A tárcavezető a NATO informális külügyminiszteri ülését követő sajtóértekezletén gyors összegzésként azt mondta, hogy a „háború gyorsvonata kifutott az utolsó előtti állomásról”, és a kérdés, hogy maradt-e még esély ennek a megállítására.
Azt hiszem, egyetlen vészfék maradt, amiben még bízhatunk, ez pedig a június 9-i európai parlamenti választás, ahol az európai emberek, köztük a magyar választópolgárok is világossá tehetik a kormányaik számára, hogy nem akarnak hosszú távon háborúban élni Európában
– közölte.
Arról számolt be, hogy a tanácskozáson abszolút háborús hangulat uralkodott, „mintha a háború előtti készülődés utolsó fázisait élnénk meg”.
– Azok az előkészítő lépések, amelyek részben már történnek is, egy hosszú, sokéves háborúra történő berendezkedés előkészítő lépései. A tagországok jelentős része elérte azt a hangulatát, hogy most már gyakorlatilag semmifajta, korábban tiszteletben tartott észszerű korlátozást nem tart önmagára nézvést kötelezőnek – fogalmazott. Illetve sérelmezte, hogy szinte minden egyes felszólalással újabb veszélyes ötletek kerültek napirendre, bejelentették például, hogy az ukrán hadsereg ezentúl oroszországi célpontokat is támadhat amerikai fegyverekkel, ez többé nem tabu.
Majd azt a felvetést is problémásnak minősítette, amelynek alapján nyugati szakértőket vezényelnének Ukrajnába a katonák kiképzése céljából, valamint kitért arra, hogy majdnem minden résztvevő további fegyverekről, támogatásokról beszélt. De emellett felmerült az is, hogy a NATO magas rangú képviselőt delegáljon Kijevbe.
– Mi azt gondoljuk, hogy mindezekkel a javaslatokkal és ötletekkel a NATO mindig egy-egy újabb, egyre nagyobb lépést tesz abba az irányba, hogy bevonódjon ebbe a háborúba, holott két és fél évvel ezelőtt közösen döntöttünk arról, hogy nem válhat a NATO a háború részévé
– emlékeztetett.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az eddigi, már sok száz milliárd eurónyi fegyverszállítások sem hozták Ukrajnát közelebb a harctéri győzelemhez.
Szavai szerint ennek dacára elhangzott az is, hogy hosszú távon a nyugati világ a nyertese a háborúnak, azonban ez igen távol áll az igazságtól, több százezer ember meghalt, egy európai országot mára szinte teljesen leromboltak, és egyre kézzelfoghatóbb kockázata van a világháborúnak.
– Ez tényleg elképesztő, és a józan ítélőképesség teljes hiányára mutat sajnos – jelentette ki.
Érintette azt is, hogy az észak-atlanti szövetség a hosszú távú pénzügyi elkötelezettségen dolgozik, így most az a javaslat, hogy évente 16 ezermilliárd forintot kellene elkülöníteni erre a célra.
– Jeleztem, hogy Magyarország a kötelező pénzügyi részvételt csak abban az esetben fogadja el, amely a washingtoni szerződés szerint a NATO alapvető működéséhez tartozó funkciókat illeti, az pedig, hogy Ukrajna katonai képességeinek növelése érdekében pénzt rakjunk össze, nem tartozik a NATO alapvető céljai közé
– tudatta.
