Az uniós tagállamok vezetőinek jövő heti tanácskozását előkészítő uniós parlamenti vitában Bóka János a magyar uniós elnökséget képviselve elmondta: a vezetők várhatóan áttekintik a helyszínen, a frontvonalon kialakult helyzetet, és ezt számításba véve értékelni fogják az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás terén elért eredményeket.
Elmondása szerint a közel-keleti helyzet szintén kiemelt helyen szerepel a vezetők napirendjén.
Az Izrael elleni példátlanul kegyetlen terrortámadás egy évvel ezelőtt történt, a túszokat pedig még mindig fogva tartja a Hamász. A gázai háború immár több mint egy éve tart, és humanitárius katasztrófához vezetett. Az erőszak közelmúltbeli libanoni eszkalációja és a feszültség éleződése Iránnal azt mutatja, hogy fenntartható megoldást kell találni a régió biztonságára és stabilitására
– hangoztatta.
Bóka János szerint az új uniós versenyképességi megállapodásnak az év végéig létre kell jönnie, ezért a vezetők tanácskozásán az Európai Tanács áprilisi rendkívüli ülésén meghatározott területeken elért eredmények számbavételéről lesz szó. Hozzátette: az Enrico Letta és Mario Draghi által jegyzett versenyképességről szóló jelentések beépülnek majd a vezetők megbeszéléseibe. Véleménye szerint a jelentések számos olyan kihívást azonosítanak, amelyek a demográfiai, technológiai, gazdasági és nemzetközi kapcsolatok területén sürgős, innovatív és hatékony politikai válaszokat igényelnek.
Mint mondta, a jövő heti megbeszélés hozzájárul az Európai Tanács november 8-i budapesti informális ülésének előkészítéséhez, ahol a cél az új európai versenyképességi megállapodásról szóló budapesti nyilatkozat elfogadása.
Arról is beszámolt, hogy a vezetők számba veszik az Európai Tanács migrációval kapcsolatos átfogó megközelítésének végrehajtását, valamint foglalkoznak majd a georgiai és moldovai és venezuelai politikai fejleményekkel is.
A közelmúlt riasztó eseményeire reflektálva a vezetők kitérnek a megkülönböztetés minden formája elleni küzdelem kérdésére, beleértve az antiszemitizmust és a muszlimellenes gyűlöletet, az intoleranciát, a rasszizmust és az idegengyűlöletet
– zárta beszédét a miniszter.
Maros Sefcovic uniós biztos beszédében kiemelte, hogy a vezetők jövő heti eszmecseréje be fog épülni az Európai Bizottság versenyképesség fejlesztésére irányuló munkájába.
A növekvő globális gazdasági bizonytalanság idején létfontosságú, hogy az Európai Unió továbbra is képes legyen megőrizni az ipar, a vállalkozás és az innováció alapvető erősségét, Európa nem engedheti meg magának, hogy lemaradjon versenytársaitól és elveszítse versenyelőnyét
– hangoztatta.
Sefcovic hangsúlyozta, hogy az EU továbbra is rendíthetetlenül támogatja Ukrajnát és népét, amíg az szükséges.
Fontos, hogy gyors megállapodás szülessen a G7-ek által júniusban tett ígéret részeként legfeljebb 35 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélyhitelre vonatkozó javaslatainkról. Elengedhetetlen, hogy a forrásokat az év végéig felszabadítsuk, hogy Ukrajna rendelkezzen a szükséges költségvetési mozgástérrel. Ugyanakkor azon dolgozunk, hogy az ország teljes mértékben felkészüljön az előtte álló télre. Partnereinkkel együtt javítjuk, visszakapcsoljuk és stabilizáljuk Ukrajna energiaellátását
– taglalta
Hozzátette: a cél, hogy Ukrajna megfelelő feltételekkel tárgyalhasson a békéről, és előrehaladhasson az uniós tagsághoz vezető úton.
Győri Enikő, a Fidesz uniós parlamenti képviselője felszólalásában rámutatott: veszélybe került az EU jóléti modellje, ezt az emberek a bőrükön is érzik, csak az európai feldolgozóiparban 850 ezer munkahely szűnt meg egy év alatt.
Azonnal cselekednünk kell. Ugyanakkor az Európai Parlament – a néppártól a kommunistákig – kizárólag a saját hatalma bebiztosításán ügyködik, piszkos játékkal szigetelné el a 18 millió szavazó által támogatott Patrióták Európáért politikai szövetséget, és igyekszik keresztbe tenni az uniós magyar elnökségnek
– hívta fel a figyelmet.
Véleménye szerint az EP baloldali többségének elhibázott politikáit ki kell igazítani, vállalkozás- és innovációbarát környezetre, az adminisztratív terhek csökkentésére, megfizethető energiaárakra és ideológiamentes gazdaságpolitikára van szükség. A zöldátállást a teherbíró képességünkhöz kell igazítani – tette hozzá.
Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában elmondta: Európát hármas válság sújtja, a háborús helyzet és a gazdasági nehézségek mellett a migrációs politikában is újragondolásra van szükség.
Németország nemrég lezárta a határait, és más országok is sorra vezetnek be belső határvédelmi szigorításokat. Jelenleg már nyolc uniós tagországban van ellenőrzés. A schengeni rendszer a szemünk előtt kezd összeomlani, oda jutottunk tehát, hogy Európának fel kell adnia egyik legfontosabb vívmányát, a szabad mozgást. Ide vezetett a csúcsra járatott liberális migrációs politika
– jelentette ki.
A képviselő rámutatott: amíg Európa kapuit nyitva hagyták, azokat, akik határvédelmet szorgalmaztak, egyedül hagyták, sőt büntették.
Magyarország például nem kapott támogatást a határkerítés létrehozására, viszont 200 millió euróval büntetik. A magyar kormány kilenc éve hangoztatja már, hogy a külső határokat védeni kell. Sokan gondoljuk és reméljük, hogy még nem késő az irányváltás
– hangsúlyozta Dömötör Csaba.
Borítókép: Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter felszólal az Európai Tanács 2024. október 17–8-i ülésének előkészítéséről szóló vitában az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2024. október 8-án (Fotó: MTI/Purger Tamás)
