A bandaháborúk mobilizálhatják a jobboldali szavazókat Svédországban

A bevándorlásellenes és az unió hatalmi központosításával szembeszálló jobboldali svéd demokrata pártnak ez lehet zsinórban a harmadik uniós választása, ahol erősödni tud. A várható eredményen a nemrégiben kitört, a pártot érintő botrány sem rontott, sőt újabb szavazókat hozhatott több friss felmérés szerint is.

Ebba Busch választási plakátja. Fotó: Jonathan Nackstrand Forrás: AFP

A Szociáldemokrata Párt legutóbbi mérések óta közel négy százalékot vesztett a népszerűségéből, legalábbis a közrádió friss kutatása szerint. Ezzel körülbelül 28 százalékon állnak, ami az ország 1995-ös csatlakozása óta még így is a legjobb eredménynek számít – ha valóban bejönnek közvélemény-kutatók számai.

Bár Svédországban az különleges, ha épp nem ők vannak kormányon (mint például jelenleg), az európai választásokon nem szokott jól szerepelni a baloldali párt.

De most sem azért kapnának több szavazatot, mert volt kormányfőjük, Magdalena Andersson felelevenítette az euró bevezetésének ötletét (amiről a svédek korábban népszavazáson elmondták már a véleményüket), és nem is azért, mert folyamatosan a (szélső)jobboldal előretörésével riogatnak, hanem mert a baloldali kispártoktól elvándorolnak a szavazók, elsősorban vissza a „jó öreg” szocdemekhez. 

A jobboldal két nagy pártja is erősödött 2019 óta, húsz százalék körül mérik mind a Mérsékelteket, mind kormánykoalíciót kívülről támogató, migrációellenes Svéd Demokratákat (SD). Míg a miniszterelnök pártja két százalékkal, a szuverenista formáció akár öt százalékkal is növekedhet, ami a sok pártra tagozódott svéd politikai színen jelentősnek mondható. A Svéd Demokratáknak pedig ez lesz a harmadik európai uniós választás, ahol növekedést tudnak elérni.

Ez annak ellenére így van, hogy a kampányt gyakorlatilag a körülöttük kialakult botrány indította be, alig négy héttel a június 9-i választás előtt, amit politikai ellenfelei és a baloldali sajtó azóta is napirenden tart.

A TV4 kereskedelmi tévécsatorna oknyomozó riportban tárta föl, hogy a Svéd Demokraták – ahogy ők nevezték a műsorban – trollfarmot üzemeltetnek, amely a közösségi médiában hamis információkat terjeszt politikai riválisaikról. 

Egy riporter a „trollok” közé férkőzött, és első kézből igyekezett bemutatni, hogy milyen dezinformációs gyárat működtet a párt. A kétes módszerekkel megszerzett és megbízhatóságában megkérdőjelezhető források alapján összerakott riport nagy port vert fel, még Ulf Kristersson kormányfő is magyarázkodásba kényszerült szövetségese miatt. 

Az SD elnöke, Jimmie Akesson már a műsor megjelenése után közölte egy nagyszabású beszédben, pont a baloldal az, amely álinformációkkal mesterkedik befolyásolni a választókat a riport a segítségével. Szavait igazolja, hogy a témát a baloldali sajtó azóta is folyamatosan boncolgatja, ami következtében gyakorlatilag a kampány központi kérdésévé vált az álinformáció és a deepfake témaköre. Az egyik hatóság pedig fel is jelentette a TV4-et, mert olyan interjút szerkesztettek be a riportba, amelyet egyik alkalmazottjukkal más téma vonatkozásában készítettek.

A botrány nem tépázta meg a támogatottságukat, sőt még erősödtek is az elmúlt hetekben, feltehetően azért, mert a kampányban valódi európai és a választókat érintő témákat tűztek a zászlajukra, mint például a brüsszeli hatalmi központosítás megállításának és a migrációval kapcsolatos politikáról való döntés tagállami hatáskörbe helyezésének szükségességét.

Az egyébként unalmasnak mondható kampányt talán még a bejutási küszöb elérésével küzdő Kereszténydemokraták színesítették, amikor Ebba Bush elnökük közölte, az EU-ban élő muszlimoknak alkalmazkodniuk kell az európai értékekhez, különben elvesztik a jogukat ahhoz, hogy itt éljenek. Az üzenet szokatlanul erős a politikai korrekthez szoktatott svéd füleknek, de nyilvánvaló, hogy valamit sebtiben fel kell mutatniuk, ha nem akarnak kiszorulni az Európai Parlamentből. A két nagyobbik jobboldali párt erősödése egyértelműen az utóbbi időben ismét fókuszba került erőszakhullámnak köszönhető, ami mobilizálja a választókat, és ez a jobboldalnak kedvez. Nem csillapodnak a bandaháborúk, heti átlagban négy lövöldözés történik, és idén már 14-en meghaltak ezekben. Újabban már nemcsak a no-go zónákra koncentrálódnak ezek az erőszakos bűncselekmények, hanem például Stockholm elegáns belvárosi negyedében, Södermalmban is eldördültek a fegyverek.

Borítókép: Ebba Busch választási plakátja (Fotó: AFP/Jonathan Nackstrand)