Joe Biden szerdán érkezett ötnapos, eddigi leghosszabb külföldi látogatására Franciaországba, ahol csütörtökön 25 állam- és kormányfővel együtt részt vett a normandiai partraszállás 80. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken, másnap pedig külön találkozott Párizsban Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
A nyugati szövetségesek Kijev támogatása fontosságának hangsúlyozására használták fel a megemlékezéssorozatot. Az amerikai elnök viszont tartózkodott azon párizsi kezdeményezés támogatásától, amely nemzetközi koalíciót hozna létre olyan országokkal, amelyek készek katonai kiképzőket küldeni Ukrajnába.
A mostani sajtótájékoztatón kiderült: abban egyetértenek, hogy a befagyasztott orosz vagyon nyereségét Ukrajna támogatására kell fordítani. Kifejezték közös aggodalmukat amiatt, hogy Irán és Észak-Korea fegyvert ad el Oroszországnak, Kína pedig kettős felhasználású termékeket, berendezéseket. Fogadkoztak, hogy lehetőségük szerint megpróbálják akadályozni az ügyleteket.
A szombati kétoldalú találkozó célja az volt, hogy a felek egyrészt demonstrálják partnerségüket a globális biztonsági kérdésekben, másrészt csökkentsék kereskedelempolitikai ellentéteiket.
A négy izraeli túsz szombat délelőtti kiszabadítását mindketten üdvözölték.
Jake Sullivan, Joe Biden nemzetbiztonsági tanácsadója nyilatkozatban méltatta „az izraeli biztonsági szolgálatokat, amelyek végrehajtották ezt a bátor műveletet”, de ismételten hangsúlyozta, hogy Izraelnek és a Hamásznak végre meg kell kötnie a tűzszünetről és a túszcseréről szóló azon megállapodást, amely „most a tárgyalóasztalon van”.
„Ez a megállapodás az Egyesült Államok teljes támogatását élvezi", és annak "a 16 országnak a támogatását is, amelyeknek az állampolgárait még mindig fogva tartja a Hamász” - írta Jake Sullivan.
Emmanuel Macron a sajtótájékoztatón kijelentette: támogatja „az Egyesült Államok átfogó megállapodásra vonatkozó javaslatát a kilenc hónapja tartó gázai konfliktus lezárására".
Azonnali tűzszünetet akarunk, és megnyitni a politikai megoldás lehetőségét, ami az egyetlen út az igazságos és tartós béke feltételeinek megteremtésére
- mondta a francia elnök.
A megbeszélésen napirenden voltak a Párizs által gyakran bírált amerikai kereskedelmi gyakorlatok, köztük az inflációcsökkentő törvény, amely az amerikai gyártású technológiát részesíti előnyben, egyebek mellett az elektromos járművek esetében.
„Mi valóban azt szeretnénk, ha képesek lennénk fokozatosan szinkronizálni gazdaságainkat (...) a szabályozás és a beruházások tekintetében”, legyen szó akár a zöldiparágakról, akár a mesterséges intelligenciáról - hangsúlyozta a francia elnök, aki már 2022. decemberi washingtoni látogatásán panaszkodott a verseny torzulására. Emmanuel Macronnak államfőként az volt az első külföldi állami látogatása.
A francia elnök szerint viszont egyetértenek amerikai kollégájával abban, hogy „Kína gyaníthatóan tisztességtelen gyakorlatot folytat, és ezzel túltermelést generál”. Ezzel szemben „összehangoltan fel kell lépnünk” - jelentette ki.
A két államfő megbeszélését megelőzően Emmanuel Macron katonai tiszteletadással fogadta Joe Bident a párizsi Diadalívnél.
Az Ismeretlen katona sírjának megkoszorúzását követően a két vezető 140 lovas és a Köztársasági Gárda 38 motorosa kíséretében az Élysée-palotába hajtatott. Az ünnepélyes fogadáson a teljes katonai tiszteletadás keretében katonai kórus és a nemzeti csendőrség zenekara játszott, miközben harci gépek húztak el a Diadalív felett.
„Büszke vagyok, hogy itt lehetek” - mondta Joe Biden a Diadalívnél.
Emmanuel Macron és felesége este állami díszvacsorán látja vendégül az amerikai elnöki párt szintén az Élysée-palotában, az eseményre számos francia közéleti személyiség is hivatalos.
Max Bergmann, az amerikai külügyminisztérium korábbi tisztviselője, aki a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának Európa-kutatását vezeti, szilárdnak tartja a francia-amerikai kapcsolatokat az időnként jelentkező nézeteltérések ellenére is.
„A francia-amerikai kapcsolatokban mindig van feszültség, mert a franciák mindig bepróbálkoznak valamivel” - mondta. „Merészek, javaslatokat tesznek, ami súrlódáshoz vezet, amikor mi ellenezzük ezeket.”
Példaként a nyugati kiképzők Ukrajnába vezénylésére tett francia javaslatot hozta fel. Ami felveti a kérdést, hogy valóban jelentős, Ukrajnának kézzelfogható előnyökkel járó lépésről van-e szó, vagy csak az eszkaláció veszélyét hordozza magában. Max Bergmann szerint konkrétan Emmanuel Macron az, aki „feszegeti a határokat és ötleteket dob fel”.
