Miközben a világ feszülten várta, hogy Joe Biden amerikai elnök újabb dadogós beszédet mondjon a NATO-csúcson, a csúcstalálkozó tényleges drámai döntése teljesen háttérbe szorult – reagált az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) arra, hogy több mint harminc év után az Egyesült Államok ismét nukleáris robbanófejjel felszerelt cirkálórakétákat fog állomásoztatni Németországban. Az osztrák jobboldali párt felidézte, hogy az európai parlamenti választási kampányban Olaf Scholz német kancellár még igyekezett a béke embereként beállítani magát és a szociáldemokratákat. Eközben engedélyt adott az ukránoknak arra, hogy oroszországi célpontokra is lőhessenek a német fegyverekkel az orosz–ukrán háborúban.
A legutóbbi washingtoni NATO-csúcson pedig még egy lépéssel tovább ment: nukleáris robbanófejekkel felszerelt Tomahawk cirkálórakétákat hozott Európába.
A NATO tehát megismétli 1979-es döntését, amely 198 új, nukleáris robbanófejjel felszerelt Pershing II közepes hatótávolságú rakéta és 464 Gryphon cirkálórakéta, a Tomahawk elődjének telepítéséről rendelkezett. Akkoriban a NATO döntése Európa-szerte tiltakozási hullámot váltott ki, amelyből Németországban létrejött a békemozgalom.
Scholz és Joe Biden amerikai elnök megállapodtak abban, hogy kiterjedt amerikai fegyverrendszereket állomásoztatnak Németországban, hogy ezzel is zárják a transzatlanti szövetség állítólagos képességbeli hiányosságait. Egy olyan képességhiányról beszélünk, amelyet még Wolfgang Ischinger biztonságpolitikai tanácsadó sem tudott eddig azonosítani. Még ő sem látott olyan jeleket Oroszországban, amelyek az orosz–ukrán háború NATO-területre való kiterjesztésére utalnának. Moszkva azonnal reagált a provokációra, bejelentve, hogy a NATO-tagországok fővárosai ismét céladatként szerepelnek majd az orosz atomrakéták céladatai között
– idézi fel az FPÖ. A kiemelte, hogy a csúcstalálkozón a NATO-államok az Egyesült Államok sürgetésére Kínát, a katonai értelemben talán legerősebb országot is ellenségnek kiáltották ki. Az európaiak rovására Kína elítélése óriási lehetőség az Egyesült Államok számára, hogy még több szankciót vezessen be Kína ellen, és kiterjessze a gazdasági háborút – amellyel az európaiak tovább gyengülnek.
Orosz–ukrán háború 
