Pásztor Bálint: Csak a békepárti álláspont elfogadható

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) három évtizedes fennállását ünnepelte nemrég, amelyen mind a szerb, mind a magyar államvezetés képviseltette magát. Az esemény kapcsán Pásztor Bálint, a párt vezetője beszélt lapunknak a VMSZ szerepéről a magyar–szerb kapcsolatok építésében, a vajdasági magyarság előtt álló kihívásokról, valamint az aktuális politikai kérdésekről, köztük a háborúról és a migrációról. Pásztor kiemelte: rövidlátó magatartás jellemzi az Európai Bizottság politizálását, most már évekre visszamenőleg egyszerűen nem látják a valóságot, nem látják azokat a veszélyeket, amelyek az emberek szempontjából kulcsfontosságúak.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) által közreadott képen Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke beszédet mond a Csoóri Sándor Program oklevélátadó ünnepségén Szabadkán 2024. november 20-án (Fotó: MTI/KIM/Hatlaczki Balázs)

– Említette, hogy a vajdasági magyarság sok mindent átélt az elmúlt évtizedekben. Volt háború, sorozások, a magyarverések, aztán a migráció kérdése is itt volt. Ha visszatérünk a háború és a migráció kérdésére, ez a két téma az, amely egész Európát szétfeszíti. Mit gondol, Brüsszel miért ennyire hajthatatlan mindkét témában? Elhibázottnak látja az Európai Unió vezetésének a hozzáállását ezekben a kérdésekben?

– Teljes mértékben rövidlátó magatartás jellemzi az Európai Bizottságnak a politizálását, most már évekre visszamenőleg egyszerűen nem látják a valóságot, nem látják azokat a veszélyeket, amelyek az emberek szempontjából kulcsfontosságúak. Mi a Vajdaságban bő nyolc éven át napi szinten voltunk elszenvedői a migrációs válságnak. A Vajdasági Magyar Szövetség egyedül volt a szerbiai parlamentben, amely sokszor mindenféle nemtelen kritikát is kénytelen volt eltűrni, de határozottan kiállt amellett, hogy a helyi lakosság biztonsága kell hogy az elsődleges szempont legyen. Voltak olyan időszakok, éveken át tartó helyzet, amikor több ezer, időnként nyolc-tízezer ember is szabadon kószált elsősorban a magyarlakta területeken vagy a határ menti övezetben a köztereket, az utcákat elárasztották, aztán ’23-ban – és korábban is volt rá példa – migránsok közötti leszámolásra került sor. 2023 októberétől rendet tartanak a szerb fegyveres erők, és a VMSZ elérte a célját ez ügyben, és azon vagyunk, hogy ez a helyzet, ez a jelenlegi helyzet tartós legyen. 

A háborút, ahogy most a kárpátaljai magyarság, ugye a vajdasági magyarság korábban, a 90-es években közelről látta. Elszenvedte, nem csak látta, úgyhogy ilyen szempontból azt gondolom, hogy a békepárti álláspont az, ami minden normális európai polgár szempontjából az egyedül elfogadható, és e tekintetben Magyarország és Szerbia – a két államnak a vezetése– , ugyanazt gondolják, és ez mindenképpen a vajdasági magyar közösségnek is jó.

– Említette, hogy a vajdasági magyar közösség megmaradt, és a párt is sikeresen vette az elmúlt harminc évet, de pláne kisebbségi pártként soha nem lehet hátradőlni. Milyen kihívások várnak a közösségre és a pártra? 

– Kisebbségi lét. Erről nemcsak a Vajdaságban tudnánk mesélni, hanem a Kárpát-medencében ez mindenhol folyamatos küzdelmet jelent, vagyis nem lehet soha hátradőlni, akármennyire is jók ezek a kapcsolatok, amelyekhez egyrészt mi is hozzájárultunk, másrészt pedig mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez fennmaradjon. Ám folyamatosan oda kell figyelni például a parlamentben minden törvényhozói eljárás esetében arra, hogy ne csorbuljanak, ne csökkenjenek a kisebbségnek a jogai, ami meg az elsődleges feladat, az egyértelműen a demográfia, illetve az, hogy a nemzet meg tudjon maradni. Ehhez fontosak az oktatási fejlesztések, fontos a gazdaságfejlesztés – mi gyakorlatilag minden magyar osztályért küzdünk. El tudtuk azt érni, hogy annak ellenére, hogy a törvényes minimum tizenöt fő, öt fővel is nyíljon magyar osztály Szerbiában. Ez is a kormányzati szerepvállalásnak az eredménye. Ez járul ahhoz hozzá, hogy mindenki az anyanyelvén tudjon tanulni általános és középiskolában, és ehhez járul hozzá a gazdaságfejlesztés is, ami az elmúlt nyolc évben azt eredményezte, hogy 235 millió eurónyi vissza nem térítendő támogatás jutott a magyar kormány támogatásának köszönhetően a Vajdasági Magyar Szövetség által kidolgozott gazdasági program megvalósulásaként vajdasági magyar családokhoz, gazdákhoz, vállalkozókhoz munkahelyeket is teremtve, és ez az a program, amit fenn kell tartani, meg a jó szerb–magyar kapcsolatok azok, amelyek mindennek az alapját képezik.

– Románia és Bulgária a schengeni övezet része január elsejétől. Mit jelent ez Szerbiának, hogyan tekint erre a VMSZ?

– Egyrészt ennek azért örülünk nagyon, mert az erdélyi magyar közösség úgy tud az anyaországba átutazni, hogy semmiféle határba nem ütköznek, és ez az ő szempontjukból mindenképpen nagyon fontos, ahogy ez régebb óta így van a szlovéniai, a horvátországi meg a felvidéki magyarság esetében, úgyhogy Kárpátalja meg a Vajdaság maradt még ebben a helyzetben. Másrészt pedig nekünk ez azért jó, mert a szerb–magyar határszakaszon hatalmasak a torlódások. Miniszterelnök úrral egyeztetve sok intézkedésnek a meghozatalára került sor az idei évben. 

Kapacitásbővítést is önmagában foglalt, a munkaidő meghosszabbítását, a vasútfejlesztés is azt eredményezte, hogy a közúti határátkelőkön a helyzet javuljon, de sajnos még mindig arról beszélhetünk, hogy Európa legforgalmasabb határátkelő pontja a Röszke-Horgos határátkelő. Éppen ezért abban bízunk, hogy azt követően, hogy Románia csatlakozott a schengeni övezethez, az ott szolgálatot teljesítő magyar rendőrök, illetve a vámosok átkerülhetnek a szerb–magyar határszakaszra, és ezáltal talán csökkenhet itt a nyomás.

Borítókép: A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) által közreadott képen Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke beszédet mond a Csoóri Sándor-program oklevélátadó ünnepségén, Szabadkán 2024. november 20-án (Fotó: MTI/KIM/Hatlaczki Balázs)