Felgyorsultak az események Ukrajna és Volodimir Zelenszkij körül. Az Ovális Irodában tanúsított botrányos viselkedése után az ukrán elnök látványosan elveszítette az USA támogatását – írja véleménycikkében Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője.
Donald Trump elrendelte Ukrajna katonai segélyezésének felfüggesztését. Az amerikai műholdak nélkül az ukrán haderő még az európai nagy hatótávolságú rakétákat sem képes célra vezetni.
Az amerikai–orosz tárgyalások már abban a fázisban vannak, hogy Washington úgy érezte, eljött az ideje Kijevet is tájékoztatni arról, milyen feltételekre számíthat.
Eközben az Európai Unió makacsul nem hajlandó elfogadni a valóságot, és egy nem létező vagyont költene a végpontjához közeledő háború meghosszabbítására. Önmagát megosztva vagdalkozik és acsarkodik, miközben gazdasági és diplomáciai értelemben teljesen elszigeteli magát a világtól. Ráadásul saját jövőjét is mérgezné egy megalázott, tönkretett, de állig felfegyverzett Ukrajna soron kívüli felvételével.
Harcias téveszmék
Az európai vezetők először Párizsban, majd Londonban és végül Brüsszelben gyűltek össze, hogy módot találjanak a vérontás végének elodázására, miközben harcias álláspontjukkal teljesen egyedül maradtak a világban. Elképesztő összegeket ölnének a sok százezres ukrán hadsereg fenntartásába és az ukrajnai állam működtetésébe. Eközben a teljes európai védelmi szektor újraépítése további százmilliárdokat fog felemészteni, hiszen néhány tagállam – például Lengyelország és Magyarország – kivételével az európaiak alig tettek valamit a hadiiparuk fejlesztéséért.
Ennyi pénz a világon nincs – és felelősen gondolkodó vezetők ilyen mértékű hitelfelvételben sem gondolkodhatnak, hiszen még dédunokáik jövőjét is elzálogosítanák. Mindezt Ukrajnáért, amely a kontinens legkorruptabb országa.
Ám pénzt még csak-csak lehet nyomtatni, de muníciót nem. Ha nincsenek gyártósorok, a pénz pumpálása csupán a meglévő kapacitásból legyártott hadianyag árát hajtja fel, cserébe nem eredményez több fegyvert. Márpedig az európaiak nem építettek fel hadiipart. Hogyan lehetne kiváltani az amerikai katonai segélyt, ha az európaiak a teljes jelenlegi termelésüket eleve Ukrajnába irányítják, a készletek kifogytak, és az új gyárak évekig fognak épülni? A válasz egyértelmű: sehogy – mutat rá az elemző.
Mint kiderült, az amerikai hírszerzési támogatást még ennél is nehezebb pótolni. Az ukrán hadvezetés lényegében megvakult az Egyesült Államok segítsége nélkül. Alig találnak célpontokat, és az európai rakétákat sem képesek célra vezetni, ha mégis lenne hová lőni. Ráadásul a probléma nem csupán a nagy hatótávolságú fegyvereket érinti! A közepes hatótávolságú HIMARS és MLRS rakétatüzérségi rendszerek sem működnek megfelelően. Az amerikai gyártmányú Patriot rakétáknak pedig nincs alkalmas európai megfelelőjük, így óriási lyuk fog tátongani az ukrán légvédelemben.
Mi lesz így Ukrajnával?
Ukrajna kilátástalan helyzetbe került. Eddig is bajban volt, ám amíg az USA támogatta, legalább meg lehetett magyarázni, hogy miért – és főleg hogyan – folytassák a háborút. Kijev számára egyetlen kiút mutatkozik: el kell fogadnia, hogy az USA tárgyal a békéről az oroszokkal, és bíznia kell abban, hogy Donald Trump a lehető legjobb feltételeket alkudja ki a számára.
Ám mindez – még a legoptimistább forgatókönyv szerint is – súlyos vereséget fog jelenteni Ukrajnának. Területének jelentős részéről örökre le kell mondania. NATO-csatlakozását Washington már a tárgyalások legelején kizárta és egyértelművé tette, hogy sem közvetlen, sem közvetett biztonsági garanciát nem ad Kijevnek.
Ugyanakkor az amerikai szerepvállalásnak ára van: Ukrajnának az ásványkincseiből származó jövőbeli bevételeinek egy jelentős részét át kell engednie Washingtonnak. Egyértelmű, hogy Volodimir Zelenszkij ilyen kapitulációt nem írhat alá, de ez nem lesz akadálya a békének, hiszen az amerikaiaknak számos eszköze van a renitens ukrán vezető eltávolítására. Washington jelenleg is tárgyal Zelenszkij politikai riválisaival – emeli ki Koskovics Zoltán.
