Ez év novemberben egy kritikus tenger alatti internetkábel sérült meg Finnország és Németország között, valamint egy másik, Litvánia és Svédország közötti összeköttetés is kárt szenvedett.
A Balti-tenger alatti internetkábelek sérülése komoly aggályokat vet fel mind a technológiai infrastruktúra biztonsága, mind a geopolitikai feszültségek szempontjából. Az ilyen kábelek kulcsszerepet játszanak az információáramlásban és az országok közötti kommunikációban, így ezek sérülései jelentős gazdasági és biztonsági következményekkel járhatnak.
Szakértők szerint az ilyen sérülések nem történnek külső behatás nélkül, az incidensek mögött orosz szabotázsakciót sejtenek. Korábban a Magyar Nemzet is megírta, hogy egy orosz kémhajót kísértek ki az Ír-tengerből, miután belépett az ír ellenőrzés alatt álló vizekre, és olyan területen járőrözött, ahol a tenger alatt kritikus energia- és internetkábelek találhatók.
Korunkban az infrastruktúra sebezhetősége egyre inkább nyilvánvalóvá válik, és a kritikus infrastruktúrába már nemcsak a kőolaj- és a gázvezetékek hanem az információáramlással kapcsolatos technikai eszközök, az óceánok és tengerek fenekén húzódó adatkábelek is beletartoznak
– mondta el lapunknak Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója.
Ezek sérülése adott esetben egy-egy ország működését is el tudja lehetetleníteni és káoszt okozhat a nagy társadalmi rendszerekben
– tette hozzá.
A közelmúltban a Finn-öbölben, a Finnország és Észtország között húzódó EstLink 2 energiakábel rongálódott meg. A finn hatóságok csütörtökön feltartóztatták a Cook-szigetek zászlaja alatt hajózó Eagle S nevű tankert, miután a feltételezések szerint a tanker horgonya okozhatta a villamosvezetéken keletkezett károkat.
Az ilyen támadások egyre gyakoribbak és ezek tipikusan hidegháborús műveletek, adott esetben azt sem látjuk, hogy milyen céllal és ki hajtja végre ezeket
– hívta fel a figyelmet a szakértő.
Ezeknek a beazonosítása és a büntethetőség megvalósítása egyre nehezebbé válik, ezért aztán az ilyen támadások egyre népszerűbbek sajnálatos módon, és a kritikus infrastruktúra védelme egyre fontosabb kérdéssé válik az adott országok és szövetségi rendszereken belül.
– A megelőzés nagyon nehéz, hiszen egy több száz vagy több ezer kilométeres adatkábel vagy csővezeték esetében az, hogy hol éri támadás vagy valamiféle incidens ezeket és hogy erre milyen jelzőrendszert lehetne építeni, ez egyrészt költségoldalról, másrészt technikai megvalósítás oldaláról is sok kérdést vet fel – mutatott rá a Horváth József.
Fotó: AFP/ Markku Ulander
A szakértő szerint a humán védelem és az odafigyelés, illetve a kontroll e területen nagyon fontos, és arra is felhívják ezek az esetek a figyelmet, hogy a jövőben ezeket a vezetékrendszereket úgy kellene telepíteni, hogy egy támadás esetén szeparálni lehessen minél kisebb részekre ezeket a későbbi javíthatóság érdekében.
Korábbi NATO hírszerzési jelentések szerint Moszkva titkos tengeralattjáró-flottát hozott létre az ilyen műveletekre. „Ez nem újdonság” – hangsúlyozta a szakértő.
Ilyen szabotázsokra felkészített tengeralattjárók, illetve olyan speciális egységek, amelyek nagy mélységben képesek egy-egy műveletet végrehajtani, ezek már a hidegháború éveiben is voltak. Az más kérdés, hogy a mostani digitális világban ezek hogyan válnak még hatékonyabbá, gyorsabbá és kevésbé detektálhatóvá. Ez ismét egy újabb kihívás.
– összegezte Horváth József.
