Hogyan öli meg az EU a gazdákat az ukrán csirkekirálynak nyújtott több millió dolláros támogatással? - teszi fel a kérdést a holland tényfeltáró portál, írta meg a Bennfentes.
Az ukrán MHP európai támogatással olyan piaci erejű csirkehúsbirodalmat épített ki, hogy még az uniós gazdák is szenvednek. És most, hogy Brüsszel készen áll egy újabb zsák pénzzel, egyre nagyobb a visszhang:
Egy kis csoport meggazdagszik a mítoszból, hogy Ukrajna eteti a világot.
Az Európai Unió egy maroknyi ukrán nagyvállalatnak kedvez, több százezer kisebb gazdálkodó kárára. Az EU által nyújtott kölcsönök például lehetővé tették, hogy az ukrán MHP csirketenyésztő vállalat Luxemburg területének megfelelő nagyságú területet lefedő és hetente nyolcmillió vágott brojlercsirkét forgalmazó konszernné nőjön, teszik hozzá.
A hagyományos gazdák kénytelenek bérbe adni vagy eladni földjeiket az MHP-nak. A helyi lakosoknak kellemetlenséget okoznak az ipari tevékenységek: a föld, a levegő és a víz szennyezése veszélyezteti életmódjukat.
Az EU-ban a csirketenyésztők is szenvednek az MHP óriási mérete miatt. Nagy mennyiségű húst hoz forgalomba, de – véleményük szerint – kevésbé szigorúan ellenőrzik az állatbarát és környezetvédelmi európai szabályok betartását.
A kritikus ukránok attól tartanak, hogy a jelenlegi uniós politika túlságosan a nagyüzemi és nem fenntartható mezőgazdaságra összpontosít, ami végső soron az Európai Unióhoz való csatlakozás akadályává válik.
A Kijevtől ötórányi autóútra délre fekvő Vinnyica tartomány dombjain egy szinte felfoghatatlan méretű baromfifarm található. A farm – Myronivsky Hliboproduct, röviden MHP – több szigorúan őrzött, szögesdróttal elkerített tenyésztelepből áll, tucatnyi fehérre festett barakkkal. Ezek a barakkok mind tele vannak brojlercsirkékkel. Hetente több mint nyolcmillió megy vágóhídra.
A tenyésztelepek között hatalmas napraforgó-, és kukoricaföldek. az MHP összesen 351 600 hektár földet bérel a helyi gazdáktól csirketakarmány termesztésére; ez körülbelül másfélszerese Luxemburg területének. Az építőanyagokat, takarmányt és csirkéket szállító teherautók a hét minden napján végigszáguldanak Vinnyica szűk megyei útjain. Az MHP alapítójának/tulajdonosának vagyonát 1,1 milliárd euróra becsülik.
Attól a pillanattól kezdve, hogy a vállalat 2010-ben letelepedett itt, látványosan növekedett. Az oroszországi invázió után Európa legnagyobb baromfitenyésztőjévé nőtte ki magát – részben az EU-ba irányuló exportnak köszönhetően. Az alapító és tulajdonos Jurij Kosiuk vagyonát több mint 1,1 milliárd euróra becsülik.
Az MHP hatalmas terjeszkedése lehetetlen lett volna az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) támogatása nélkül. Ez a londoni székhelyű nemzetközi fejlesztési bank, amelynek az Európai Unió és mind a 27 tagállam részvényese, 2014 óta több száz millióval támogatta az ukrán mezőgazdasági ágazatot.
Az európai gazdák csalódására ennek nagy része az MHP-hoz hasonló megavállalatoknál kötött ki. Az európai és amerikai hitelekből történő fejlesztés szembetűnő. Csak az MHP-nak egy másfél luxemburgnyi területen helyezkednek el a csirkegyárai.
A folyamatos építkezés volumene egészen megdöbbentő, ugyanis a különböző digitális térképszolgáltatók, mint a Google Maps, a Bing Maps, vagy az orosz Yandex más-más időpontokban készült műholdas felvételeket használnak.
Kholodivka és Vaszilivka között négy csirkegyár azonosítható, és két épülőfélben a GMaps 2024-es képei alapján.
Pár kilométerrel délkeletre újabb csirkebarakk építmények, összesen hét és épülőfélben lévők vagy építésre előkészített területek Olyanytsya térségében, összesen kettő.
