Pásztor Bálint: Választásmentes évre lenne szüksége Szerbiának, hogy megvalósíthassuk az elképzeléseinket

Választásmentes, nyugodt 2025-ös évben reménykedik Pásztor Bálint. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke az MTI-nek adott évértékelő interjúban bizakodásának adott hangot, hogy jövőre csökken az indulatok szintje Szerbiában, és nyugodt éve lehet az országnak, hogy meg lehessen valósítani mindazokat a célokat, amelyeket az egy évvel ezelőtti választási kampány során megfogalmaztak.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke beszédet mond a Csoóri Sándor Program oklevélátadó ünnepségén Szabadkán 2024. november 20-án. (Fotó: MTI/KIM/Hatlaczki Balázs) Fotó: KIM/Hatlaczki Balázs

A pártelnök azért fogalmazott így, mert Szerbiában átlagosan kétévente tartanak előre hozott parlamenti választást, így a kormányzatnak nincs ideje megvalósítani a terveket és elképzeléseket. 

A legutóbb 2023. december 17-én tartottak előre hozott választást Szerbiában.

Ezen a Vajdasági Magyar Szövetség a nehéz körülmények ellenére jól szerepelt, több mint 64 ezer szavazatot szerzett, országos szinten növelni tudta a parlamenti képviselőinek a számát, vajdasági tartományi szinten pedig szintén stabil erő tudott maradni. 

A 2022-es előre hozott választáshoz képest 2023 végén mintegy 4500 szavazattal szerzett többet a legnagyobb délvidéki magyar párt.

Pásztor Bálint szerint ennek egyik oka, hogy nem sokkal a voksolás előtt hunyt el édesapja, Pásztor István, a VMSZ akkori elnöke, a kampány során pedig azt fogalmazták meg, hogy olyan eredményt szeretnének elérni, amelyre a néhai elnök is büszke lenne. Emellett a politikus úgy véli, hogy az utóbbi években a vajdasági magyar közösség tagjainak a túlnyomó többsége ráébredt arra, hogy kisebbségi magyar érdeket csak kisebbségi párt képviselhet. 

Pásztor Bálint mellbevágóknak nevezte azokat a népszámlálási adatokat, amelyek szerint az utóbbi évtizedben mintegy hetvenezerrel csökkent a magyarok lélekszáma Szerbiában. 

Szerinte ennek oka egyrészt az, hogy most ért be a kilencvenes évek kényszersorozásainak a hatása, vagyis az, hogy a háború elől sokan elmenekültek. Rámutatott, hogy most Kárpátalján lehet hasonlót tapasztalni. 

Ugyanakkor nekünk az a feladatunk, hogy egyrészt azokért küzdjünk, akik itthon maradtak, (…) másrészt mindent megtegyünk annak érdekében, hogy akik elmentek, hazatérhessenek, és legyen mire hazatérniük

– húzta alá, hozzátéve: harminc évvel ezelőtt, amikor a VMSZ megalakult, kizárólag az identitásmegőrzés szempontjából fontos kérdésekkel és szimbolikus politizálással foglalkozott, most viszont már ugyanilyen fontos az infrastruktúra- és gazdaságfejlesztés, valamint az életkörülmények javítása. Ezért tesznek meg mindent annak érdekében, hogy a határ minél átjárhatóbb legyen, hogy az ingázók, az a több ezer vajdasági magyar, aki a Vajdaságban él, de Magyarországon, a határ mellett dolgozik, könnyebben tudjon közlekedni. 

A politikus úgy fogalmazott: 

Ha ők nem kényszerülnek arra, hogy a munkahely miatt áttelepüljenek, akkor a gyermekeik még itthon járnak iskolába, és akkor nem veszítjük el, a közösség nem veszíti el ezeket az embereket

Pásztor Bálint kiemelte, hogy 

Magyarország kormányának köszönhetően idén is folytatódhatott a VMSZ gazdaságfejlesztési tervének a megvalósulása a Prosperitati Alapítvány lebonyolításában, és csak idén ez 20,5 millió eurónyi vissza nem térítendő támogatást jelentett három pályázati kiírás esetében.

Ennek a programnak köszönhetően néhányan haza is költöztek, ebből vásároltak házat vagy indítottak vállalkozást – magyarázta a pártelnök. Az elvándorlás, a rossz demográfiai adatok, az ukrajnai háború és az európai uniós csatlakozás útján tapasztalható nehézségek ellenére is lehet boldogulni Pásztor Bálint szerint, mégpedig akkor, ha a közösség összezár, ha egységes tud maradni, mert ebben az esetben fejlődni tud, meg tud maradni a szülőföldjén és versenyképes tud maradni. 

A világ nem lesz egyszerűbb hely az idő múlásával, ez egészen biztos, de fontos az, hogy mindazok, akik itthon szeretnének boldogulni, azok a VMSZ hazai kormányzati pozícióinak és a magyarországi kormányzati támogatásnak köszönhetően ezt meg tudják tenni

– szögezte le. Pásztor Bálint arról is beszélt, hogy a történelmi megbékéléssel 2013-ban indult el Magyarország és Szerbia történetében az egyik legpozitívabb időszak. Rámutatott, hogy tizenöt évvel ezelőtt négy közúti határátkelő volt, most kilenc van, másfél évtizede Magyarország és Szerbia a 17. külkereskedelmi partnere volt egymásnak, most a negyedik, és mindennek a fejlődésnek a legnagyobb haszonélvezői a vajdasági magyarok és a magyarországi szerbek. Felhívta a figyelmet arra, hogy 

Szerbiának kizárólag Magyarországgal van stratégiai együttműködési tanácsa,

és most már azokban a kérdésekben is van konkrét együttműködés, amelyek az államok működése és a polgárok biztonsága szempontjából a legfontosabbak, mint amilyen az energetika vagy a honvédelmi együttműködés. 

 A vajdasági magyar közösség politikailag addig lesz mérhető, értékelhető tényező, ameddig erős politikai képviselettel rendelkezik

– hangsúlyozta Pásztor Bálint. Hozzátette, hogy a VMSZ az idei évben ünnepelte fennállásának a harmincadik évfordulóját, és a vajdasági magyar közösség ebben a harminc évben minden nehézséget kénytelen volt megtapasztalni. 

Amikor arról beszélek, hogy a VMSZ talpon tudott maradni, arra gondolok, hogy rengeteg hatalmas párt tűnt el a politika süllyesztőjében az elmúlt évtizedekben, a VMSZ pedig most is önállóan vesz részt a választásokon, majd a voksolást követően egyenrangú partnerségeket épít ki, így tud a közösség is talpon maradni

emelte ki.   

Ha meggyengülne, megroppanna a VMSZ, akkor a közösségünk politikai értelemben védtelenné válna, ezért fontos az, hogy erősek tudtunk maradni a közösség támogatásának köszönhetően, és ezt a mindennapokban viszonozni tudjuk azáltal, hogy azokat a kérdéseket, amelyek a közösség tagjai számára fontosak, képviselni tudjuk és sikerre tudjuk vinni

– hangsúlyozta a pártelnök.

Borítókép: Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke beszédet mond a Csoóri Sándor-program oklevélátadó ünnepségén, Szabadkán 2024. november 20-án (Fotó: MTI/KIM/Hatlaczki Balázs)