Szijjártó Péter az Országgyűlés külügyi bizottságának meghallgatásán arról számolt be képviselői kérdésekre reagálva, hogy Ukrajna NATO-tagsága túl van a vörös vonalakon, egyszerűen azért, mert az ország háborúban áll, s csatlakozása közvetlen konfrontációhoz vezetne Oroszország és az észak-atlanti szövetség között.
Szerintem az egy felháborító dolog, Ukrajna megalázása, hogy egyes szövetségesek arról beszélnek az ukránoknak, hogy NATO-tagok lehetnek, miközben elmegyünk zárt ülésre, ott meg világossá válik, hogy nagyon kevés kivételtől eltekintve mindenki arról beszél, hogy ez miért nem lehetséges
– húzta alá. Megerősítette, hogy a kormány azt is ellenzi, hogy az Európai Unió katonai tanácsadókat küldjön Ukrajnába, hiszen ez is növeli az eszkaláció kockázatát.
Ahogyan nem támogatjuk azt sem, hogy az Oroszországi Központi Bankkal szemben hozott szankciós intézkedés felülvizsgálati időszakát hat hónapról három évre növeljük. Azért nem támogatjuk, mert ez azt jelenti, hogy akkor itt valakik Európában úgy gondolkodnak, hogy három évig tutira háború lesz. És ez a megközelítés számunkra elfogadhatatlan
– figyelmeztetett. Majd hangsúlyozta, hogy nem támogatták egyetlen olyan büntetőintézkedés elfogadását sem, amelyik sértette volna a nemzeti érdekeket, ezért ilyeneket már nem is szerepeltetnek az előterjesztésekben, így nincsenek szankciók például a földgáz vagy a nukleáris fűtőanyag beszerzésére vonatkozóan sem.
Nyugati képmutatás
Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy miközben sokan Magyarországot kritizálják, az év első felében 11 százalékkal nőtt az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) európai importja, például Franciaország is 110 százalékkal növelte ennek volumenét. Rátért az orosz kőolaj vásárolásának témájára is.
Világosan jeleztük, hogy megvétózzuk a kőolajimport tilalmára vonatkozó európai intézkedést. Mi lett ennek a vége? Magyarország, Szlovákia és Csehország kivételt kapott. De mi történik a valóságban? A valóságban az történik, hogy India, ha jól emlékszem, körülbelül hússzorosára növelte az orosz kőolaj importját. Viszont ezzel párhuzamosan – ettől teljesen függetlenül nyilvánvalóan – Európa olajimportja Indiából a háromszorosára növekedett
– húzta alá. Megjegyezte, hogy tavaly Oroszország volt az Egyesült Államok legfőbb uránbeszállítója, miközben Magyarországot vádolják oroszpártisággal a paksi bővítés miatt, amely projekten egyébként többek között amerikai, német, francia, osztrák alvállalkozók is dolgoznak az orosz Roszatom mellett. A miniszter a kisebbségi jogok ukrajnai helyzetére is kitért, és ismét leszögezte, hogy vissza kell állítani a 2015 előtti állapotokat, ami a mai napig nem történt meg. Sérelmezte, hogy bár minden nemzetközi fórumon felveti a kérdést, mindenhol azt hallja, hogy nem az a megfelelő platform erre.
Az európai közösség egy jelentős része is így, szégyenkezve fordítja félre a tekintetét ebben az ügyben, mert hát Ukrajnát kritizálni, az most nem helyénvaló
– fogalmazott. Majd emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány is félretette a kérdést a háború kitörésekor, azonban a kijevi parlament tovább szűkítette a kisebbségi jogokat, így újra elő kellett venni az ügyet.
Visszautasítom azt a megközelítést is, hogy ez egy kétoldalú kérdés lenne. Szerintem a nemzeti kisebbségek jogainak garantálása nemzetközi kérdés
– vélekedett.
Borítókép: Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)
