Az elmúlt napokban Oroszország felerősítette Ukrajna elleni légicsapásait. Több mint 250 drónt és számos rakétát indított az ország kritikus infrastruktúrája ellen. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint ezek a támadások egyértelműen azt jelzik, hogy Moszkva még a fegyverszünet előtt maximális nyomást akar gyakorolni Ukrajnára.
Fotó: AFP
Washington kihátrál, Európa tehetetlen
Az Egyesült Államok a múlt héten leállította Ukrajna katonai támogatását, beleértve a fegyverszállításokat és a hírszerzési információk átadását is.
A brit kormány jelezte, hogy ha az USA nem ad információkat, ők hajlandók ezt megtenni, de az amerikaiak ezt azonnal leállították
– mondta Nógrádi, hozzátéve, hogy az úgynevezett Five Eyes hírszerzési együttműködés (USA, Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland) kulcsa továbbra is Washington kezében van. A szakértő szerint Franciaország és Németország ugyan ígéretet tett arra, hogy segít Ukrajnának hírszerzési adatokkal, de ezek sem mennyiségben, sem minőségben nem hasonlíthatók az amerikai forrásokhoz.
Jelenleg Oroszország és az Egyesült Államok viszonya lényegesen jobb, mint az amerikai–ukrán kapcsolatok, és az oroszok egyértelműen úgy érzik, hogy Trump ki fogja kényszeríteni a fegyverszünetet
− tette hozzá a szakértő. Nógrádi György szerint Donald Trump három fontos célt tűzött ki maga elé, amelyeket most sorban véghezvisz:
Véget vetni a gázai háborúnak, lezárni az orosz–ukrán konfliktust, valamint megoldani Tajvan kérdését. Trump világossá tette, hogy ha ezeket sikerül rendeznie, akkor jöhet a következő lépés, amely a három legnagyobb atomhatalom – az Egyesült Államok, Oroszország és Kína – nukleáris arzenáljának felére csökkentését célozná. Az orosz vezetés ezért úgy véli, hogy a fegyverszünet előtti utolsó napokat, heteket élik, és ebben az időszakban még maximális nyomást kell gyakorolniuk Ukrajnára
− értékelte Trump stratégiáját Nógrádi György.
Meddig bírja Ukrajna?
A háború kitörése óta milliók hagyták el Ukrajnát, és egyre nagyobb nehézséget okoz a hadsereg számára új katonák besorozása.
Az emberek nem akarnak harcolni, mert látják, hogy a fronton hatalmasak a veszteségek. Ezért erőszakkal viszik el őket katonának, ami óriási morális problémát jelent
– magyarázta Nógrádi. A szakértő szerint Ukrajna még nyárig képes harcolni, ha jelentős európai segítséget kap, de amerikai támogatás nélkül csak néhány hónapja maradt.
Ez nem évek kérdése. Két-három hónap, és Ukrajna katonailag összeomlik
– fogalmazott. A szakértő szerint Trump egyértelmű üzenetet küldött Zelenszkijnek, hogy az amerikai támogatás nélkül Ukrajna nem lenne képes fenntartani a háborút.
Először Washingtonban figyelmeztette erre Zelenszkijt, de akkor ezt még nem vette komolyan. Aztán elment Londonba, ahol már rákényszerítették arra, hogy komolyan vegye
– idézte fel Nógrádi a közelmúlt eseményeit.
Európa katonai szerepvállalása bizonytalan
Macron francia elnök nemrég összehívta azokat az európai vezérkari főnököket, akik hajlandóak lennének csapatokat telepíteni az orosz–ukrán határra a háború után. Nógrádi szerint ez az elképzelés szembemegy Moszkva és Washington álláspontjával.
Oroszország világossá tette, hogy ENSZ-csapatok jelenlétét elfogadná, de az EU csapatokat nem, mert azokat a NATO-val azonosítja. Macronék azt mondják, hogy ezek nem NATO-csapatok, hanem nemzeti kontingensek – holland, francia és egyéb alakulatok –, de ez egyszerűen butaság
– mondta a szakértő.
A legnagyobb problémát azonban az jelenti, hogy egyelőre sem a létszámról, sem a finanszírozásról nincsenek konkrét tervek.
Elhangzottak számok 50 és 100 ezer katona között, de azt még senki nem mondta meg, hogy honnan fogják ezt a létszámot biztosítani, miből fogják finanszírozni, vagy hogy milyen logisztikai hátteret építenének ki egy ilyen művelethez
– magyarázta Nógrádi.
Ukrajna infrastruktúrája a végsőkig van terhelve
Az orosz dróntámadások célja elsősorban az ukrán energetikai infrastruktúra és hadiipar megsemmisítése.
A legutóbbi jelentések azt mutatják, hogy az ukránok az orosz támadó drónoknak mindössze 30-50 százalékát képesek lelőni, ami azt jelenti, hogy ezek a légicsapások rendkívül súlyosan érintik az országot, különösen az energetikai infrastruktúrát
– mondta Nógrádi. Hozzátette, hogy az infrastruktúránál kritikusabb tényező, hogy meddig bírja a civil lakosság.
Ha az ember megnézi a legutolsó felméréseket, akkor látja, hogy az ukránok döntő többsége békét akar
– részletezte a szakértő.
Európa fegyverkezik
Miközben Ukrajna helyzete egyre kétségbeejtőbb, az európai országok láthatóan készülnek egy elhúzódó konfliktusra.
A franciák bejelentették, hogy a katonai költségvetésüket 50 milliárd euróról 90 milliárdra emelik, ami 80 százalékos növekedés. A lengyel védelmi költségvetés már most meghaladja a GDP 3 százalékát
– mondta a szakértő.
Litvánia bejelentette, hogy kilép a kazettás bombák tilalmáról szóló szerződésből, Lengyelország pedig szintén fontolgatja ezt, ami rendkívül súlyos következményekkel járhat. Nógrádi szerint mindez egy dolgot mutat:
Egyes európai országok szentül hiszik, hogy az oroszokat katonai erővel meg lehet állítani. Zárójelben jegyzem meg: nem lehet.
A szakértő végkövetkeztetése egyértelmű:
Ezt a háborút így vagy úgy, előbb vagy utóbb, de Ukrajna fogja elveszíteni.
Borítókép: Tűzoltók küzdenek a lángokkal egy orosz légicsapás után Donyeck régióban 2025. március 7-én (Fotó: AFP)