A Yandex térképszelvényein még „csak” a korábbi hét csirkegyár látszik, az újonnan épülő kettő, ami a fentebbi Google Mapsen már kivehető, az nem. Ezek a gyárak akkorák, mint egy-egy magyar kisváros ipari parkjai. Az épületek körülbelül 25x100, vagyis 2500 négyzetméteresek lehetnek a műholdképek alapján, és egy barakkban áll belőlük összesen 40 „ól".
Épül az újabb csirkegyár. (Bing Maps, 2024).
És egy másik is (Bing Maps, 2024).
Ekkora egy csirkebarakk teljes pompájában.
Az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás aláírása (2014) után számos mezőgazdasági termékre kivetett importvám megszűnt. Ukrajna például azóta évente legfeljebb húszezer tonna csirkefilét exportálhat vámmentesen az EU-ba. Mivel ez a korlátozás nem vonatkozott a csontos húsra, az MHP Veenendaalban nyitott egy fióktelepet, hogy a csirkehúsokat filévé vágja és Hollandiából továbbértékesítse.
Az EU csirketermelői dühösen reagáltak. Ezért 2019-ben Brüsszel ötvenezer tonnával bővítette az ukrán baromfitermékek teljes exportkvótáját: ezzel az MHP exportját is szabályozni lehetett.
Az orosz inváziót követően az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a mezőgazdasági termékekre kivetett importvámok ideiglenes eltörlésével támogatja Ukrajna gazdaságát. Az európai gazdák tiltakozásának hatására 2024 áprilisában felső határértéket állapítottak meg az érzékeny mezőgazdasági termékekre, például a csirkehúsra, a tojásra, a cukorra, a kukoricára és a mézre. Ezek közül Ukrajna a 2021 vége és 2023 vége közötti időszakban nem exportálhat többet az átlagosnál. Ha ezt a határt túllépik, a vámok automatikusan újra érvénybe lépnek.
A lehető legolcsóbb működés érdekében a csoport a teljes termelési láncát ide integrálta. Saját szupermarketláncot üzemeltet, van egy campusa a vendégmunkásoknak és saját buszvállalatot működtet. Minden húst maga vág le és dolgoz fel, a maradványokat pedig egy nagy krematóriumban égeti el.
Vinnyica lakosai évek óta panaszkodnak a szagterhelésre, a veszélyes közlekedési helyzetekre és a házaikban a véget nem érő kamionforgalom miatt keletkező károkra. Aggódnak a talajvízszennyezés és a vegyszeres növényvédő szerek használata miatt, amelyek a lakóhelyük közelében vannak.
Teljesen körül vagyunk kerítve
– mondja Ljubov Sevcsuk gazda, miközben három, MHP-munkásokkal teli busz dübörög el a veteményeskertje mellett. Kicsit odébb, a takarmánygyár fényeiben teherautók tucatjai várakoznak. A legnagyobb mezőgazdasági cégek székhelye Ukrajnán kívüli adóparadicsomokban van.
Shevchuk az MHP termelési övezetének közepén él.
A tenyésztelepük mindenütt ott van. Nem is beszélve a hatalmas mezőgazdasági területekről, amelyeket elfoglaltak. Azt várnám, hogy egy ilyen cég csak akkor kapjon európai pénzt, ha szigorú szociális és környezetvédelmi feltételeket tart be. De nem hiszem, hogy az MHP ezt figyelembe venné.
Az idős gazda felesége belefáradt az MHP üzleti terjeszkedésével szembeni majdnem 15 éves eredménytelen ellenállásba.
A legtöbb ember mostanra már bérbe adta a földjét a vállalatnak, hogy vagy így, vagy úgy pénzt keressen. Valójában ez egy kényszerű döntés, mert más munka már nincs, és az MHP nem tűri a konkurenciát.
Natalia Mala háza mellett van egy nagy szántóföld, amelyen az MHP takarmányt termeszt. Ő maga részmunkaidőben dolgozik az oktatásban, a kertjében pedig gyümölcsöt termeszt, amelyet a helyi piacon árul.
Mala elmondja, hogy évekig permetezőgépek szórták a növényvédő szereket, jelentős pufferzóna nélkül.
A hadiállapot miatt most nem repülhetnek. De azelőtt az MHP még mindig csak úgy elrepült a házam mellett.
