A féléves magyar uniós elnökségről szólva Orbán Viktor kiemelte, hogy azt békemissziónak tekintik. Ezzel összefüggésben felidézte kijevi és moszkvai útját. Orbán Viktor a 2020 novemberében ismét azeri ellenőrzés alá került hegyi-karabahi Susa városát reménykeltőnek nevezte a béke szempontjából Magyarország számára, amely – mint fogalmazott – két és fél éve él az ukrajnai háború árnyékában.
A magyar kormányfő tisztelettel adózott Ilham Aliyev azeri elnöknek, amiért a kaukázusi térség több százezer lakójának visszaadta a békés élet lehetőségét. „Reméljük, hogy hamarosan Európában is megtaláljuk ezt az ösvényt” – húzta alá.
A júniusi európai parlamenti választásokról szólva megjegyezte, hogy az igazi politikai földrengéssel ért fel. Mint mondta, 27 uniós tagállamból 20-ban az emberek változásra voksoltak. Kiemelte, hogy egyes háborúpárti kormányok megbuktak vagy jelentősen meggyengültek. Mindezzel összefüggésben szólt a hétfőn megalakuló, Patrióták Európáért nevű pártcsoportról is, amely a harmadik legerősebb csoport lesz az EP-ben.
Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy az ukrajnai háború következményeként ismét hatalmi blokkokra szakadhat a világ.
Mint mondta, tekintettel a szomorú történelmi tapasztalatra, előnyben részesítenénk az összefonódás és a globális együttműködés helyreállításán alapuló jövőképet. Ezért a Kelet és Nyugat közötti együttműködés fenntartásának létfontosságú pilléreként tekintünk a Türk Államok Szervezetére – hangsúlyozta a magyar kormányfő.
Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő felszólal a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) csúcstalálkozóján az azerbajdzsáni Susában 2024. július 6-án. (fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
