A vasárnapi bécsi választáson a Szabadságpárt (FPÖ) történelmi eredményt érhet el. A Peter Hajek és a Foresight intézet első trendprognózisa szerint a párt 23,5 százalék körüli támogatottsággal a második helyre került. Ez azt jelenti, hogy az FPÖ 2020-hoz képest megháromszorozhatta eredményét, amikor a párt a súlyos Ibiza-botrány következményeként mindössze 7,1 százalékot szerzett. A várost továbbra is a szociáldemokrata SPÖ vezetheti, de a támogatottságuk jelentősen, körülbelül 37 százalékra csökkent, ami 1945 óta a leggyengébb szereplésüknek számít. A választások országos összefüggéseiről és az FPÖ jövőbeli kilátásairól Mráz Ágoston Sámuelt, a Nézőpont Intézet igazgatóját kérdeztük.
Bécs nagy változások előtt áll
A bécsi eredmények történelmi jelentőségéről szólva Mráz Ágoston Sámuel úgy fogalmazott:
Egyértelműen nagy siker, hiszen az Ibiza-botrány megtépázta a Szabadságpártot, és ez az eredmény bizonyítja, hogy sikerült felállnia, erőssé válnia egy olyan vörös városban, mint Bécs. A Szabadságpárt lesz a polgármester fő ellenzéke, vagy egyetlen nagy, komoly ellenzéke.
Az igazgató szerint több tényező is hozzájárult az FPÖ megerősödéséhez, köztük a bécsi társadalom összetétele és a migráció következményei:
Volt már, ha visszanézünk a választástörténetben, máskor is jó eredménye a Szabadságpártnak, tehát ez nem egy egyedülálló eredmény. Itt elsősorban a bécsi társadalmat kell kiemelni. Sok dolgozó ember él Bécsben. Mindig is a dolgozó középosztály jelentette a Szabadságpárt hátországát, másrészt természetesen a migráció jelenségét kell kiemelni, ami Bécsben egészen katasztrofális mértéket öltött, és ami ellen a határozott rendpárti fellépést kizárólag a Szabadságpárt testesíti meg.
A migráció kérdésére rátérve Mráz Ágoston Sámuel kiemelte, hogy a Szabadságpárt nemcsak városi szinten erősödött meg.
– Már 2024 szeptemberében az általános parlamenti választáson a legnagyobb párt lett a Szabadságpárt. Három vesztes politikai erő koalíciója kellett ahhoz, hogy kiüssék a Szabadságpárt kezéből a kormányzás jogát. És minden kutatás arra utal, hogy az azóta eltelt idő tovább erősítette a Szabadságpártot, tehát bőven 30 százalék fölötti politikai erőről beszélünk, ami egyébként nemcsak az osztrák politikában jelent földrengést és teljes átalakulást, hanem az európai politikának is egy erős üzenet, hiszen a Szabadságpárt a patriótákat erősíti, és a patriótákhoz tartozik a magyar kormánypárt is – fogalmazott.
Mráz Ágoston Sámuel szerint az osztrák társadalomban világos eltolódás zajlik:
Bevándorlásellenes, genderellenes és békepárti. Pont az a három alapelv rezonál a Szabadságpártnál, ami Magyarországon a Fidesz sikerének is a titka.
A Nézőpont Intézet igazgatója úgy látja, hogy bár az FPÖ már most is nagyon közel került a kormányalakításhoz, a teljes áttörés még várat magára. Arra a kérdésre, hogy előállhat-e olyan helyzet a következő választások után, amikor az FPÖ önállóan alakíthat kormányt, így válaszolt:
Természetesen előállhat, most is majdnem előállt, fél évig kellett a koalíciós tárgyalásokat húzni és nyújtani ahhoz, hogy ki lehessen kerülni a Szabadságpárt kormányra kerülését. Viszont a következő általános választás 2029-ben esedékes. Ez előtt csak valami botrány, vagy gazdasági válság lehet az oka annak, hogy választásokat tartsanak.
Nemrég hazánkban járt Walter Rosenkranz osztrák parlamenti elnök, aki a Szijjártó Péter külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy nem látja a jövőt, azonban a gazdasági kilátások egyre rosszabbak az országban.
