Várhatóan a hagyományos nagy pártok is gyakrabban használnak szuverenista és nacionalista retorikát, hogy ne engedjék át ezeket a témákat a szélsőjobbnak. Bár a politikatudomány fogalmai ebben az esetben nem pontosak, a román szélsőjobb államkapitalista-baloldali gazdaságpolitikával rendelkezik, amit vallási és világnézeti miszticizmussal tarkít, tehát különböznek a nyugati szélsőjobbtól – emelte ki a vezető elemző, majd elmondta, hogy
ennek a politikai földrengésnek a közepette az RMDSZ jó eredményt ért el, ami több tényező összefonódásának köszönhető. A párt professzionális működése, Kelemen Hunor hatékony kampányvezetése, valamint egy ügyesen megválasztott stratégia mind hozzájárultak a sikerhez. A magyar szavazókat átlagon felüli mozgósításra késztette a román szélsőjobb ijesztő előretörése is.
Az RMDSZ kampánya nem korlátozódott a hagyományos szavazótáborára, az erdélyi magyarokra. Országos szinten is üzeneteket közvetítettek, olyan témákra összpontosítva, mint a kormányzati munka észszerűsítése, a digitalizáció hiányosságainak pótlása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása. Ezek a kérdések szélesebb társadalmi rétegeket is megszólítottak, áthidalva a szűken értelmezett etnikai keretet. Ez a pragmatikus megközelítés kulcsfontosságúnak bizonyult a politikai változások viharában – hívta fel rá a figyelmet az elemző –, hiszen például a román média is kedvezően fogadta. Az Elena Lasconi elnökjelöltet adó USR (Mentsétek Meg Romániát Szövetség) párt progresszivista politikájával szembeni álláspontjuk is fontos szerepet játszott.
Az RMDSZ határozottan elutasította az USR adminisztratív reform tervét, a nagyrégiók létrehozását, ami veszélyeztette volna a magyarok nyelvi jogait
– emelte ki Barabás T. János, majd kifejtette:
Ebben a kérdésben szövetségeseket találtak a hagyományos pártok vidéki érdekcsoportjai között is, akik szintén nem támogatnák a regionális átszervezéssel járó befolyásvesztést. Ez az együttműködés jól mutatja a párt politikai érzékét és a rugalmas stratégiáját. Az RMDSZ kampánya sikeresen elérte a diaszpórában lévő magyarokat is, akik közül sokan korábban román pártokra szavaztak, abban bízva, hogy a helyi pártok jobban védik érdekeiket.
Az RMDSZ országos üzenetei azonban sikeresen megszólították őket, és hozzájárultak a párt hét százalék körüli törvényhozási eredményéhez
– hangsúlyozta.
Barabás T. János elmondta, hogy érdemes elemezni a választási kampány a nem hagyományos politikai eszközeit is. A közvélemény alakítására már kevésbé a tévék, inkább az internetes közösségi oldalak hatékonyak. A román titkosszolgálatok feloldották a titkosítást a kétfordulós elnökválasztásról szól jelentéseikről, amelyek Calin Georgescu szélsőjobboldali elnökjelölt kampányaira és a kampányt koordináló külső szereplőkkel való kapcsolatokra igyekeznek fényt deríteni.
Calin Georgescuhoz kötődően 22 ezer TikTok-fiók van, amelyek közül 797-et még 2016-an hoztak létre – áll a szolgálatok jelentéseiben, amelyek a román médiában olvashatóak
– hangsúlyozta.
Az influenszerek által írt, kínai tulajdonú TikTok Georgescu-fiókok tevékenységét nem a TikTok, hanem az orosz Telegram közösségi hálózat koordinálta, mégpedig a Telegram Propagator csatornán keresztül, amely az Orosz Föderáció és Ukrajna elleni invázió előtti kampányban is használt. A román elnökválasztást megelőző időszakban voltak olyan TikTok-fiókok is, amelyek hamisan használták a román polgári titkosszolgálat (SRI) és a Román Terrorellenes Brigád logóit – foglalta össze.
A Georgescu-párti TikTok-üzeneteknek novemberben 100 millió felett volt a nézettsége. A TikTok-kampány fő finanszírozója egy román üzletember, akinek egy ismeretlen hátterű dél-afrikai vállalkozó adott pénzt. Emellett „egy külföldi állami kiberszereplő fellépett a választási folyamat IT&C infrastruktúrái ellen”, 85 ezer kibertámadás érte a román választási iroda és a BM szervereit. A román ügyészség a napokban bíróság elé állított egy kolumbiait, aki 2024 júliusában egy Oroszországban lakó külföldi állampolgár felbujtására terveket készített romániai stratégiai objektumok robbantással/gyújtogatással történő megsemmisítésére – fejtette ki, majd kiemelte:
Hasonló hibrid háború zajlik több NATO-tagállam ellen, de a romániai azért lehet intenzívebb, mint például a lengyelországi, mert sérülékenyebbnek tekinthetik Bukarestet.
Mindezt annak dacára, hogy szomszédunkat titkosszolgálatai dominálják. A romániai hibrid háború főbb tanulságai, hogy Moszkva széles nemzetközi háttérrel, régóta építi mostani csapását; úttörő technikát, módszert alkalmaz, ami ellen nehéz védekezni; igen költséghatékony, és nehezen lekövethető; a román és szövetséges szolgálatok alulmaradtak, tehát a Kremlnek vannak bőven támadó tartalékai; lényegileg változni fog a román politika a szélsőbb miatt. Olyan államok, mint Románia és Lengyelország magas szintű biztonsági kihívásként élik meg a helyzetet, és kiemelten figyelik külpolitikánkat. Lépéselőnyben vagyunk egyes nemzetközi politikai folyamatban (béketeremtés, keleti nyitás, szuverenizmus, így a magyar külpolitika most inkább előnyünkre alakíthatja jövőnket, nemzetközi kapcsolatainkat – foglalta össze a szakértő.
Borítókép: Romániai választások, Kelemen Hunor sajtótájékoztatója (Fotó: MTI/Kiss Gábor)