Az ukrán mezőgazdaság sok pénzt hoz. Még a 19. században a hatalmas ország az orosz cári birodalom és a későbbi Szovjetunió magtárává nőtte ki magát. 41 millió hektár rendkívül termékeny földje van: ez a fekete színű és humuszban gazdag csernozjom. Az 1991-es függetlenséget követően a szovjet korabeli kolhozokat feldarabolták és szétosztották a kisgazdák között. A következő években ügyes, jó kapcsolatokkal rendelkező üzletembereknek több százezer bérleti szerződés megkötésével sikerült összevonni ezeket a foltokat. Így jöttek létre azok az óriás konglomerátumok, amelyek ma uralják a mezőgazdaságot. Az Európai Bizottság adatai szerint az összes mezőgazdasági terület negyede mindössze hetven óriásvállalat tulajdonában van, olvasható a Bennfentes cikkében.
Ezek közül a legnagyobbak székhelye adóparadicsomokban található: a Kernel gabonavállalat (2020-ig 507 611 hektár) Luxemburgban, az Ukrlandfarming (531 306 hektár), az NCH Capital amerikai befektetési cég (350 400 hektár) és az MHP Cipruson.
Ezzel szemben a becslések szerint 900 ezer kisbirtokos gazdálkodó van. Ők abból élnek, hogy gabonát, burgonyát, gyümölcsöt és tejtermékeket értékesítenek a helyi piacokon és közvetítőknek. Az Európai Bizottság jelentése (2020) szerint ők biztosítják a legtöbb vidéki munkahelyet, és kulcsfontosságúak az élelmezésbiztonság szempontjából.
Fejlettségi szintjük azonban továbbra is „rendkívül alacsony” – csaknem negyedük a létminimum alatt él. Mégis a nagyok azok, akik mindig számíthatnak az Európából érkező milliós támogatásokra.
A nagybirtokos Kernel például több száz millió dolláros kölcsönt kapott a Nemzetközi Fejlesztési Banktól (EBRD) és 250 millió eurót az Európai Beruházási Banktól (EIB), hogy növelje gabonatárolási kapacitását. Az amerikai kockázati befektető, az NCH Capital szintén az EBRD 50 millió, a francia Louis Dreyfus gabonakereskedőház (jelenleg az amszterdami Zuidasnál székel) pedig 175 milliót kapott. Az MHP baromfiipari csoport először 2010-ben vett fel 65 millió dollárt a Nemzetközi Fejlesztési Banktól; 2013-ban további 100 millió dollárt földterület és berendezések vásárlására; 2015-ben pedig újabb 85 millió dollárt. Az EBRD klímaalapjából a csoport 2017-ben 26 millió eurót kapott egy biogázüzem építésére. Ezzel megszabadulhatott a hatalmas mennyiségű tyúkszarától. Az MHP többek között a Rabobanktól (több mint 26 millió) és az Európai Beruházási Banktól (85 millió) is komoly kölcsönöket vett fel.
Helyiek dühösek voltak, hogy a helyi adminisztrátorok nem vették komolyan a kifogásaikat, ezért három vinnyicai falu 2018-ban az EBRD panaszirodájához fordult. Három évig tartó fáradságos közvetítői tárgyalások után azonban 2021-ben megszüntették ezt az eljárást. A hivatalos panaszbejelentés többek között leírja, hogy az állandó, nagy teherautó-forgalom miatt károsodtak a házak; félő, hogy víz-, levegő- és talajszennyezés következik be; és kimerül a talajvíz, amelytől sok falu függ. A jelentésben kifejezetten szerepel, hogy a panaszosok „a bosszútól való félelem” miatt névtelenek kívánnak maradni. Mala tanárnő a következőket monda a holland tényfeltáró portálnak:
A férjemmel évekkel ezelőtt költöztünk Vinnyicsijába, hogy munkát találjunk. Az MHP-nál azonban rosszak voltak a munkakörülmények, és balesetek történtek. Panaszt tettünk, ezért most feketelistára kerültünk. A jelenlegi munkaadómra például nyomást gyakorolnak. Szerintem a KGB itt soha nem tűnt el. Csak most az európai bankok finanszírozzák.
Oroszország inváziója lehetővé teszi az MHP számára, hogy hazafiként pozicionálja magát. Ingyen csirkét biztosít a hadseregnek, és sok embert foglalkoztat egy gazdaságilag nehéz időszakban: saját adatai szerint tavaly év végén összesen 28 788 embert foglalkoztatott. De közben a háború mindenhol érezhető. Még a vidéki Vinnyicjában is, több száz kilométerre a frontvonaltól. A legtöbb városban az egykori szovjet hősök szobrait leszedték talapzatukról, a vonatokon hivatásos katonai toborzó plakátok lógnak, és minden temetőben elesett falusiak nyugszanak.
Két héttel korábban orosz drónokkal szétlőtték a regionális erőművet. Hivatalosan senki sem mehet a közelébe – de egy elhagyatott földútról könnyen látható a kár.
