Joe Biden elnöksége alatt tovább mélyült az amerikai egészségügy válsága

Joe Biden 2021-es hivatalba lépésekor komoly ígéreteket tett az amerikai egészségügyi rendszer reformjára, a pandémia utáni újraépítésre és az ellátási egyenlőtlenségek csökkentésére. Azonban a tények mást mutatnak: az egészségügy helyzete több szempontból is romlott, a kórházak kapacitásproblémákkal küzdenek, az orvoshiány súlyosbodott, a lakosság széles rétegei számára pedig még mindig nem biztosított az elérhető és megfizethető ellátás.

Illusztráció Fotó: DIGICOMPHOTO Forrás: Science Photo Library/AFP

Az egészségügy finanszírozása évtizedek óta az egyik legkomolyabb társadalmi vitát és politikai határvonalat jelenti az Egyesült Államokban. A kérdéskört ideológiai és gyakorlati dilemmák szövik át, de a lakosság is megosztott a kérdésben. Az Egyesült Államok ideológiai hagyományai az állami egészségbiztosítással szemben az egyéni választás szabadságára épül, és noha nemzetközi összehasonlításban hiába teljesít rosszabbul a magánbiztosításokra építő rendszerük, nehezen szakadnak el tőle.

Egészségügyi költségek (illusztráció) (Fotó: Science Photo Library/AFP/DIGICOMPHOTO)

Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan vezetett a leköszönő Joe Biden vezette adminisztráció politikája az amerikai egészségügyi válság elmélyüléséhez.

A pandémia öröksége: A Covid–19 utáni időszak

Joe Biden elnökségének kezdetén az Egyesült Államok addig nem látott kihívásokkal nézett szembe. A Covid–19 világjárvány hatalmas nyomás alá helyezte az amerikai egészségügyi rendszert, különösen a kórházak intenzív osztályait és az alapellátást. Biden kampányában azt ígérte, hogy a járvány leküzdése után újra fogja építeni az ágazatot, erősebbé és ellenállóbbá téve azt.

Azonban a gyakorlatban a helyreállítás lassan halad. A pandémia következtében több ezer orvos, nővér és egészségügyi dolgozó hagyta el a pályát a túlterheltség és a kiégés miatt. Joe Biden elnöksége alatt nem sikerült megfelelő támogatást biztosítani a dolgozók visszacsábítására vagy az ágazat munkaerőhiányának kezelésére. Ez pedig tartós zavarokat okoz az ellátásban, különösen a válságos helyzetekben.

Növekvő orvoshiány és leterhelt kórházi rendszer

Az amerikai egészségügy egyik legkomolyabb problémája az orvoshiány, amely az elmúlt évek során drámaian súlyosbodott. A Joe Biden által meghirdetett reformok nem hoztak érdemi változást a humán erőforráskrízis kezelésében. A pandémia alatt felerősödött probléma mára kritikussá vált: a kórházak leterheltek, az orvosok és ápolók pedig túlterheltek, sokszor 60-80 órás heteket dolgoznak.

Több jelentés szerint a városi és a vidéki területek közötti ellátási szakadék is nőtt. A kisebb kórházak bezárása és az orvosok elvándorlása miatt a vidéki lakosság egyre távolabb és nehezebben éri el az alapvető orvosi ellátást. A probléma nem csupán strukturális, hanem finanszírozási gondokra is visszavezethető: az adminisztráció költségvetési prioritásai nem nyújtottak kellő forrást a kórházi rendszer fejlesztésére.

Önkéntesként dolgozó fogorvoshallgatók felkészülnek a betegek ellátására egy Remote Area Medical (RAM) mobil fogászati ​​és orvosi klinikán 2023. október 7-én Grundyban, Virginiában (Fotó:Getty Images/AFP/Spencer Platt)

Az Egyesült Államok is az egészségügyi személyzet hiányával küzd: a kórházi sürgősségi osztályokon dolgozó orvosoktól és nővérektől az idősek és fogyatékkal élők otthonaiban dolgozó segítőkön át a háziápolókig minden területen kevesen dolgoznak.

A National Council of State Boards of Nursing szerint mintegy százezer ápoló hagyta el a szakmáját az elmúlt két évben stressz, kiégés és nyugdíjba vonulás miatt, több mint 610 ezer dolgozó pedig a következő négy évben tervez munkahelyet váltani ugyanezen okok miatt. Egy másik tanulmány alapján 2017 és 2021 között az állami és helyi egészségügyi szerveknél az alkalmazottak csaknem fele felmondott.

