A belga bíróság elutasította a Covid-oltóanyaggal kapcsolatos ügyet a bizottság elnöke ellen. A vakcinák beszerzését övező vitákban Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság már korábban is éles kritikák kereszttüzébe került. Az EU a Covid-világjárvány 2020-as megjelenése után gyorsan lépett, hogy biztosítsa a vakcinákat, amelyeket a tagállamok megvásárolhatnak polgáraiknak, miközben világszerte hatalmas igény mutatkozott az oltások iránt.
A Pfizer kulcsfontosságú beszállítótól származó beszerzés számos aspektusát azonban bizalmasan kezelték, ami az átláthatóság hiányára vonatkozó állításokhoz és végül több jogi eljáráshoz vezetett.
Az EPPO, az uniós pénzekkel kapcsolatos csalások ellen küzdő szervezet, 2022-ben indított vizsgálatot az oltóanyag-vásárlásokkal kapcsolatban.
A nyilvánosság figyelme akkor fordult az EB elnöke felé, amikor kiderült, hogy a Pfizer vezérigazgatójával, Albert Bourlával folytatott korrupciógyanús sms-ek tartalmát nem tették elérhetővé.
Az Európai Bizottság részéről többször is hárították a kérdéseket, transzparenciát követelő hangok azonban azóta is folyamatosan hallhatók.
A belga bíróság mostani döntése értelmében mégsem történt hivatalos vizsgálat az ügyben. Az döntés szerint nincs elegendő bizonyíték arra, hogy az üzenetváltások hiányos kezelése bűncselekménynek minősülne, így a bíróság nem vizsgálja tovább az esetet. Egy forrás megerősítette az AFP-nek, hogy a liege-i fellebbviteli bíróság elfogadhatatlannak nyilvánította a belga Frederic Baldan volt lobbista által 2023-ban benyújtott keresetlevelet, mivel nem tudta bizonyítani, hogy a történtek nyomán személyes kárt szenvedett. Az AFP-nek Ursula Von der Leyen ügyvédje, Adrien Masset azt mondta, hogy bíróság nem találta megalapozottnak a keresetet.
Ez a lépés újra éles kritikákat váltott ki a transzparencia és az uniós vezetés számonkérhetőségének hiánya miatt.
Ursula von der Leyen vakcinabotrányával kapcsolatban az Európai Számvevőszék is megfogalmazott aggályokat, különösen a beszerzési folyamat átláthatósága és az egyéni felelősség kérdésében. Az sms-ek nyilvánosságra hozatalának elmaradása azonban megakadályozta, hogy pontos képet kapjunk a vakcinabeszerzési döntések hátteréről.
A The New York Times által a bizottság ellen benyújtott másik panaszt, amiért a bizottság az információszabadság iránti kérelem ellenére sem adta ki a szövegeket, a luxembourgi székhelyű Európai Unió Bírósága tárgyalja.
Tavaly Baldan, aki szerint Von der Leyen túllépte a hatáskörét és megsértette a bizottság magatartási kódexét, elvesztett egy hasonló pert Brüsszelben.
Az EU mostanra a szabadság, a bizonytalanság és az igazságtalanság területévé vált
– mondta Baldan a legutóbbi bírósági vereségéről. A bizottság nem vitatja, hogy a szöveges üzenetek léteztek, de azt állítja, hogy azok nem képezték az oltóanyag-tárgyalás részét, és már nincsenek meg. Baldan liege-i ügyéhez különböző oltásellenes csoportok és személyiségek, valamint Magyarország és Lengyelország is csatlakozott, akik vitatták, hogy az uniós ügyészség (EPPO) képes-e hatékonyan kivizsgálni az ügyet – írta a Barrons.com.
Az ügy politikai vonatkozásai is jelentősek: több tagállam képviselői is többször megkérdőjelezték az Európai Bizottság működésének átláthatóságát és Ursula von der Leyen szerepét a döntéshozatali folyamatban.
Az Európai Parlament egyes képviselői szerint a vakcinabotrány csak a jéghegy csúcsa, és rávilágít az EU vezetési mechanizmusának mélyebb problémáira.
A belga bíróság döntése tehát egy újabb fejezet a Von der Leyen körüli viták sorában. Bár az elnök közvetlen vizsgálat nélkül folytathatja munkáját, az ügy továbbra is komoly árnyékot vet az Európai Bizottság hitelességére és transzparenciájára.
Borítókép: Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)
