Az orosz–ukrán háború nemcsak a katonai és politikai csatározások, hanem a civil lakosság számára is végtelen szenvedést hozott. Az ENSZ, nemzetközi segélyszervezetek és civil jogvédők adatai szerint a halálos áldozatok száma újabb rekordot ért el, míg az ukrán civil lakosság demográfiai jövője sötét árnyakba borult. Az évek óta tartó konfliktus mindkét oldalon hatalmas veszteségeket okozott, de Ukrajnában a veszteségek nem csupán életekben mérhetők. A háború és a nyomában járó menekültválság a fiatal és középkorú lakosságot sújtja leginkább, amely hosszú távú gazdasági és társadalmi következményeket von maga után.
A háború kitörése óta közel egymillió ember vesztette életét vagy sérült meg az ukrán és az orosz oldalon.
Az ukrán kormány hivatalos adatai szerint a konfliktus eleje óta háromszor annyi ember halt meg, mint amennyi gyermek született. Az elmúlt nyáron az ukrán civil áldozatok száma elérte a háború kezdete óta tapasztalt legmagasabb szintet: június és augusztus között több mint 3200 civil áldozatról számoltak be, ami 33,7 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest.
A civilszervezetek, mint például az Action on Armed Violence (AOAV) és a Norvég Menekültügyi Tanács (NRC), riasztó adatokat közöltek a civil lakosság veszteségeiről, különösen a Donyeck régióban, ahol a civil áldozatok mintegy 95 százaléka vesztette életét. Az AOAV adatai szerint
szeptember végéig több mint hétezer ukrán civil halt meg, míg több mint húszezer ember sérült meg.
A bombázások és támadások főleg városi területeket érintenek, ahol sűrűn lakott közösségek vannak kitéve a pusztításnak.
Az ENSZ és más szervezetek becslései szerint Ukrajna népessége az orosz invázió kezdete óta mintegy tízmillió fővel csökkent.
A háború elől menekülők többsége fiatalabb korosztályhoz tartozik, és sokuk el sem tudja képzelni a visszatérést. Az ország születési rátája jelenleg a világ legalacsonyabbjai közé tartozik, és a lakosság korösszetétele is egyre elöregedőbbé válik. Az ukrán menekültek döntő többsége Svájcban, Németországban és más európai országokban talál új otthont. Sok család végleg elszakad Ukrajnától, mivel a hazatérés bizonytalan és veszélyes, gazdasági helyzetük pedig a menekültstátusban stabilabbnak tűnik, mint Ukrajnában lenne.
A menekültáradat mellett Ukrajna lakosságát a belső gazdasági és társadalmi nehézségek is sújtják. Az országban jelenleg érvényes mozgósítási szabályok szerint a 18 és 60 év közötti férfiak nem hagyhatják el Ukrajnát. Ennek következményeként sok család szétszakad, mivel a férfiak gyakran az országban maradnak, hogy fenntartsák a megélhetést és hozzájáruljanak a háborús erőfeszítésekhez, míg feleségük és gyermekeik menedéket keresnek Európában.
A menekültek helyzete és a demográfiai válság tovább súlyosbítja Ukrajna gazdasági helyzetét. Az elvándorolt lakosság többsége valószínűleg már nem tér vissza, és a háború vége sem jelent azonnali enyhülést. Aleksey Kushch elemző szerint az ukrán népesség csökkenése súlyos gazdasági következményekkel járhat, mivel az ország gazdasága nem képes megújulni a jelenlegi feltételek között. A hazatérő ukránok többsége nem talál megfelelő munkahelyet vagy otthont, amely tovább erősíti az elvándorlási hullámot.
Kushch rámutatott, hogy Ukrajna gazdasága az élelmiszer- és acélkivitelre épült, amely hosszú távon fenntarthatatlan, és modernizációra szorulna ahhoz, hogy az ország vonzóbbá váljon a visszatérni vágyók számára. A demográfiai válság azonban évtizedekre is visszavethet minden ilyen jellegű próbálkozást.
Kushch szerint, ha a jelenlegi trendek folytatódnak, Ukrajna népessége akár harmincmillió alá is csökkenhet, amelyből mintegy tízmillió fő nyugdíjas lesz, tovább súlyosbítva az ország gazdasági helyzetét.
Egyre inkább érezhető a diplomáciai megoldásra való törekvés mind az ukrán, mind a nemzetközi politikában, bár a békefolyamat megindítása továbbra is akadályokba ütközik. A Norvég Menekültügyi Tanács egyik vezetője, Joachim Giaminardi szerint a konfliktus kiterjedése és intenzitása egyre nagyobb árnyékot vet a civil lakosságra, és rámutatott arra, hogy a béke sürgetése nemcsak emberi, hanem társadalmi szükséglet is.
A háború terjeszkedése mind földrajzi, mind támadások intenzitása terén tovább fokozza a szenvedést. Az ukrán népesség már így is egy hatalmas terhet hordoz
– mondta Giaminardi.
A King’s College London kutatója, Marina Miron szerint a konfliktus hosszú távon nem fenntartható Ukrajna számára, amelynek gazdasági helyzete, emberi erőforrásai és nyugati támogatói is korlátokkal küzdenek:
Ukrajna egyszerűen nem rendelkezik azokkal a forrásokkal, amelyek lehetővé tennék a háború folytatását. A katonák kiképzése, a fegyverzetek használatának elsajátítása időt vesz igénybe, és a háború folytatásával az ország egyre inkább a béke szükségességéhez közelít.
Borítókép: Ukrán egységek dolgoznak egy lakóépületet ért orosz rakétacsapás után, amely öt halálos áldozatot követelt és 21 embert megsebesített az ukrajnai Dnyipróban 2024. október 26-án. (Fotó: AFP)
