Mráz Ágoston Sámuel: A Szabadságpárt sikere az európai politikának is erős üzenet

Az Osztrák Szabadságpárt Bécsben rendkívül jó eredményt érhet el a választás közben készített előzetes felmérések szerint. Ez az országos tendenciákat is felgyorsíthatja, mondta lapunknak Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója. Bécset nyolcvan éve a baloldali szocialisták vezetik, azonban dominanciájuk a mostani eredmények fényében megtörni látszik.

Dominik Nepp FPÖ-s politikus Forrás: AFP

A vasárnapi bécsi választáson a Szabadságpárt (FPÖ) történelmi eredményt érhet el. A Peter Hajek és a Foresight intézet első trendprognózisa szerint a párt 23,5 százalék körüli támogatottsággal a második helyre került. Ez azt jelenti, hogy az FPÖ 2020-hoz képest megháromszorozhatta eredményét, amikor a párt a súlyos Ibiza-botrány következményeként mindössze 7,1 százalékot szerzett. A várost továbbra is a szociáldemokrata SPÖ vezetheti, de a támogatottságuk jelentősen, körülbelül 37 százalékra csökkent, ami 1945 óta a leggyengébb szereplésüknek számít. A választások országos összefüggéseiről és az FPÖ jövőbeli kilátásairól Mráz Ágoston Sámuelt, a Nézőpont Intézet igazgatóját kérdeztük.

Bécs lakóinak elegük lett a baloldali vezetésből. Fotó: AFP

Bécs nagy változások előtt áll

A bécsi eredmények történelmi jelentőségéről szólva Mráz Ágoston Sámuel úgy fogalmazott:

Egyértelműen nagy siker, hiszen az Ibiza-botrány megtépázta a Szabadságpártot, és ez az eredmény bizonyítja, hogy sikerült felállnia, erőssé válnia egy olyan vörös városban, mint Bécs. A Szabadságpárt lesz a polgármester fő ellenzéke, vagy egyetlen nagy, komoly ellenzéke.

Az igazgató szerint több tényező is hozzájárult az FPÖ megerősödéséhez, köztük a bécsi társadalom összetétele és a migráció következményei:

Volt már, ha visszanézünk a választástörténetben, máskor is jó eredménye a Szabadságpártnak, tehát ez nem egy egyedülálló eredmény. Itt elsősorban a bécsi társadalmat kell kiemelni. Sok dolgozó ember él Bécsben. Mindig is a dolgozó középosztály jelentette a Szabadságpárt hátországát, másrészt természetesen a migráció jelenségét kell kiemelni, ami Bécsben egészen katasztrofális mértéket öltött, és ami ellen a határozott rendpárti fellépést kizárólag a Szabadságpárt testesíti meg.

A migráció kérdésére rátérve Mráz Ágoston Sámuel kiemelte, hogy a Szabadságpárt nemcsak városi szinten erősödött meg.

– Már 2024 szeptemberében az általános parlamenti választáson a legnagyobb párt lett a Szabadságpárt. Három vesztes politikai erő koalíciója kellett ahhoz, hogy kiüssék a Szabadságpárt kezéből a kormányzás jogát. És minden kutatás arra utal, hogy az azóta eltelt idő tovább erősítette a Szabadságpártot, tehát bőven 30 százalék fölötti politikai erőről beszélünk, ami egyébként nemcsak az osztrák politikában jelent földrengést és teljes átalakulást, hanem az európai politikának is egy erős üzenet, hiszen a Szabadságpárt a patriótákat erősíti, és a patriótákhoz tartozik a magyar kormánypárt is – fogalmazott. 

Mráz Ágoston Sámuel szerint az osztrák társadalomban világos eltolódás zajlik:

Bevándorlásellenes, genderellenes és békepárti. Pont az a három alapelv rezonál a Szabadságpártnál, ami Magyarországon a Fidesz sikerének is a titka.

A Nézőpont Intézet igazgatója úgy látja, hogy bár az FPÖ már most is nagyon közel került a kormányalakításhoz, a teljes áttörés még várat magára. Arra a kérdésre, hogy előállhat-e olyan helyzet a következő választások után, amikor az FPÖ önállóan alakíthat kormányt, így válaszolt:

Természetesen előállhat, most is majdnem előállt, fél évig kellett a koalíciós tárgyalásokat húzni és nyújtani ahhoz, hogy ki lehessen kerülni a Szabadságpárt kormányra kerülését. Viszont a következő általános választás 2029-ben esedékes. Ez előtt csak valami botrány, vagy gazdasági válság lehet az oka annak, hogy választásokat tartsanak.

Nemrég hazánkban járt Walter Rosenkranz osztrák parlamenti elnök, aki a Szijjártó Péter külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy nem látja a jövőt, azonban a gazdasági kilátások egyre rosszabbak az országban. 

Rosenkranz szerint a költségvetés közelgő bemutatása után kerül sor a koalíció első nagy erőpróbájára. Arra a kérdésre, hogy az FPÖ-ellenes koalíció meddig tartható fenn, Mráz így válaszolt:

Ausztriában sokkal sűrűbben tartottak előre hozott választást az utóbbi időszakban, mint Németországban, tehát valóban utalnak jelek az instabilitásra. Alakulhat így, de én azért nem becsülném alá a három jelenlegi kormánypárt hatalomvágyát, és ennek függvényében akár a megszorító intézkedések bevezetését is.

Azzal kapcsolatban, hogy a jövőben a baloldal elveszítheti Bécset, így nyilatkozott: Soha nem mondja az ember azt, hogy soha. – Ami objektíven kijelenthető, hogy ilyen rossz eredményt 1945 óta nem értek el a szociáldemokraták, 37 százalékkal, tehát alig több mint a szavatok harmadát tudták begyűjteni. Viszont eddig is egy Vörös–Zöld koalícióban irányították a várost, és az előzetes adatok alapján ez a koalíció folytatható lesz – tette hozzá.

Végül Mráz Ágoston Sámuel arra figyelmeztetett, hogy a Szabadságpártnak még dolgoznia kell a teljes kormányképesség kialakításán.

Kancellárképessé kell alakulnia a pártnak. A Szabadságpárt eddig csak junior partnerként volt kormányon, és ahhoz, hogy kancellárt adjon Ausztriának, a társadalom csendes többségének támogatását is el kell nyernie. A trendek ebbe az irányba mutatnak, de a következő években ezen még dolgozni kell, hogy kisebb legyen az ellenállás a Szabadságpárttal szemben

– zárta gondolatait Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója.

Borítókép: Dominik Nepp FPÖ-s politikus (Fotó: AFP)