A legnagyobb spanyol ellenzéki párt a voksok 99 százalékot meghaladó feldolgozottságánál 34,18 százalékos támogatottsággal 22 mandátumot nyert, kilenc képviselői hellyel növelve eddigi képviseletét.
Vállaljuk a felelősséget, amelyet ezek a szavazatok jelentenek
− jelentette ki Alberto Núnez Feijoó pártelnök a Néppárt (PP) székházában értékelve azt, hogy a PP 25 éve nem szerepelt ilyen jól EP-választásokon, és 1,4 millióval növelte a rá adott voksok számát 2019-hez képest.
Hangsúlyozta, hogy most egy új politikai ciklus kezdődik, amelyben feladataik közül kiemelte az új utak és megoldások keresését a spanyol gazdák, az ipar, a környezet, a versenyképes gazdaság, Európa biztonsága és az igazságos migrációs politika érdekében.
Második lett a dél-európai országot kisebbségi koalícióban kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) 30,17 százalékos szavazataránnyal, amely húsz mandátumot jelent számára, eggyel kevesebbet, mint eddig.
Teresa Ribera listavezető, ökológiai átmenetért felelős miniszterelnök-helyettes az eredményeket így összegezte: a PP felszívta a Ciudadanos párt mandátumait, utóbbi nem jutott képviselethez, erősödött a szélsőjobboldal, egy új szereplővel bővült spanyol részről, viszont a szocialisták a tavaly júliusi spanyol parlamenti eredményekhez képest gyakorlatilag azonos szavazatszámmal végeztek.
Mint mondta, az adott körülmények között nagyszerű eredményt értek el, céljuk pedig nem is lehet más, mint hogy az ország első, legtöbb szavazatot elnyerő pártja legyenek.
Mi vagyunk a szélsőjobboldallal szembeni védőgát itt és Európában, és ne legyen kétségük, továbbra is azon dolgozunk, hogy ez így maradjon
− jegyezte meg.
A politikai palettán a PP-től jobbra elhelyezkedő Vox pártra a választók 9,62 százaléka voksolt, így az hat mandátumot szerzett, kettővel többet, mint amennyivel eddig rendelkeztek.
A Vox halotti bizonyítványára még várni kell
− fogalmazott Santiago Abascal pártelnök, hozzátéve, hogy úgy tűnik, a választók hosszú életet kívánnak a pártnak.
Sajátjuk mellett kiemelte európai szövetségeseik, köztük például a francia Nemzeti Tömörülés és a magyar Fidesz választási eredményeit, és hogy velük együtt sikerült előmozdítani a közös diskurzust és a közös meggyőződést, amelyek Európa-szerte erősödnek.
Felszólította Pedro Sánchez miniszterelnököt, hogy oszlassa fel a parlamentet, és írjon ki új választásokat, ahogy az Franciaországban és Belgiumban történik az EP-választás eredményeinek hatására.
Spanyolország 61 képviselőt delegálhat az újonnan megalakuló Európai Parlamentbe, és ezeken kilenc párt osztozhat.
A baloldali baszk nacionalista pártok alkotta Ahora Republicas, a több baloldali erőt tömörítő Sumar és a radikális jobboldali Se acabó la fiesta nevű párt három-három mandátumot kapott a választóktól.
A baloldali Podemos kettő, a katalán függetlenségpárti Együtt Katalóniáért egy és a több különböző regionális párt által létrehozott Koalíció egy Szolidáris Európáért (CEUS) szintén egy képviselői helyet szerzett.
A jogosultak 49,20 százaléka, 17,4 millió ember vett részt a választáson, 11,5 százalékponttal kevesebb, mint öt évvel ezelőtt. A spanyolok az ország 1986-os csatlakozása óta kilencedik alkalommal dönthettek az EP összetételéről. A választások lebonyolításának költsége meghaladta a 198 millió eurót (77,4 milliárd forint).
Borítókép: Santiago Abascal, a spanyol Vox párt vezetője (Fotó: MTI/EPA/EFE/Rodrigo Jiménez)
