Orbán Balázs hangsúlyozta, ezt a terhet ebben a formában nem bírná ki a kontinens és Magyarország sem, a magyar kormány ezért úgy gondolja, hogy erről a kérdésről – elsőként az Európai Unióban – egy véleménynyilvánító szavazás keretében kell megkérdezni a magyarokat. A politikus rámutatott, Ukrajna csatlakozása jelenleg az egyik legfontosabb politikai kérdés az Európai Unióban. Orbán Balázs szavai szerint a brüsszeli EU-csúcs következményeit tekintve az látszik, hogy az orosz–ukrán háborút a Nyugat elvesztette, az Egyesült Államok fokozatosan kihátrál a konfliktusból és semleges közvetítői pozíciót vesz fel, az Ukrajnával kapcsolatos gazdasági kérdések rendezése pedig az európai tagállamokra maradna.
Az Európai Unió tagállamai közül több országot olyan politikusok képviselnek, akik szeretnék Ukrajna uniós csatlakozását siettetni, gyorsítópályára tenni, ezért erősödik a nyomás Brüsszelben
– hangoztatta Orbán Balázs. Hozzátette, mivel ez a kérdés Magyarország jövőjét is alapvetően meghatározza, ezért erről nem lehet a magyar emberek feje fölött dönteni, a kormány így a véleménynyilvánító szavazáson szeretné megkérdezni a magyarok véleményét.
Politikailag kötni fogja a szavazás eredménye Magyarország kormányát, tehát mi onnantól kezdve a magyar emberek által megfogalmazott és egyértelművé tett álláspontot kívánjuk a brüsszeli tárgyalások során képviselni
– egyértelműsítette a miniszterelnök politikai igazgatója. Kiemelte, Ukrajna uniós csatlakozása rossz üzenet lenne és sértené az érdem alapon történő bővítés elvét azokkal az országokkal szemben, amelyek tíz, tizenöt vagy akár húsz éve várnak a csatlakozási tárgyalások lezárására, illetve gazdasági és politikai értelemben Ukrajnánál jóval felkészültebbek.
Ukrajna például a tagjelölti státuszt sem érdemelte volna meg, mert nem teljesítette az ehhez szükséges feltételeket
– hangoztatta a politikus. Orbán Balázs hangsúlyozta, a Világbank adatai szerint Ukrajna újjáépítése összesen több mint 500 milliárd dollárba kerülne, csak az ukrán állam működtetése pedig 100 milliárd dollárt tesz ki egy évben, mely összegeket Európának kellene állnia. Emlékeztetett, már az elmúlt években is komoly konfliktus volt az ukrán mezőgazdasági termékek Európai Unióba történő beengedése kapcsán, a csatlakozás esetén pedig alacsony minőségű, dömpingszerűen előállított termékekkel árasztaná el az európai piacokat az ukrán mezőgazdaság. Problémának nevezte azt, hogy az ukrán területek messze a legfejletlenebb területek lennének az Európai Unióban, de szavai szerint gondot jelentene a szervezett ukrán bűnözés szabad mozgása és a fegyverkereskedelem is.
Műsorvezetői felvetésre Orbán Balázs az orosz–ukrán háborúról szólva elmondta, magyar szempontból jó fejlemény, hogy az Egyesült Államok békéről, tűzszünetről és tárgyalásokról beszél, és ebben az irányban fejti ki nyomásgyakorlását a harcoló felekre, ebben a politikában az EU-nak támogatnia kellene az amerikaiakat.
Ehhez képest európai uniós tanácsi következtetés az, hogy Ukrajnába még több fegyvert kell küldeni, az ukrán katonai pozíciót erősíteni kell, illetve fel kell készülni a minél egyértelműbb konfrontációra
– közölte a miniszterelnök politikai igazgatója, megjegyezve, a magyar kormány szerint azonban ez a megközelítés az elmúlt hónapok világpolitikai fejleményeinek fényében nem lesz tartható. Kifejtette, Ukrajna katonai támogatását tekintve teljes mértékben megszűntnek nyilvánítható az európai egység, Brüsszel pedig egyedül, elszigetelten maradt, mert a többi nagyhatalom megpróbálja a harcban részt vevő feleket tárgyalóasztal mellé vinni.
Magyarország pedig nem a fegyverküldéseket, hanem ezeket a diplomáciai erőfeszítéseket szeretné támogatni
– mondta a politikus.
Borítókép: Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