Mivel Ukrajna a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU többéves nyomására idén január 1-jétől liberalizálta földpiacát, a földterületek koncentrációja csak fokozódni látszik. Azok a vállalatok, amelyek korábban csak bérelhettek földet, most már vásárolhatnak is. Ezek pénzügyi támogatást kapnak Brüsszeltől, miközben sok kisgazda kénytelen volt hátrahagyni az udvarát, hogy a fronton szolgáljon.
A vinnyicaiak csapdában érzik magukat az orosz háborúskodás és az ukrán mezőgazdasági nagyhatalom között. Egy dízelszagú udvaron - a gazda éppen egy 1970-es évekbeli traktorral hajt el - egy gazda felesége elmagyarázza, hogy ő és férje egy 12 hektáros földterületen kukoricát termesztenek, és azt egy helyi közvetítőnek adják el.
Nagyon szeretnénk bővíteni a kis farmunkat. De ez nem lehetséges, mert az MHP birtokolja az összes földet a falunk körül. Ennek következtében sok ember jövedelme az MHP-tól függ. Így egyre nehezebb kritizálni egy olyan céget, amely ennyire mindenütt jelen van.
„A helyi gazdáknak semmi hasznuk az MHP-hoz hasonló konglomerátumokból” – mondja Roman Makukhin is.
Sok munkahely irodai munkából áll, vagy technikusok végzik. Vinnyicében a gazdák átadják a földjeiket egy olyan vállalatnak, amelynek aztán már nincs rájuk szüksége.
Makukhin biogyümölcstermesztő és juhtenyésztő. Amióta északi faluját orosz csapatok lerohanták, egy kijevi irodában dolgozik egy holland finanszírozású, Ukrajna európai uniós csatlakozásával kapcsolatos vizsgálaton. Egy zsúfolt étteremben találkoztunk vele a központi pályaudvar déli oldalán. Néhány perccel korábban megszólalt a légiriadó, és mindenkinek menedéket kellett keresnie. De bármilyen ijesztő is, egy rakétacsapás után gyorsan folytatódik az élet.
A gyümölcstermesztő dühös a szerinte aránytalan uniós támogatás miatt, amely lehetővé teszi az oligarcháknak, hogy megerősítsék a gazdaság feletti hatalmukat.
Az a mítosz, hogy Ukrajna táplálja a világot, egy kis csoportot kőgazdaggá tesz, miközben egész falvak pusztulnak el ökológiailag és gazdaságilag. Az MHP csirkének semmi köze az élelmezésbiztonsághoz, és az ukrán kukorica nagy része csak takarmányként végzi Spanyolországban
– jelentette ki.
Makuhin azt is mondja:
A brüsszeli emberek egy kicsit jobban tudatában lehetnének annak, hogy Ukrajnában a kisgazdák termelik az élelmiszerek nagy részét, és szinte semmilyen támogatást nem kapnak.
A kolosszális MHP azonban 2022-ben és 2023-ban újabb három nagy összegű hitelt kapott a Nemzetközi Fejlesztési Banktól: 24 millió eurót vetésre, 90 millió eurót vetőmagvásárlásra, 100 millió dollárt pedig adósságok refinanszírozására. Ez tette lehetővé, hogy tavaly egész Európa legnagyobb baromfitenyésztőjévé váljon.
Nazar Bobitski, az Ukrán Agribusiness Klub (UCAB) igazgatója szerint nincs semmi baj ezzel a támogatással.
Ukrajna legnagyobb mezőgazdasági vállalatai ellen lejárató kampány folyik
– mondja a brüsszeli Schuman téren lévő irodájában, közvetlenül az Európai Bizottság székházával szemben.
Az elmúlt hónapokban az Európai Bizottság egy teljesen új támogatási csomagon dolgozott az ukrán gazdaság számára. Ez az úgynevezett Ukrajna-eszköz 50 milliárd eurós készpénzzel rendelkezik, többek között a kormány működésének fenntartására, a köztisztviselők bérének kifizetésére, az egészségügyi ágazat támogatására és a nemzeti költségvetésben lévő lyukak betömésére. Ebből az összegből hétmilliárdot a magánszektorban történő beruházásokra szánnak.
Mivel a bizottság maga nem tud hitelt nyújtani, ezt a pénzt hamarosan többek között az Európai Beruházási Bank és az EBRD fogja szétosztani.
Ez korántsem tetszik mindenkinek – mondja Valeriya Izhyk, a CEE Bankwatch Network, egy kelet-európai környezetvédelmi szervezetekből álló szövetség munkatársa.
