére.
Az engedély abban korlátozza az ukrán felet, hogy csupán a harkivi régóval határos orosz területet támadhatja – emlékeztetett a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál.
– Ez jelentősen megerősíti azt a képességünket, hogy szembeszálljunk az orosz határon túli előrenyomulási kísérletekkel
– jelentette ki Nyikiforov. Az ukrán hírportál szerint Zelenszkij a The Guardian brit lapnak adott interjúban világossá tette, hogy Ukrajnának szüksége van olyan erős, nagy hatótávolságú fegyverek használatának lehetőségére, amelyek képesek eltalálni Oroszország belsejében lévő célpontokat.
Az államfő megjegyezte, ha erre Washington nem adott volna zöld jelzést, akkor más szövetségesek, például Nagy-Britannia is megakadályozhatnák Ukrajnát abban, hogy bevesse a tőlük kapott nagy hatótávolságú fegyvereket.
– Higgyék el, válaszolnunk kell ezekre az orosz támadásokra. Nem értenek másból, csak az erő alkalmazásából. Nem mi vagyunk az első célpont, és nem mi leszünk az utolsó sem – tette hozzá.
A Kreml sem marad válaszok nélkül
– A Kremlnek tudomása van arról, hogy amerikai fegyverrel már megkíséreltek csapást mérni orosz területre az ukrajnai háború során – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
– Ez több mint ékes bizonyítéka annak, hogy az Egyesült Államok milyen mértékben érintett ebben a konfliktusban
– mondta.
Arra az újságírói kérdésre, hogy egyetért-e a Kreml Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentésével, miszerint minél több nagy hatótávolságú fegyvert ad a Nyugat Kijevnek, annál jobban fog előrenyomulni az orosz hadsereg, Peszkov így felelt:
– Egyetértünk. Abszolút indulatfokozás folyik ott, a háborúpárti érzelmek fokozása, szándékosan szítják a háború előtti hisztériát. És mindez természetesen nem okozhat mást, mint azt, hogy a legrosszabb módon befolyásolja az általános helyzetet. A feszültség tovább fokozódik.
Az Ukrajnáról Svájcban tartandó fórum kérdésére kitérve Peszkov megismételte, hogy Oroszország osztja Kína megközelítését az ukrajnai rendezéssel kapcsolatban.
– Kína már a kezdetektől fogva azt hangoztatta, hogy teljesen értelmetlen ilyen formátumokat tartani anélkül, hogy Oroszország részt venne a meghirdetett napirendben – mondta, hozzátéve, hogy az ilyen rendezési kísérlet „valójában üres időtöltés”.
Közben Ingrida Simonyte litván miniszterelnök a Bloombergnek adott nyilatkozatában – amelyet a Jevropejszka Pravda idézett – kijelentette, hogy
– Litvánia kész katonai kontingenst küldeni Ukrajnába, hogy segítse az ukrán csapatok kiképzését.
Emlékeztetett arra, hogy Litvánia már a 2022 februárjában indított, egész Ukrajnára kiterjedő háború előtt is segített az ukrán hadsereg kiképzésében, a litván és az ukrán fegyveres erők között pedig régóta fennáll az együttműködés.
Hozzátette:
– Jelenleg Litvániában és harmadik országokban képeznek ki ukrán katonákat, de nem tartja kizártnak, hogy ezt Ukrajnában is megtegyék „olyan országokkal együttműködve, amelyek ezt akarják”.
Továbbra is heves harcok folynak
Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója a Telegramon azt közölte, hogy az éjjel az orosz erők súlyos csapást mértek Harkiv városára, és romba döntöttek egy ötemeletes lakóházat. Eddig öt halálos áldozatról tudnak – mondta, hozzátéve, hogy tovább kutatnak a romok alatt túlélők, illetve holttestek után. A csapás következtében 25-en sérültek meg, nyolc embert szállítottak kórházba, köztük egy 12 éves kislányt és egy 11 éves fiút. Két sérült állapota súlyos.
Az ukrán légierő jelentése szerint péntekre virradó éjjel az orosz erők öt Sz–300-as és Sz–400-as légvédelmi rakétával támadták Harkivot az oroszországi belgorodi régióból, ezenfelül Kijevet Iszkander rakétával a Kurszki területről, valamint négy Sahíd csapásmérő drónnal a Krasznodari területen fekvő jejszki járásból. A légvédelem lelőtt egy Iszkander-K rakétát Kijev térsége felett, valamint négy Sahíd drót Ukrajna három régiójában.
A DTEK energetikai vállalat sajtószolgálatának közlése szerint a főváros, Kijev fölött lelőtt rakéta roncsai megrongálták az elektromos hálózatot, és teljesen megsemmisítettek egy transzformátor-alállomást. Személyi sérülésről nem érkezett hír.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál (SZBU) nyilvánosságra hozták, hogy a fegyveres erőkkel együttműködve többnapos hadműveletet hajtottak végre az orosz csapatok ellátását biztosító logisztika megsemmisítésére az orosz megszállás alatti Krím félszigeten.
Átfogó csapást mértek alállomásokra és áramellátó hálózatokra, valamint a kőolajtermék-készletekre az oroszországi Krasznodari területen.
Először az ukrán erők rakétatámadást indítottak két komp ellen, amelyek a krasznodari régióban lévő Kavkaz kikötőbe tartottak, és amelyeket az oroszok katonai logisztikára használtak. Ezután az SZBU drónjai olyan elektromos alállomásokat találtak el, amelyek közvetlenül a Krím félszigetet és a Kercsi-szorost látják el árammal, beleértve az ottani kikötőket is.
Péntekre virradóra az SZBU az ukrán haditengerészettel közösen megtámadta a Kavkaz kikötőben található olajátrakó raktárt, ahol akkora tűz ütött ki, ami még műholdról is jól látható volt.
Az SZBU-nál elmondták, hogy csütörtökre virradó éjjel drónjaikkal megsemmisítették Oroszországnak a Krímben elhelyezett nagy hatótávolságú, mintegy 100 millió dollár értékű radarérzékelő komplexumát is.
Az ukrán vezérkar helyzetjelentésében megerősítette, hogy az ukrán erők Neptun rakétákkal eltalálták a Kavkaz kikötő kompátkelőjét és olajterminálját. A vezérkar közölte azt is, hogy Oroszország pénteken tüzérségi tűz alá vett határátkelőket a vele szomszédos Szumi és Csernyihiv megyékben.
Borítókép: Tûzoltó a romok között, miután egy orosz légitámadásban megsemmisült az 1804-ben alapított harkivi állatorvosi egyetem lovasközpontja 2024. május 30-án (Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov)
