Óriási a nyomás az osztrák iskolákon az analfabéta, németül nem beszélő diákok miatt

Az iskoláskorú menedékkérők soha nem látott mértékű beáramlására válaszul Christoph Wiederkehr osztrák oktatási miniszter bejelentette, hogy egy féléves orientációs kurzust indítanak az újonnan érkező gyermekek és tizenévesek számára, akik közül sokan soha nem jártak iskolába, és nem, hogy németül nem beszélnek, de sok esetben még írni, olvasni, számolni sem tudnak. Az FPÖ szerint azonban ez csak tüneti kezelés.

Illusztráció (Forrás: Pexels)

A lépés célja, hogy megkönnyítse az iskolarendszerbe való beilleszkedésüket, és kezelje az előzetes formális oktatás hiányából adódó kihívásokat – írja a RMX News hírportál. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a lépés a tüneteket kezeli, és nem foglalkozik a tömeges bevándorlás kiváltó okaival.

Az Exxpress osztrák lap beszámolója szerint 2023 és 2024 között összesen 22 266, elsősorban Szíriából érkező iskolás nyújtott be menedékkérelmet Ausztriában, és 18 062-en kaptak menedékjogot – ez minden idők legmagasabb száma. Ez a hullám óriási terhet rótt az osztrák oktatási rendszerre: hetente átlagosan 174 új tanuló – ami nyolc teljes osztályteremnek felel meg – érkezett az országba. A beáramlás fő mozgatórugója a családegyesítés volt,

az érkező gyermekek közül sokan pedig még soha nem jártak iskolába, mivel éveket töltöttek törökországi vagy libanoni menekülttáborokban.

A tanárok és az iskolaigazgatók, különösen a nagyvárosi területeken, túlterheltek. Csak Bécsben a 2022/23-as tanévben 4000 új általános iskolás gyermek lépett be a rendszerbe, ami új osztályok létrehozását tette szükségessé, a pedagógusok pedig a kiégés szélére kerültek. Az új osztrák kormánykoalíció a múlt héten bejelentette, hogy a családegyesítésekre ideiglenes „nulla kvótát” tervez bevezetni, amely a tisztviselők szerint szükséges a jelenlegi menekültügyi válság és az osztrák szociális rendszerekre nehezedő teher kezelése érdekében.

Az iskolákra nehezedő terhek enyhítése érdekében Wiederkehr miniszter orientációs osztályokat vezet be, amelyek célja, hogy a migránsgyerekeket felkészítsék az osztrák iskolai környezetre.

Az új diákok közül ugyanis sokan nem csak németül nem beszélnek, de az alapvető írás-olvasási és számolási ismeretekkel sincsenek tisztában. Néhányan még soha nem fogtak tollat a kezükbe, vagy nem követték a strukturált iskolai szabályokat, és sokan a kulturális különbségek miatt nem mutatnak tiszteletet a tanárnők iránt.

Az új rendszerben a gyerekek először egy féléves orientációs órán vesznek részt, ahol elsajátítják a kommunikációt megkönnyítő alapvető német nyelvtudást, az alapvető iskolai készségeket, például az írást, az ollóhasználatot és az osztálytermi etikett betartását, valamint a társadalmi értékeket, köztük a tiszteletet, az egyenlőséget és a toleranciát.

Ezt az előkészítő szakaszt követően a tanulók a fejlődésük függvényében átkerülnek a normál osztályba vagy a német nyelvi fejlesztő osztályba. „Ez egy módja annak, hogy az iskolai tapasztalattal nem rendelkező fiatalokat bevezetjük a tanulásba” – mondta Wiederkehr. „A legtöbbjük számára a német nyelvi előkészítő osztály lesz a következő lépés. De még ott is nehéz a német nyelv tanítása, ha a diákok még soha nem ültek osztályteremben. Az orientációs osztály erre készíti fel őket, és ezzel tehermentesíti mind a normál, mind a német utánpótlás-nevelő osztályokat” – fejtette ki a miniszter.

A döntés arról, hogy egy gyermek részt vesz-e az orientációs osztályban, egy előzetes értékelő beszélgetés alapján születik, amely az iskolai előképzettséget és a műveltségi szintet értékeli. Bár az oktatási minisztérium még nem határozta meg, hogy a következő tanévben hány orientációs osztályra van szükség, aktívan dolgozik a tanterv és a tananyagok kidolgozásán. Az iskolapszichológusok és az integrációs szolgálatok is részt vesznek majd a kezdeményezésben.

Míg a kormány az orientációs osztályokat az oktatási válság kezeléséhez szükséges lépésnek tekinti, az ellenzéki pártok, különösen az FPÖ, élesen bírálták az intézkedést. Michael Schnedlitz, az FPÖ főtitkára „puszta tünetkezelésnek” minősítette a tervet, és azzal érvelt, hogy az nem kezeli a tömeges bevándorlás által gerjesztett túlterhelt iskolák alapvető problémáját.

A német nyelvtudással nem rendelkező és írástudatlan tanulók által az iskolákra nehezedő túlzott igénybevétel ellen az első intézkedés az illegális tömeges bevándorlás azonnali leállítása, ahogyan azt az FPÖ már régóta követeli az »Erőd Ausztria« programjával

– mondta Schnedlitz szerdai sajtóközleményében.

Óriási a nyomás

A Remix News korábban beszámolt a tanári szakszervezet tavaly októberben közzétett jelentéséről, amely nemcsak olyan szisztematikus problémákra derített fényt, mint a nyelvi akadályok, hanem szélsőséges esetekre is, köztük

tanárok elleni támadásokra, vagy olyan helyzetekre, amikor az iskolások szülei burka viselésére kértek egy tanárt.

Egy középiskola igazgatóját, aki biztonsági okokból névtelen akart maradni, a jelentés így idézte: „Mindig vannak nehézségek, különösen a szíriai családokkal”, hozzátéve, hogy a legtöbbjük egyáltalán nem beszél németül. Iskolája több mint 800 diákjának 80-85 százaléka nem beszéli anyanyelvként a német nyelvet.

Bevándorlás mindig is volt, de ez most valami egészen más. Az arab közösségek igazi kihívást jelentenek

– fogalmazott az iskolaigazgató.

A ramadán idején pedig plusznehézségekkel néznek szembe az iskolák és a tanárok – ahogy a diákok is. Ahogy arról a V4NA beszámolt, az osztrák iskolákban egyre nagyobb problémákat okoz, hogy a diákok ebben a hónapban nem esznek és nem isznak. Bár a muzulmán gyerekeknek valójában nem kell böjtölniük, egyre több az olyan eset, amikor a tanulóknak „súlyosan alacsony a vércukorszintje és fáradtak” – mondta egy bécsi tanárszakszervezet tagja, Thomas Krebs.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)