Az EBRD által finanszírozott projektek, amelyeket figyelemmel kísértünk, aggodalomra adnak okot. Attól tartok, hogy ezzel az új pénzügyi lökéssel csak megismételjük ezeket a hibákat. Fennáll a veszélye annak, hogy Ukrajnát úgy építjük újjá, hogy az nem felel meg a társadalomban élő prioritásoknak
– mondja.
Izhyk a keleti Szumijból származik, egy városból, amely nem messze van az orosz határtól. 2022 novembere óta Brüsszelben dolgozik, ahol az ukrán civil társadalmat képviseli.
Egy nagy halom papírt lapozgat: az Ukrajnának nyújtott segélyekről szóló európai rendeleteket. Úgy tűnik, mintha a bizottság alig építette volna be a környezetvédelmi szervezetek javaslatait – mondja.
Nagyon gyenge a szociális és környezetvédelmi feltételrendszer. Lehet, hogy az anyag szépen kimondja, hogy nem szabad pénzt adni olyan projektekre, amelyek nem egyeztethetők össze a nemzetközi klímaegyezményekkel vagy a Green Deallel, de egyik sem kötelező érvényű. Olyan, mintha a bizottság félne túl sokat kérni egy háborúban álló országtól
Az Európai Bizottság idén júniusban Berlinben jelentette be, hogy az ukrajnai eszköz első 1,4 milliárdját hogyan fogják elosztani. Ennek jelentős részét az Oroszország által súlyosan megrongált energiaellátás helyreállítására szánják.
A kis- és középvállalkozások több százmillió eurót kapnak – főként garanciák és támogatások révén, amelyek célja a magánszektor beruházásainak elcsábítása. Az MHP-hoz hasonló konglomerátumoknak évek óta nyújtott milliókhoz képest a kkv-k támogatása eltörpül – állapítja meg a Bankwatch.
Izhyk aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy nem világos, hogyan vizsgálja az EBRD, hogy a nagyvállalatok projektjavaslatai megfelelnek-e a környezetvédelmi és szociális követelményeknek.
Kérdéseket tettem fel ezzel kapcsolatban, de különböző válaszokat kaptam a különböző osztályoktól.
A holland tényfeltáró portál számára az EBRD sem tisztázta ezt. Egy szóvivő hangsúlyozta, hogy a bank minden finanszírozási projektről konzultál az Európai Bizottsággal. Az MHP addig nem kívánt nyilatkozni, amíg a banknál folyamatban lévő eljárások nem zárulnak le.
Vinnyica számos ortodox templomának napsütötte aranykupolái között az élet ennek ellenére többé-kevésbé a megszokott módon zajlik. A lakosok megszokták a rendszeres légiriadót, és gyászolják a harctéren elesetteket. A csirketenyésztő MHP üzleti adataiban arról számol be, hogy a mezőgazdasági területek 95 százalékát már újra bevetették, és hogy az export 21 százalékkal nőtt 2023 első kilenc hónapjában.
A Bankwatch környezetvédelmi szervezet helyi kirendeltsége minden vízmérésnél aggasztóan magas szennyezőanyag-koncentrációt talál. A vízforrások nitráttal, a folyók pedig ammóniával szennyezettek. A helyi lakosok a zaklatástól való félelem miatt hallgatnak.
Az MHP nevében az UCAB, a nagy ukrán gazdaságok érdekvédelmi szervezete elutasít minden kritikát. A környezetszennyező műveletekkel és az MHP Vinnyicja lakosaival szembeni bánásmóddal kapcsolatos megjegyzések „pontatlanok és ezért félrevezetőek” szerintük. A szervezet hangsúlyozza, hogy tagjai mindig betartják a Nemzetközi Fejlesztési Bank hitelezési feltételeit.
Ez utóbbi kitart amellett, hogy „folyamatos elkötelezettsége” az MHP mellett indokolt, mivel az központi szerepet játszik „a háború alatti élelmezésbiztonságban”.
Ez azonban naiv értékelés, amely sokba kerülhet Ukrajnának – véli Valeriya Izhyk, a Bankwatch munkatársa.
„Reális a veszélye annak, hogy Ukrajna hamarosan mindenféle, az európai szabályoknak nem megfelelő projektekkel lesz tele. Ez pontosan az EU-hoz való csatlakozásra csökkenti az esélyeinket” – mondja.
Boríkép: Illusztráció (Fotó: Pixabay, Erik Karits)
