Szijjártó Péter figyelmeztetett, hogy egyre erősödik az ideológiai és politikai nyomás az energiapiacokon, márpedig az elmúlt időszak jól mutatta a felelősségteljes energiapolitika fontosságát, amely azt takarja, hogy a kormánynak biztosítania kell az ország zavartalan energiaellátását, miközben tekintetbe veszi a környezetvédelmi szempontokat is.
Kiemelte: ez kizárólag az ideológiai megközelítések és az álszentség felszámolásával lehetséges, hazánk ezért kitart azon álláspontja mellett, hogy az energiaellátás nem ideológia és politika, hanem fizika és matematika kérdése, még ha a krízis a várakozással szemben épp távolabb is visz a józan észen alapuló hozzáállástól.
Amíg nem találják fel, miként lehet a kőolajat vagy a földgázt hátizsákban vagy sporttáskában szállítani, addig a vezetékhálózat fogja meghatározni, hogy honnan lehet energiahordozókat vásárolni.
– mondta.
Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy az ukrajnai háborúra válaszul elrendelt szankciók energiaválságot okoztak, miközben a nyugat-európaiak büszkén hangoztatják, hogy mostanra megszabadultak az orosz forrásoktól, de ez nem igaz, csak harmadik államok, például India közbeiktatásával vásárolnak kőolajat, illetve a cseppfolyósított földgázt (LNG) fogadó terminálokban is az orosz részesedés a legmagasabb.
Problémásnak nevezte, hogy nagy a nyomás a diverzifikáció érdekében, viszont az Európai Unió közben nem akar hozzájárulni az infrastruktúra fejlesztéséhez, illetve felszólalt a nukleáris energiával szembeni diszkrimináció ellen is.
Leszögezte: a magyar kormány elutasít mindenfajta politikai nyomásgyakorlást arra vonatkozóan, hogy milyen forrásokból vásároljon energiát, s mindig a nemzeti érdek szempontjából legjobb megoldásokat fogja választani.
Ezzel kapcsolatban arra is kitért, hogy a nemzeti energiamix összeállításának tagállami hatáskörnek kell maradnia az EU-ban, amelynek során figyelembe kell venni az egyedi körülményeket.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország nem politikai ideológiaként vagy monopóliumként tekint a zöldügyre, hanem a bolygó megőrzésének eszközeként. Továbbá hozzátette azt is, hogy hazánk a világ azon huszonegy állama közé tartozik, amelyek bruttó hazai termékük (GDP) növelése mellett voltak képesek csökkenteni a károsanyag-kibocsátásukat.
Úgy vélte, hogy a versenyképesség erősítésének és a környezet védelmének kéz a kézben kell járnia, jó egyensúlyt kell elérni e tekintetben.
A miniszter kifejtette, hogy a jövő felelősségteljes, karbonsemleges globális energiapolitikájához három fontos előfeltétel teljesülésére van szükség.
Először is, biztosítani kell az atomenergia szerepét, ugyanis az ipari teljesítmény bővülése nyomán már az évtized végére a duplájára fog nőni az áram iránti kereslet, s a termelés kellő mennyiségben, olcsón, biztonságosan és fenntarthatóan egyedül nukleáris reaktorokkal lehetséges.
– tudatta.
Kiemelte, hogy jelenleg a paksi bővítésen az orosz fővállalkozó mellett amerikai, német és francia cégek is dolgoznak, ami talán reményt nyújthat a a békés nemzetközi együttműködéshez való visszatéréshez.
Másodszor, végre kell hajtani a közlekedési szektor elektromos átállását, amelyről Európában politikai döntés is született.
– mutatott rá.
Ez ugyancsak nem lehetséges globális együttműködés nélkül, amire a szavai szerint jó példa Magyarország, amely fontos találkozási ponttá vált az ágazat keleti és nyugati szereplői között.
Hazánkban hamarosan jelen lesz a három legnagyobb német autógyártó és a három legnagyobb kínai elektromos akkumulátor-gyártó is, amelyek a lehető legszorosabban együttműködnek.
– tájékoztatott.
Miért harcolunk a valóság ellen? Miért is gondoljuk azt, hogy a 'szétválasztás', a 'kockázatmentesítés' működhet, amikor a helyzet teljesen mást mutat a valóságban?
– tette fel a kérdést.
Harmadik pontként érintette az energiaszállítási infrastruktúra fejlesztésének szükségét, úgy fogalmazva, hogy „nem létezik olyan kifejezés, hogy felesleges csővezeték vagy infrastruktúra”.
Aláhúzta, hogy a magyar kormányzat a diverzifikáció alatt nem valamely energiaforrás lecserélését érti, hanem az újabbak bevonását, és ez a folyamat nagy erőkkel zajlik még annak dacára is, hogy az EU nem támogatja a délkelet-európai infrastruktúra fejlesztését arra hivatkozva, hogy tizenöt év múlva úgysem lesz már része a földgáz az energiamixnek.
Ez egyrészt közel sem biztos, másrészt még ha igaz is, akkor is van még addig tizennégy év.
– jelentette ki, hozzátéve, hogy el kell kerülni a földgáz „mindenfajta agresszív, mesterségesen gyors" kivezetését.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Marko Djuric szerb külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2024. május 17-én (Fotó: MTI/Purger Tamás)
