Donald Trump amerikai elnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott washingtoni tárgyalása kudarcba fulladt, azonban ez nem jelenti azt, hogy a békefolyamat nem fog előbb-utóbb végbemenni. Ahogy azt az amerikai elnök is hangsúlyozta, Ukrajna egyre nagyobb problémákkal néz szembe, így vagy hagyja, hogy Donald Trump megkösse a békét Vlagyimir Putyinnal, vagy addig harcol, míg a hadserege össze nem omlik az amerikai támogatás hiányában.
A két Korea
A Koreai-félszigeten a demilitarizált zóna (DMZ) az 1950–1953 között zajló koreai háborút lezáró fegyverszüneti megállapodás eredményeként jött létre. A konfliktus végén a harcoló felek – Észak-Korea, Kína és az ENSZ által támogatott Dél-Korea, valamint az Egyesült Államok – nem írtak alá hivatalos békeszerződést, csupán egy fegyverszünetet kötöttek 1953. július 27-én Panmindzsonban.
Ennek értelmében a két Korea között egy 248 kilométer hosszú és nagyjából négy kilométer széles ütközőzóna jött létre, amelynek célja az, hogy elválassza a szemben álló feleket és megakadályozza az újabb fegyveres konfliktust.
A DMZ mindkét oldalán jelentős katonai jelenlét maradt fenn, és a térség azóta is a világ egyik legszigorúbban őrzött határvonala.
A demilitarizált zóna lehet Ukrajna jövője
A katonai elemzések szerint egy demilitarizált zóna kijelölése elengedhetetlen lenne a háború utáni stabilitás biztosításához. A határvonal mentén elterülő DMZ lehetőséget teremtene arra, hogy a szembenálló felek elkülönüljenek, csökkentve az esélyét egy újabb fegyveres konfliktusnak. Azonban a kérdés az, hogy milyen formában jöhet létre ez a zóna, és kik felügyelhetik majd.
A nemzetközi szakértők szerint a demilitarizált zóna három kulcselemre épülhet:
Nemzetközi katonai jelenlét: az ENSZ, a NATO, vagy egy semleges harmadik fél vezetésével egy nemzetközi katonai erő biztosíthatná a békefenntartást.
Megfigyelő missziók: katonai megfigyelők dokumentálnák a fegyverszünet esetleges megszegését.
Biztonsági garanciák: az USA és az EU részvétele nélkülözhetetlen lenne a hosszú távú fenntarthatósághoz.
A koreai DMZ a világon a leghosszabb ideje fennálló ilyen demarkációs vonal, de hasonló volt az azeri és örmény erők között állomásozó orosz békefenntartók által fenntartott helyzet is. Kérdés, hogy Oroszország elfogadna-e amerikai vagy európai csapatokat ezen a határsávon, illetve hogy az említett felek egyáltalán meg tudnák-e ezt oldani.
Ez azért van, mert egy koreaihoz hasonló ukrajnai DMZ kialakítása sokkal bonyolultabb lenne, tekintve, hogy Ukrajna határvonala Oroszországgal és Belarusszal együtt több ezer kilométer hosszú.
Egy hatékony demilitarizált zóna legalább 12 ezer négyzetkilométert fedne le, amely rengeteg infrastruktúrát és hatalmas katonai jelenlétet igényelne.
Ki állna a DMZ mögött?
Jelenleg a NATO-tagállamok megosztottak abban, hogy hajlandók lennének-e hosszú távú békefenntartó missziót küldeni Ukrajnába. Az Egyesült Királyság és Franciaország vezetői egyre inkább azt a lehetőséget vizsgálják, hogy egy európai erő vegye át a kezdeményezést.
Az Egyesült Államok hivatalosan még nem kötelezte el magát a katonai garanciák mellett, de a washingtoni források szerint az USA inkább Európára bízná a békefenntartási feladatokat.
Donald Trump elnök korábban is jelezte, hogy az USA nem fogja tovább finanszírozni Ukrajna katonai védelmét anélkül, hogy annak jelentős gazdasági ellenszolgáltatása lenne.
Borítókép: A két Korea között húzódó demilitarizált zóna egyik őrtornya és kerítése 2023. július 19-én (Fotó: AFP)