Az EU issza meg a levét
Az uniónak sem Washington, sem Moszkva nem enged beleszólást a béketárgyalásokba – hiszen egyértelmű, hogy bármilyen befolyást a folyamat elszabotálására használnának fel. Ez jól látszik a háborús klikk párizsi és londoni kupaktanácsából. Ugyanakkor – valós biztonsági garanciák hiányában – Washington és Moszkva valószínűleg felajánlanák Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását. Mindezt Brüsszel megkérdezése nélkül – mert miért is tennék? Az európai elit szüntelen ukránbarát propagandájával olyan zsákutcába lavírozta magát, ahonnan totális önfeladás nélkül nem tudná elutasítani ezt a „kérést” – világít rá a geopolitikai elemző.
De milyen Ukrajnát is kellene felvennünk az EU-ba? Az országban 2014 óta olyan rendszer épült ki, amely képtelen bármely kérdésben őszintén szembenézni a valósággal, folyamatosan megtéveszti saját polgárait és külföldi partnereit. Csak két példa: Zelenszkij 2024 decemberében szemrebbenés nélkül a kamerákba hazudta, hogy az ukrán hadsereg mindössze 43 ezer fős veszteséget szenvedett el a háború kezdete óta. Az ásványkincsekkel kapcsolatban pedig kiderült, hogy azokat a lelőhelyeket, amelyeket most az amerikaiaknak ajánlottak fel, már rég odaígérték a briteknek és a franciáknak. Ukrajna kiszámíthatatlan és megbízhatatlan partner.
Gazdasági szempontból Ukrajna EU-tagsága rendszerszintű katasztrófát jelentene. Vegyük például a mezőgazdaságot és a Kohéziós Alapot. Már 2023 nyarán világossá vált, hogy az olcsó ukrán agrártermékek rászabadítása az európai piacra mérhetetlen veszteségekkel járt. A hazai, lengyel és szlovák gazdák drámai károkat szenvedtek el. Ukrajna uniós tagsága azt jelentené, hogy ők teljesen kiszorulnának a piacról – és ugyanez várna a francia, német, holland és spanyol farmerekre is. Mivel a háború sújtotta, romokban heverő Ukrajna messze a legszegényebb és legelmaradottabb EU-tag lenne, a kohéziós alapot teljesen át kellene strukturálni. Ez minden jelenlegi tagállamot súlyosan érintene: mindenki lényegesen többet fizetne be a közös kasszába, miközben jóval kevesebbet vehetne ki belőle.
Még a legoptimistább becslések szerint is csak a feleannyi támogatás érkezne hazánkba, mint eddig. A pesszimista forgatókönyv szerint pedig nettó befizetővé válnánk, miközben a kohéziós alap közel fele Ukrajnában kötne ki. Ha ez nem szakítja szét az uniót, akkor semmi.
Mit jelentene Ukrajna EU-tagsága a közbiztonság szempontjából? Három éve szakadatlanul öntik a fegyvert a kontinens kiemelkedően legkorruptabb országába. Az ukrán hadsereg több százezer főből áll – olyan állig felfegyverzett férfiakból, akik a békét megaláztatásnak és árulásnak fogják fel. Akik hozzászoktak az erőszakhoz és a vérontáshoz. Többségüket az EU-csatlakozás után leszerelnék, és nem kell kristálygömb ahhoz, hogy megjósoljuk: a szervezett bűnözésben fognak kikötni. Brüsszelben senki sem hallott az ukrán maffiáról? – teszi fel a költői kérdést Koskovics Zoltán.
Ukrajna beléptetése az unióba összeurópai katasztrófát jelentene, ám a nagyhatalmakat ez láthatóan nem zavarja, és az európai elit képtelen fellépni ellene. Mi hát a megoldás? Meg kell kérdezni a tagállamok polgárait!
Vajon a lengyelek szeretnének ukrán fegyveres bandákat látni Varsó utcáin? A franciák vágynak egy újabb sárgamellényes tömegtüntetésre? A brüsszeli lakosok örömmel néznék végig, ahogy a gazdák ismét megostromolják az Európai Parlament épületét? Nem hiszem. Ma azonban csupán egyetlen ország van, amely társadalmi vitát indít Ukrajna csatlakozásáról. Kitalálták: mi vagyunk azok. Megint mi védhetjük meg a gőgös, hálátlan és felelőtlen Európát.
Megszokhattuk már.
Borítókép: Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán államfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: NurPhoto/AFP)
