A szociáldemokraták folyamatosan a „legjobban keresők nagyobb teherviseléséről” beszéltek. Ezzel szemben Markus Söder, a CSU elnöke hangsúlyozta: „Adóemelés nem lesz.” A végeredmény az lett, hogy a hírek szerint mindenki valamilyen módon tehermentesítve lesz – ez a fő üzenet, írja a Tagesschau.
„Adóemelés nélkül” – jelentette ki Friedrich Merz is. Azonban világossá vált, hogy az igazán bátor lépések, egy valódi adóreform vagy a nyugdíjak finanszírozására vonatkozó elképzelések nem kerültek bele a koalíciós szerződésbe.
Ehelyett a jól bevált dolgokhoz ragaszkodnak. A szolidaritási pótlék, amely elsősorban a legjobban keresőket és a vállalatokat terheli, megmarad. A CDU szívesen eltörölte volna ezt az adót. Azonban a Szövetségi Alkotmánybíróság ítélete, amely legalább a következő évekre igazolja a szolidaritási pótlékot, meggyőzte a pártot.
A jövőbeli koalíció nem meri megkockáztatni a legjobban keresők nagyobb terhelését vagy a vagyon magasabb adóztatását. A szociáldemokraták ezt megtették volna. Az örökösödési adót is reformálták volna, hogy több pénz legyen a költségvetésben. De mindez nem található meg a koalíciós szerződésben.
Ehelyett a munkavállalók jövedelemadó-terheinek csökkentésére tesznek ígéretet. Kis- és közepes jövedelmekről van szó. Azonban továbbra is nyitott kérdés, hogy kiket is takar ez pontosan, és mikor következik be ez a tehermentesítés.
Jön a gyors gazdasági fordulat?
Friedrich Merz, a CDU elnöke a vállalatoknak egyfajta „befektetési löketet” ígért. Monika Schnitzer, a Gazdasági Szakértői Tanács tagja szerint ez nem fog nagyon gyors növekedést eredményezni, de kezdetnek jó.
Úgy gondolom, hogy elsősorban a nagyvállalatok fognak profitálni, amelyek nagy beruházási projekteket terveznek. A kisebb vállalkozások esetében nem látom igazán azt a lehetőséget, amivel segíteni lehetne nekik
– mondta Schnitzer.
Ami megmarad, az a szolidaritási pótlék, amelyet a vállalatok is fizetnek. Schnitzer általánosságban üdvözli, hogy létrejött a koalíciós szerződés, mert mindenféle bizonytalanság rossz a vállalatoknak. Most elsősorban arra kell figyelni, hogy az ötszázmilliárd eurós különleges alap infrastrukturális beruházásokra fordított pénzét gondosan és jól fektessék be.
Lesz-e pénz a tervekhez?
„Számunkra világos, hogy mindent, ami ebben a koalíciós szerződésben szerepel, finanszírozni is kell”– mondta Lars Klingbeil, az SPD elnöke a koalíciós szerződés bemutatásakor.
A nyugdíjszintet 2031-ig törvényileg 48 százalékon rögzítik. Ezzel az SPD egyik szívügyét sikerült keresztülvinnie. Ez valószínűleg azonban csak akkor működik, ha további pénzt pumpálnak a nyugdíjrendszerbe. A koalíciós szerződés közvetlenül és tárgyilagosan rögzíti: „Az ebből adódó többletkiadásokat adóbevételekből fedezzük.”
Eddig az 1992 előtt született gyermekek után az anyák gyermekenként mintegy száz eurós nyugdíjjogosultságot kaptak, amelyet most a CSU javaslatára gyermekenként 120 euróra emelnek. A koalíciós szerződés szerint ezt a juttatást is adóbevételekből finanszírozzák, „mert ez egy össztársadalmi teljesítményt tükröz”.
Ehhez jön egy másik, sok pénzt felemésztő nyugdíjprojekt: a „korai kezdetű nyugdíj”. Az új koalíció minden olyan gyermek után, aki német oktatási intézményben tanul, hatéves kortól 18 éves korig havonta tíz eurót kíván befizetni egyéni, tőkefedezetű időskori megtakarítási számlára. Ez egy olyan projekt, amely évjáratonként több mint nyolcvanmillió euróba kerülhet évente.
A szerződés bemutatásakor azt már számos kritika érte.
Felelősségteljesen fogunk bánni az adófizetők pénzével, szilárd szövetségi költségvetést fogunk összeállítani
– fogadkozott ugyanakkor Friedrich Merz.
