Az új kormányra a 120 tagú képviselőház 77 politikusa szavazott igennel és 22 nemmel. A parlament ülését azonban meg kellett szakítani néhány órára, mert az ítéletidő miatt áramkimaradás volt a képviselőház épületében.
A május 8-i választást a konzervatív Belső Macedón Forradalmi Szervezet–Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO–DPMNE) nyerte meg, a 120 fős törvényhozásban 58 helyet szerzett.
Az eddig kormányzó baloldali Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) 18 képviselőt delegálhatott a parlamentbe. A legnagyobb albán nemzeti kisebbségi párt, a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) 19, míg a másik albán koalíció, amely a VLEN (Megéri) nevet viseli, 13 parlamenti helyet szerzett.
Két kisebb párt is bejutott a parlamentbe: a baloldali Levica (Baloldal) és a jobboldali A mi Macedóniánkért mozgalom (ZNAM) is hat helyet szerzett a törvényhozásban.
A VMRO–DPMNE a VLEN-nel, valamint a ZNAM-mal lépett koalícióra
– közölte Hrisztijan Mickoszki. A kormánykoalíciónak így 78 képviselője van a 120 tagú parlamentben. A VMRO–DPMNE korábban 2006 és 2016 között vezette az országot.
Az új kabinetnek 24 tagja és a korábbinál néggyel több, azaz húsz minisztériuma van. A kormánytagok legtöbbje (15) a VMRO–DPMNE soraiból kerül ki, míg hat minisztériumot a VLEN, kettőt pedig a ZNAM politikusa vezethet a következő négy évben.
A 2017 óta kormányzó szociáldemokraták a NATO-tagság elnyerése érdekében, Görögország követelésére Macedóniáról Észak-Macedóniára változtatták az ország nevét, és az uniós csatlakozást elősegítendő több engedményt is tettek a környező országoknak. Ezeket a lépéseket a jobboldali ellenzék gyakran bírálta, a VMRO–DPMNE elnöke pedig korábban közölte, hogy a baloldali kormány megalázó kompromisszumokat kötött az ország szomszédaival, amire a jövőben nem lesz példa.
A 46 éves Hrisztijan Mickoszki leendő kormányának programját ismertetve elmondta: a csalódott állampolgárok a választás során kifejezték a változás iránti vágyukat, „nincs lehetőség a sikertelenségre", együtt kell nagy léptekkel előre haladni, ezért „az új projektek intenzív megkezdését jelentem be".
A VMRO–DPMNE elnöke az adók csökkentését, a nyugdíjak és a bérek növelését, gazdasági fejlődést, a GDP 5 százalékos növekedését, valamint 2-2,5 százalékos éves inflációt jelentett be, illetve azt is, hogy a munkanélküliségi arányt 7 százalékra csökkentik. Közölte, Észak-Macedónia az európai integráció útján marad.
Folytatjuk a munkát európai uniós partnereinkkel, és összehangoljuk a külpolitikánkat az unióéval. Továbbra is támogatjuk Ukrajnát abban, hogy megvédje nemzeti integritását és szuverenitását
– húzta alá.
Hrisztijan Mickoszki tervei között a nagy infrastrukturális projektek befejezése, illetve újak megkezdése is szerepel, legfőbb célként az Ohrid és Kicsevo közötti autópálya megépítését nevezte meg. Ez a projekt évtizedek óta szerepel az egyes kormányok tervei között. Emellett további nagyberuházásokat, valamint a Salzburgot Szalonikivel összekötő európai vasúti folyosó észak-macedóniai részének kiépítését és decentralizációt, illetve az önkormányzatok fejlesztését jelentette be az új miniszterelnök.
Borítókép: Észak-Macedónia megválasztott miniszterelnöke és a VMRO–DPMNE pártvezetője, Hrisztijan Mickoszki (k) és kabinetjének tagjai (Fotó: Robert Atanasovski/AFP)
