Brüsszel mindent odaadna Ukrajnáért, másoknak csak az ígéret jut

Amíg Ukrajnát soron kívül tolnák be az Európai Unióba, addig a nyugat-balkáni államok parkolópályán vannak. Brüsszel az elmúlt években számtalan új elvárást támasztott Szerbiának, s ezzel nehezítette az ország csatlakozását az EU-hoz. Belgrád reformtörekvései ellenére a folyamat vége sem látszik még 2025-ben. Közben a Tisza Pártot magába foglaló Európai Néppárt Ukrajna gyorsított csatlakozásáról és még több pénz küldéséről döntött.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)

Alekszandar Vucsics elnök nemrégiben ambiciózusan 2026 végét jelölte meg határidőként, ameddig az országnak teljes mértékben összhangba kellene hoznia jogszabályait az európai jogszabályokkal. Ennek eléréséhez az egész folyamatnak jelentősen fel kellene gyorsulnia az elmúlt 11 év dinamikájához képest. 

Ehhez viszont nem nem elegendő Belgrád szándéka, a brüsszeli elit jóváhagyása nélkül nem tud előrébb jutni az ország, s míg a korrupcióban fürdőző Ukrajnát minden egyes megszólalással dicsérik az EU vezetői, így a háborúpárti Manfred Weber és Ursula von der Leyen is, addig Szerbia számára a legtöbb esetben csak a kritika jut.

Brüsszel mindent odaadna Ukrajnáért

Mint arról lapunk korábban már beszámolt, Ukrajna támogatása és az orosz–ukrán háború folytatása minden felett áll Brüsszel számára.

Manfred Weber nem egyszer hangoztatta, Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása mindenek előtt áll, még akkor is, ha Kijev csatlakozása hatalmas kockázatokkal járna az EU számára. Weberéhez hasonló az álláspontja a háborúpárti Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság vezetőjének is. Úgy fogalmazott:

Továbbra is ki kell állnunk Ukrajna mellett, több katonai és pénzügyi támogatást kell nyújtanunk, nagyobb nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra, és igen, egyértelmű, utat kell mutatnunk Ukrajna számára az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz

Magyarország kormánya a közösségi oldalán Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatban a következőket írta: 

Brüsszelben döntöttek: még több fegyvert és pénzt kell küldeni Ukrajnába, és gyorsított európai uniós tagságot kell adni nekik. Ne hagyjuk, hogy a fejünk fölött döntsenek!

A bejegyzéshez csatolt videóban pedig az olvasható, hogy a Tisza Pártot magába foglaló Európai Néppárt Ukrajna gyorsított csatlakozásáról és még több pénz küldéséről döntött.

Szerbiának csak igéretek jutnak

A Kortárs Politikai Központ (CSP) Szerbia EU-tagsági tárgyalásainak tíz évéről szóló, tavaly közzétett elemzésében emlékeztetnek Szerbia 2011-es tagjelölti véleményére, amikor az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy a tagsági kritériumok középtávon teljesíthetők lennének. 

Az akkori becslés szerint Szerbia öt év alatt teljesíthetné a tárgyalások lezárásához szükséges összes feltételt, és az Európai Unió tagjává válhatna.

Ezután 2018-ban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság akkori elnöke közzétette a bővítési stratégiát, amely szerint Montenegró és Szerbia optimista forgatókönyv esetén, amely magában foglalná a tagságra való teljes felkészültség elérését, éppen ebben az évben, 2025-ben csatlakozhatna az EU-hoz. 

Ezt az ambíciót azonban nagyon hamar feladták.

Ahelyett, hogy Szerbia reformfolyamata és az EU felé vezető útja felgyorsult volna, a CSP kiadványában bemutatott különböző adatok azt mutatják, hogy a folyamat lelassult. Ezt nemcsak az Európai Bizottság jelentései, hanem a szerb kormány belső dokumentumai is alátámasztják.

Az Európai Bizottság jelentéseinek értékelései szerint Szerbia általános EU-tagsági felkészültsége az elmúlt tizenegy évben nem javult jelentősen. Ezek a jelentések, amelyek a reformfolyamat minőségét elemző és értékelő legfontosabb dokumentumok, évről évre Szerbia szerény előrehaladását mutatták a tagságra való felkészültség tekintetében. A folyamat kezdetén ez az értékelés 2,91 volt az 1-től 5-ig terjedő skálán, míg az Európai Bizottság legutóbbi jelentése szerint ez az érték 3,11. 

Azaz az unió vezetői szerint nem elegendő az, amit Belgrád véghez visz az EU felé vezető úton. Eközben Ursula von der Leyen szerint Ukrajna már 2030 előtt tagja lehet az Európai Uniónak.

A jelenlegi helyzet azt sugallja, hogy Szerbiának jelentős erőfeszítéseket kell tennie és fel kell gyorsítania reformjait, ha közelebb akar kerülni az EU-tagsághoz. Kérdés viszont az, hogy Brüsszel számára mi lenne elegendő, hiszen folyamatosan újabbnál újabb elvárásokat támaszt a balkáni ország elé.

A Balkánnal óvatos, a háborúban álló Ukrajnát tárt karokkal várja Brüsszel

Az EU-csatlakozási folyamat lassúsága nemcsak Szerbia belső problémáinak következménye, hanem tükrözi az EU bővítési politikájának változásait és az unión belüli kihívásokat is. Az elmúlt évtizedben az EU számos válsággal szembesült, beleértve a gazdasági nehézségeket, a migrációs kihívásokat és a brexit okozta bizonytalanságot. Ezek a tényezők hozzájárultak ahhoz, hogy az EU óvatosabban közelítsen a további bővítéshez, legalábbis a balkáni országok ügyében. 

Ugyanez az óvatosság azonban nem figyelhető meg akkor, amikor egy háborúban álló országot akar soron kívül bevenni az EU-ba Brüsszel.

A szerb társadalom hozzáállása az EU-csatlakozáshoz szintén fontos tényező. Bár a közvélemény-kutatások szerint a szerbek többsége továbbra is támogatja az EU-tagságot, az elmúlt években növekedett az euroszkeptikusok aránya. Ez pedig jelentős mértékben annak köszönhető, hogy a szerbek megunták a hitegetést és a csuklóztatást. További okok, a csatlakozási folyamat elhúzódása, részben pedig a Koszovóval kapcsolatos kérdések megoldatlansága.

A Koszovóval való kapcsolatok normalizálása továbbra is kulcsfontosságú kérdés Szerbia EU-csatlakozási folyamatában. Bár történt előrelépés a Belgrád és Pristina közötti párbeszédben, a végleges megoldás még várat magára. 

Az EU világossá tette, hogy Szerbia teljes jogú taggá válásának feltétele a Koszovóval való kapcsolatok rendezése.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)