Orbán Viktor miniszterelnök először látogat Észak-Macedóniába, miután tavasszal a konzervatív Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Demokratikus Párt a Macedón Nemzeti Egységért (VMRO-DPMNE) elsöprő győzelmet aratott a baloldal felett a parlamenti és elnökválasztáson. A magyar kormány hagyományosan jó kapcsolatot ápol a VMRO-DPMNE-vel, éppen ezért annak kormányra kerülésével újra felélénkülhetnek a magyar–macedón kapcsolatok. Magyarország számára a kiemelten fontos bilaterális kapcsolatrendszer négy pilléren nyugszik: regionális stabilitás és biztonság; migrációs válság kezelése; gazdasági együttműködés és történelmi hasonlóságok – olvasható a Magyar Külügyi Intézet elemzésében.
Viola Cintia kutató szerint Magyarország mélyen érdekelt a Nyugat-Balkán békéjében és stabilitásában, mivel szomszédos országként közvetlenül érintik a térségben zajló folyamatok. Ennek részeként Magyarország külpolitikai prioritása a Nyugat-Balkán EU-tagsága, így Észak-Macedónia uniós tagságának is lendületes támogatója.
Magyarország álláspontja az, hogy a térség integrációja erősebbé teszi az EU-t és növeli annak versenyképességét. Budapest és Szkopje is hasonlóan értelmezik a biztonságukat, ugyanis elsődlegesen a NATO-n és az EU-n belül képzelik annak megvalósítását. A VMRO-DPMNE erős európai politikát visz, de igyekszik megőrizni a magyar külpolitikát is jellemző nemzeti identitás elemeire építő politikai, szuverenista irányvonalat is, különösen a bilaterális viták (macedón–görög, macedón–bolgár) tekintetében, amelyek komoly társadalmi mobilizáló erővel bírnak.
A szakértő kiemelte, hogy a regionális biztonsági kérdések közül kiemelt kockázatot jelent a migrációs válság és annak hatékony kezelése. Magyarország számára Észak-Macedónia kiemelten fontos partner ebben a kontextusban is.
Nem véletlen, hogy a washingtoni NATO-csúcson Orbán Viktor miniszterelnök észak-macedón kollégájával, Hrisztijan Mickoszkival is az illegális migráció elleni küzdelem fokozásáról és az ez irányú együttműködésekről tárgyalt.
A nyugat-balkáni régió tranzitcsomópontként működik, és a térséget átszelő útvonal az Európába irányuló fő migrációs útvonalak egyike. Magyarország a kezdetek óta erőteljes migrációellenes politikát folytat, ez jól rezonál Észak-Macedónia migrációs válsággal kapcsolatos álláspontjával is. Budapest felismerte a Nyugat-Balkán kétségbeejtő helyzetét, éppen ezért a régió egészét segíti a migrációkezelési képességek fejlesztésében (pénzzel, eszközzel, szakértelemmel), illetve támogatja a térség határigazgatási kapacitásainak fokozását – magyarázta a szakértő.
Virágzó kereskedelem
Viola Cintia kiemelte, Észak-Macedónia tíz legfontosabb kereskedelmi partnere között megjelenik Magyarország, ugyanakkor a legnagyobb befektetők között még nem szerepel Budapest. A legnagyobb magyar beruházás még 2001-ben valósult meg, amikor a Magyar Telekom felvásárolta a Makedonski Telekomunikacii (MakTel) többségi tulajdonrészét, így a MakTel a Telekom-csoport leányvállalatává vált.
Az utóbbi időben felmerült a 4iG belépése is a macedón piacra, amely már előzetes együttműködési megállapodást is kötött a macedón kormánnyal. A távközlési szolgáltatásokon túl még kiemelkedő lehetőségeket rejt a mezőgazdaság és az energiaipar is. A Nyugat-Balkán más országaiban már tapasztalattal rendelkező nagyvállalatok, a Mol és az OTP sincs jelen a macedón piacon, amelyek kiaknázatlan lehetőségeket jelentenek a magyar gazdaság számára.
A kedvező politikai klíma, vagyis a VMRO-DPMNE és a magyar kormány jó kapcsolata elmélyíthetik a gazdasági együttműködést a két ország között, jó példa erre az 500 millió eurós államközi kölcsön, amelyet Magyarország juttat Észak-Macedóniának. Az így megerősödő macedón–magyar kapcsolatok lehetőséget teremtenek arra, hogy a magyar közép- és nagyvállalatok megjelenjenek a folyamatosan bővülő és ütemesen növekvő macedón gazdaságban. A Nyugat-Balkán, és azon belül Macedónia a jövőben kiemelt szerepet kaphat a magyar külgazdasági kapcsolatok építésében, mert egy olyan térségről van szó, amely hagyományosan tőkehiánnyal küszködik, de amelynek uniós perspektívája és gazdasági növekedése vonzó lehetőségeket kínál a tőkeerősebb nyugati cégek mérsékeltebb konkurenciája mellett – vélekedik a Magyar Külügyi Intézet kutatója.
Történelmi hasonlóságok
A macedón–magyar kapcsolatrendszer regionális biztonsággal, migrációs válsággal és gazdasági együttműködéssel kapcsolatos pillérét jól keretezik a történelmi hasonlóságok a két ország között. A mai Észak-Macedónia, illetve Macedónia mint földrajzi egység az évszázadok során számtalan birodalomnak volt része, sokszor egy időben gyakoroltak fennhatóságot a területen különböző hatalmak, ezzel szétszabdalva azt.
Míg Magyarország számára az oszmán hódítás jelentette az egykor egységes Magyar Királyság feldarabolását, addig Észak-Macedónia számára ez már az ókortól kezdve így volt.
Az egykori megosztottság problematikája máig hatással van mindkét nemzet életére, ahogy az ebből eredő ellentmondásos viszony is a szomszédokkal. Magyarország éppen a területeinek elvesztése okán, lakosságának határon kívül rekedése miatt került sokáig megoldatlan és máig fel-fellángoló konfliktusos helyzetbe Szlovákia, Románia vagy Szerbia esetében. Észak-Macedónia számára a történelem során állandóan jellemző feldaraboltság, nagyobb birodalmakba integrálódás nehezítette el a kapcsolatokat Bulgáriával, Görögországgal és Szerbiával. A macedón identitás alapkérdéseinek megkérdőjelezése megnehezíti az ország kétoldalú kapcsolatait szomszédaival, ugyanakkor az ilyen konfliktusok feloldásában Magyarországnak olyan több évtizedes tapasztalata van, ami megosztható és politikai know-how-ként „exportálható”. A magyar szomszédságpolitika és nemzetpolitika tehát szintén olyan kapcsolódási pontok, ahol Magyarország nemcsak Észak-Macedónia prosperitásához és politikai sikeréhez, de az egész régió stabilitásához is hozzá tud járulni.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)
