Újra felélénkülhetnek a magyar–macedón kapcsolatok

Magyarország mélyen érdekelt a Nyugat-Balkán békéjében és stabilitásában, mivel szomszédos országként közvetlenül érintik a térségben zajló folyamatok. Erről írt elemzésében Viola Cintia, a Magyar Külügyi Intézet kutatója. Kiemelte, hogy Magyarország álláspontja az, hogy a térség integrációja erősebbé teszi az EU-t és növeli annak versenyképességét.

Illusztráció Fotó: esfera

Virágzó kereskedelem

Viola Cintia kiemelte, Észak-Macedónia tíz legfontosabb kereskedelmi partnere között megjelenik Magyarország, ugyanakkor a legnagyobb befektetők között még nem szerepel Budapest. A legnagyobb magyar beruházás még 2001-ben valósult meg, amikor a Magyar Telekom felvásárolta a Makedonski Telekomunikacii (MakTel) többségi tulajdonrészét, így a MakTel a Telekom-csoport leányvállalatává vált.

Az utóbbi időben felmerült a 4iG belépése is a macedón piacra, amely már előzetes együttműködési megállapodást is kötött a macedón kormánnyal. A távközlési szolgáltatásokon túl még kiemelkedő lehetőségeket rejt a mezőgazdaság és az energiaipar is. A Nyugat-Balkán más országaiban már tapasztalattal rendelkező nagyvállalatok, a Mol és az OTP sincs jelen a macedón piacon, amelyek kiaknázatlan lehetőségeket jelentenek a magyar gazdaság számára.

A kedvező politikai klíma, vagyis a VMRO-DPMNE és a magyar kormány jó kapcsolata elmélyíthetik a gazdasági együttműködést a két ország között, jó példa erre az 500 millió eurós államközi kölcsön, amelyet Magyarország juttat Észak-Macedóniának. Az így megerősödő macedón–magyar kapcsolatok lehetőséget teremtenek arra, hogy a magyar közép- és nagyvállalatok megjelenjenek a folyamatosan bővülő és ütemesen növekvő macedón gazdaságban. A Nyugat-Balkán, és azon belül Macedónia a jövőben kiemelt szerepet kaphat a magyar külgazdasági kapcsolatok építésében, mert egy olyan térségről van szó, amely hagyományosan tőkehiánnyal küszködik, de amelynek uniós perspektívája és gazdasági növekedése vonzó lehetőségeket kínál a tőkeerősebb nyugati cégek mérsékeltebb konkurenciája mellett – vélekedik a Magyar Külügyi Intézet kutatója.

Történelmi hasonlóságok

A macedón–magyar kapcsolatrendszer regionális biztonsággal, migrációs válsággal és gazdasági együttműködéssel kapcsolatos pillérét jól keretezik a történelmi hasonlóságok a két ország között. A mai Észak-Macedónia, illetve Macedónia mint földrajzi egység az évszázadok során számtalan birodalomnak volt része, sokszor egy időben gyakoroltak fennhatóságot a területen különböző hatalmak, ezzel szétszabdalva azt.

Míg Magyarország számára az oszmán hódítás jelentette az egykor egységes Magyar Királyság feldarabolását, addig Észak-Macedónia számára ez már az ókortól kezdve így volt.

Az egykori megosztottság problematikája máig hatással van mindkét nemzet életére, ahogy az ebből eredő ellentmondásos viszony is a szomszédokkal. Magyarország éppen a területeinek elvesztése okán, lakosságának határon kívül rekedése miatt került sokáig megoldatlan és máig fel-fellángoló konfliktusos helyzetbe Szlovákia, Románia vagy Szerbia esetében. Észak-Macedónia számára a történelem során állandóan jellemző feldaraboltság, nagyobb birodalmakba integrálódás nehezítette el a kapcsolatokat Bulgáriával, Görögországgal és Szerbiával. A macedón identitás alapkérdéseinek megkérdőjelezése megnehezíti az ország kétoldalú kapcsolatait szomszédaival, ugyanakkor az ilyen konfliktusok feloldásában Magyarországnak olyan több évtizedes tapasztalata van, ami megosztható és politikai know-how-ként „exportálható”. A magyar szomszédságpolitika és nemzetpolitika tehát szintén olyan kapcsolódási pontok, ahol Magyarország nemcsak Észak-Macedónia prosperitásához és politikai sikeréhez, de az egész régió stabilitásához is hozzá tud járulni.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)