Az Association of American Medical Colleges szerint akár 124 ezer orvossal is kevesebb lehet a szükségesnél 2034-re az Egyesült Államokban. A túl kevés szakdolgozó és orvos miatti kétségbeejtő helyzet a politikusokat is cselekvésre szólította fel.

A világ vezető hatalmának tartott Egyesült Államokban előfordul, hogy akár több hónapon át fekszenek a sürgősségi osztályokon a betegek, mert nincs a kórháznak olyan egysége, rehabilitációs központ, idősek otthona vagy pszichiátriai intézet, amely átvenné őket. Sőt arra is akadt példa, hogy az orvosra való várakozás után meghaltak betegek.

Az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb adatai szerint míg az Egyesült Államokban 35,55 orvos jutott tízezer emberre 2020-ban, addig Svédországban 70,62 – írta a Bloomberg.

Óriási a többlethalálozás az Egyesült Államokban Európához képest. Megdöbbentő, de igaz: a gazdag Egyesült Államokban sokkal többen halnak meg, mint a hasonlóan magas jövedelmű európai országokban, és ez a negatív különbség egyre nő.

Az egészségbiztosítás és a megfizethető ellátás válsága

Joe Biden az Affordable Care Act (Obamacare) mellett kampányolt, és ígéretet tett arra, hogy azt meg is erősíti, miközben biztosítja, hogy az amerikaiak széles rétegei hozzáférjenek az egészségügyi ellátásokhoz.

Joe Biden amerikai elnök beszédet mond az Affordable Care Act 13. évfordulója alkalmából rendezett eseményen a Fehér Ház keleti termében 2023. március 23-án Washingtonban (Fotó: Getty Images/AFP/Anna Moneymaker)

Bár a Barack Obama által elkezdett „Obamacare” bevezetése számos ember számára elérhetővé tette az egészségügyi ellátást, a reform komoly politikai viták középpontjában állt. Ennek oka az volt, hogy bár bizonyos mértékben javult a biztosítottak ellátási színvonala, különösen az alapellátásban és megelőző szolgáltatásokban, de az egyes biztosítási díjak emelkedtek, különösen azoknál, akik nem jogosultak állami támogatásra. Emellett több államban sem fogadták el a Medicaid bővítését, így az ellátás területi szempontból egyenlőtlen maradt. Ezek a különbségek Biden elnöki kormányzása alatt sem tűntek el.

A Biden-kormány a gendertémákra azért odafigyelt

Annak idején lapunk is beszámolt arról, hogy Biden alatt kötelező lett a nemváltó műtétek elvégzése az Egyesült Államokban, ugyanis az egészségügyi minisztérium védelmet nyújt a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló – az egészségügyben eddig jogszerűnek számító – megkülönböztetés ellen, jelentette be 2021-ben az amerikai egészségügyi tárca. A Biden-kormány egészségügyi minisztere 2021-től Xavier Becerra. Ő vezeti az amerikai Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Minisztériumát (HMS). Becerra korábban Kalifornia állam főügyésze volt, és ő az első latin-amerikai származású személy e pozícióban.

Nemátalakító műtét (Fotó: BSIP/AFP)

Donald Trump megválasztott elnök bejelentése szerint az egészségügyi és humán szolgáltatások minisztériumát (Department of Health and Human Services) Robert F. Kennedy Jr. kezébe adja.

Robert F. Kennedy Jr. aktív szereplője az amerikai egészségügyi vitáknak. Kennedy bírálta az amerikai egészségügyi rendszert, különösen a gyógyszeripar és az élelmiszeripar befolyását. Kiemelte az ultrafeldolgozott élelmiszerek és a környezeti toxinok egészségkárosító hatásait, és hangsúlyozta a természetes és organikus életmód fontosságát.

Robert F. Kennedy Jr., Donald Trump megválasztott elnök jelöltje az egészségügyi és humánügyi miniszteri posztra 2024. december 16-án Washingtonba érkezik (Fotó: Getty Images/AFP Chip Somodevilla)

Miniszterként Kennedy az oltóanyagok és az autizmus közötti kapcsolat vizsgálatát, valamint az élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatóság (FDA) reformját tervezi. Ezek a tervek azonban nem meglepő módon jelentős vitákat generálnak, és komoly kihívások elé állítják a Biden alatt tovább romlott amerikai egészségügyi rendszert.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Science Photo Library/AFP/DIGICOMPHOTO)