Németországban egyre inkább korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát: az Insa közvélemény-kutatással foglalkozó cég új felmérése szerint a polgárok 74 százaléka úgy véli, hogy az emberek a következményektől való félelem miatt inkább nem mondják el nyíltan a véleményüket egyes dolgokról.
Ennek hátterében az állhat, hogy az utóbbi időben rengeteg embert megbüntettek azért, mert politikusokat kritizáltak a közösségi médiában. Nagyon sok idős emberhez rendőrök érkeztek átvizsgálásra, miután politikai kritikát fogalmaztak meg. Az adatok arra utalnak, hogy a drákói végrehajtási intézkedések pusztító hatással vannak a véleménynyilvánítás szabadságára, különösen a fiatalok és a társadalmilag konzervatív értékrendet vallók körében – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
A 18 és 39 év közötti válaszadók 53 százaléka számolt be arról, hogy tapasztalt már olyan helyzeteket, amikor úgy érezte, nem tud nyíltan beszélni. Ezzel szemben a 70 év felettiek körében ez az arány 24 százalékra csökken, ami azt jelzi, hogy a fiatalabb generációkat lényegesen jobban érinti a jelenség.A politikai hovatartozás döntő szerepet játszik a szólásszabadság megítélésében: a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) szavazóinak 74 százaléka vallotta be, hogy legalább egyszer öncenzúrát alkalmazott, őket követi az a baloldali Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW) szavazóinak 57 százaléka. Ezzel szemben a baloldali pártok támogatói sokkal kevésbé érzik magukat korlátozva: a Zöldek támogatóinak mindössze 27 százaléka számolt be arról, hogy habozott véleményét kifejezni, míg a kormányzó szociáldemokraták (SPD) 31 százaléka érezte hasonlóan.
Arra az általánosabb kérdésre, hogy szerintük egyesek a következményektől való félelem miatt kerülik-e a véleménynyilvánítást, a válaszadók 74 százaléka válaszolt igennel. Az AfD és a BSW szavazói körében ez az arány még magasabb, 91, illetve 90 százalék volt, ami arra utal, hogy a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos aggodalmak rendszerszintű problémát jelentenek Németországban.
Az eredmények aláhúzzák a véleménynyilvánítás szabadságának helyzetével kapcsolatos mélyülő megosztottságot Németországban, ahol a fiatalabb generációk, a jobboldali szavazók és még a mérsékelt szavazók is a cenzúrától vagy a visszahatástól való félelmüknek adtak hangot.
Míg egyes pártok és támogatóik továbbra is bíznak abban, hogy szabadon nyilváníthatják ki véleményüket, az adatok egy olyan társadalom képét festik le, amely egyre inkább óvakodik a véleménynyilvánítástól, különösen mivel a jogi lépések és a nyilvános dorgálások továbbra is meghatározzák a közbeszédet.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)
