Az elmúlt napokban újra a brüsszeli korrupciós botrányokra szegeződött a tekintet, amikor Didier Reynders, az Európai Bizottság volt igazságügyi biztosa pénzmosási botrányba keveredett, amely Belgiumban és az EU-ban is hatalmas port vert fel. A belga szövetségi rendőrség több hónapja nyomoz Reynders ellen, majd miután uniós mandátuma vasárnap lejárt és elveszítette mentelmi jogát mint európai biztos, házkutatásokat tartottak – emlékeztet a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Reynderst azzal gyanúsítják, hogy évtizedeken keresztül kétes eredetű pénzt használt fel lottószelvények vásárlására, majd a nyereséget saját magánszámlájára utalta.
Didier Reynders a brüsszeli korrupció egyik jelképévé vált az elmúlt években, számos botrány főhőse volt már. Korábban közbeszerzésekből és fegyverkereskedelemből származó kenőpénzek elfogadásával is meggyanúsította egy egykori titkos ügynök. Bírósági per lett az ügyből, de mindig ejtették a vádakat Reynders ellen.
A felperes, Nicolas Ullens de Schooten 2007 és 2018 között állt belga nemzetbiztonsági szolgálatban, és főként gazdasági bűncselekményekkel foglalkozott.
Ullens azt állította, hivatali ideje alatt többször jelentette, hogy az akkor pénzügy-, majd külügyminiszterként funkcionáló Reynders több korrupciógyanús ügyben és pénzmosásban is érintett lehet, ám egyszer sem indult nyomozás a liberális politikus ellen. A férfi ügyvédje, Alexis Deswaef a kereset benyújtása után a Le Soir című belga lapnak elmondta: védence halálos fenyegetést is kapott, ráadásul a belga titkosszolgálatok vezetője jelezte, hogy nemkívánatos a további tevékenysége – kirúgták, amint nyomot talált a korrupcióra.
Kenőpénz Kongóból
Egy másik ügyben alapos gyanú volt arra, hogy Reynders több millió euró kenőpénzt fogadott el a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosában, Kinshasában épülő belga nagykövetség építésének közbeszerzési eljárása kapcsán.
A gyanú szerint 2009 és 2011 között belga pénzügyminiszterként kivette a részét a kazahsztáni fegyverkereskedelemből is, amikor kétes politikai hátterű hadurakkal üzletelt.
Szintén erre az időszakra esnek politikai látogatásnak álcázott találkozói a megbuktatott diktátorral, Moammer Kadhafival.
Kadhafi 2011-es bukása után 14 milliárd euróra becsült vagyonát a Líbiai Befektetési Hatóság zárolta és az EU felügyelte. Reynderst éppen akkor nevezték ki pénzügyminiszter helyett külügyminiszterré, de váltása előtt a kamatkifizetéseket nem blokkolta. Több száz millió eurónak nyoma veszett, a pénz valószínűleg líbiai milicistákhoz köthető fiktív számlákra került, akik emberkereskedelemből éltek. Reynders azóta sem adott elfogadható magyarázatot a történtekre, ahogy a birtokába került értékes afrikai műkincsekre sem.
A rasszizmus sem áll távol a korábbi bizottsági biztostól: Reynders 2015-ben arcát befeketítve „Fekete Péternek” öltözött egy jótékonysági rendezvényen, amely beteg gyermekeknek gyűjtött pénzt. A 19. században Afrikából, többek közt Belga Kongóból is elhurcolt rabszolgák leszármazottai érthetően nem nézik jó szemmel az efféle tréfákat sem Belgiumban, sem a világ más részein.
Nem tesz jót a belga liberális politikus renoméjának az sem, hogy 2012-ben, immár külügyminiszterként magánlátogatást tett Szaúd-Arábiában, ahol Najef bin-Fawaz al-Szalan herceg fogadta. A szaúdi herceget egy francia bíróság 2007-ben tíz év börtönre ítélte, mert két tonna kokaint csempészett diplomáciai repülőgéppel hazájába. Ám mivel az Interpol és Szaúd-Arábia között nincs kiadatási egyezmény, al-Szalan nem került börtönbe. Miután kiderült a kétes találkozó, Reynders belga újságíróknak azt állította, fogalma sem volt, hogy tárgyalópartnerének ilyen múltja van.
Mindezek ellenére Reynderst mégis megválasztották az Európai Bizottság biztosának, a dolog legabszurdabb részea pedig az, hogy éppen az igazságügyi portfóliót vezette az előző ciklusban.
A brüsszeli korrupciós botrány
Nemcsak az Európai Bizottság hemzseg a botrányoktól. Az Európai Parlament előző ciklusában a képviselők kétharmada valamilyen korrupciós botrányba keveredett, de mind közül a brüsszeli korrupciós botrány néven elhíresült eset volt a legnagyobb.
Az ebben nyakig benne úszó politikusok és társaik pénzt vagy ajándékokat fogadtak el Katartól és más külföldi kormányoktól az uniós politika és egyes viták befolyásolásáért cserébe.
Három főszereplője volt a botránynak: Pier Antonio Panzeri volt európai parlamenti képviselő, a hálózat vezetője és korábbi asszisztense, Francesco Giorgi, valamint Eva Kaili, aki a parlament alelnöke is volt. Akár 250 ezer eurót (95 millió forintot) is kaszálhattak a politikusok, bizonyára azért, hogy külföldi érdekeket képviseljenek a brüsszeli napirend kialakításában.
Egy másik esetben az egyik EP-képviselő állítólag egy órát kapott. Az uniós tisztviselő húszezer eurót is elfogadott készpénzben
– állítja a Politico egy másik fő gyanúsítottra hivatkozva. Kailit letartóztatták, brüsszeli lakásán pedig csaknem 1,5 millió euró készpénzt találtak a házkutatáskor. A rendőrök a politikus apját tetten is érték, miközben egy brüsszeli szállodából – lánya megbízására – készpénzzel teli bőröndökkel próbált elmenekülni.
Az ügyben többeket is letartóztattak, köztük Eva Kaili élettársát, Francesco Giorgit is, aki a kihallgatáson beismerte: tagja volt egy olyan lobbiszervezetnek, amelynek segítségével Marokkó és Katar pénzért cserébe megpróbálta befolyásolni az EP döntéseit. Kailit végül kiengedték a házi őrizetből, majd az első útja ismét a parlament plenáris ülésére vezetett, ahol átesett a kötelezőn és rögtön meg is szavazott egy indítványt, amely Lengyelországot ítélte el.
Borítókép: Didier Reynders, az Európai Bizottság előző ciklusbeli igazságügyi biztosa (Fotó: AFP)