Nyolc évvel a kötelező betelepítési kvótákat politikai értelemben egységesen elutasító országos népszavazás után Brüsszel még mindig ugyanúgy akarja a migrációt menedzselni: új néven, de a régi eszközrendszert alkalmazva erőltetné rá olyan tagállamokra a bevándorláspárti politikáját, amelyek immár kilenc éve védik saját maguk és Európa határait – írja az Alapjogokért Központ.
Magyarország a migrációs válság kirobbanása óta az illegális bevándorlás megfékezése és az európai lakosság biztonságának garantálása mellett foglal állást. Ezzel szemben a brüsszeli döntéshozók a korlátlan befogadás kultúráját propagálták, amelynek eredményeként a terrorizmus a nyugat-európai hétköznapok részévé vált. Németország éppen ezért kénytelen volt a határain átmenetileg ellenőrzést bevezetni, de Berlin nincs egyedül, ugyanis csak idén további tíz schengeni ország döntött úgy, hogy feladja a nyitott határok progresszív elképzelését.
A kettős mérce, amivel a tagállamokat mérik, talán sosem volt ennyire szembetűnő: amíg a német döntést csendben elfogadták, addig Olaszországban Matteo Salvini volt belügyminisztert hat év börtönre ítélnék, mert megpróbált fellépni az illegális migráció ellen. Magyarország esetében pedig az Európai Bíróság gigantikus bírságot szabott ki, amiért hazánk az európai határok védelmére kelt. Az ítélet szerint a magyar államnak mintegy 80 milliárd forintot és további napi 400 millió forintot kell fizetnie az unió kasszájába annak érdekében, hogy hazánk végrehajtsa a liberálisok által megfogalmazott diktátumot.
A magyar közvélemény azonban élesen elutasítja az Európai Bíróság befolyásolási kísérletét, ugyanis a megkérdezettek kétharmada (66 százalék) igazságtalannak tartja az ítéletet. Mindez nem véletlen: a luxembourgi testület Magyarországot büntető tanácsában olyan bírók hoztak ítéletet, akiknek függetlensége, politikai elfogulatlansága megkérdőjelezhető, ugyanis közel állnak a Soros-féle Nyílt Társadalom-hálózathoz.
A hazai véleményklíma továbbra is a határok megvédését támogatja, valamint ehhez az Európai Unió anyagi támogatását is elvárja, hiszen a megkérdezettek döntő többsége (76 százalék) szerint az EU-nak hozzá kellene járulnia pénzügyi segítséggel a magyar és európai határvédelemhez, amire 2015 óta 800 milliárd forintot költött az állam.
A nemzeti kormány a napra pontosan nyolc évvel ezelőtt megtartott, kötelező betelepítési kvótákat politikailag elutasító népszavazás eredményének értelmében azóta is egyértelmű álláspontot képvisel: nem a bajt kell Európába hozni, hanem a segítséget kell azokba az országokba eljuttatni, ahol arra szükség van.
Az illegális migráció megfékezése kapcsán a kormányzati álláspont mögött széles választói és társadalmi felhatalmazás áll. Ezt a nemzeti egyetértést a befogadást pártoló brüsszeli és hazai baloldali képviselők 2015 óta képtelenek elfogadni.
Borítókép: Migránsok egy csoportja pihen egy mezőn a szerbiai Majdány falu közelében 2021-ben (Fotó: AFP)
