Mint arról lapunk is beszámolt, Orbán Viktor miniszterelnök Tiranában az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján vett részt.
(Fotó: MTI)
A miniszterelnök így fogalmazott arról, hogy sokan már egy tűzszünetben bíztak az isztambuli tárgyalások kapcsán:
Nehéz engem már meglepni ebben a háborúban, bármilyen fordulat is jön. Én tavaly júliusban, amikor Magyarország átvette az Európai Unió elnöklését, akkor elutaztam Kijevbe, Moszkvába, Pekingbe, Mar-a-Lagóba, akkor még az ellenzékben lévő Trump elnök úrhoz. Nem hiszem, hogy sok újat tudnak nekem mondani
– mondta a békemisszióra visszautalva Orbán Viktor, aki arról is beszélt, hogy akkor javasolta Zelenszkijnek a tűzszünetet, ami az első lépés lehet egy béketárgyaláshoz.
Kerek perec megmondta Zelenszkij elnök úr, hogy ez nem jó ötlet, nem akar tűzszünetet, a béke az nem aktuális, az idő az ő oldalán van, és nyerni fog. Én mondtam, hogy az idő nem az ön oldalán van, hanem az ellenfelének az oldalán
– hangsúlyozta a kormányfő.
Voltam Moszkvában is, és ott is azt tapasztaltam, hogy a megegyezési szándék rendkívül csekély. Magyarország nagyon sokat dolgozott a tűzszünet és a béke érdekében – mert nem volt más, aki ezt a munkát elvégezte volna, ha visszaemlékszünk egy évvel ezelőttre. Aztán januárban szerencsére jött az új amerikai elnök, átvette a zászlót, és ma ő tartja magasra a béke zászlaját. Egyetlen dolgunk van: támogatni az amerikai elnököt.
– emelte ki a miniszterelnök. Azonban Európa nagy része nem értékelte a békemissziót, mivel ők a háborúban voltak érdekeltek. A miniszterelnök erről ezt mondta:
A politikában az állhatatosság a legfontosabb dolog, ha az ember jó ügyért harcol, akkor ne legyen rest, és akár századszor, meg ezredszer is ismételje el, és próbáljon érvényt szerezni a meggyőződésének.
Hozzátette:
Azért minden egyes alkalommal egy arasznyival közelebb kerülünk a tűzszünethez, csak még nem vagyunk ott. Megismétlem, közvetlen amerikai–orosz, és aztán, vagy azt megelőzően orosz–európai tárgyalásokra van szükség. Egy orosz–ukrán tárgyalás sosem fogja lezárni ezt a háborút. Reméljük, hogy ez meg fog történni mielőbb, de hát egyelőre csak reménykedünk benne.
Európára kellene összpontosítani
A miniszterelnök elmondta, hogy az uniós csúcstalálkozó beszédei túlnyomórészt Ukrajnáról szóltak, pedig szerinte Európára kellene összpontosítani.
Elindult a csúcs, és azt vettük észre a beszédekben, hogy leginkább a háborúról, leginkább Ukrajnáról van szó, kevésbé Európáról, pedig hát minket most ez érdekel leginkább. Hát én próbálom visszahozni mindig a beszélgetéseknek a fókuszát, a középpontját Európára.
Hangsúlyozta:
A magyar gazdaság három év alatt elvesztett több mint 20 milliárd eurót a háború miatt.
A miniszterelnök úgy fogalmazott:
Akarjunk békét, akarjunk tűzszünetet, felejtsük el a szankciókat, térjünk vissza a normális gazdasági együttműködéshez és rengeteg gazdasági lehetőséghez fogunk jutni.
Találkozó a német kancellárral
Orbán Viktor kétoldalú megbeszélést folytatott a német kancellárral is, amely kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a legfontosabb dolog a német–magyar gazdasági együttműködés.
Világossá tettem, hogy az, ami most van, az nekünk rossz. Tehát az, hogy Németország Európa beteg embere és a német gazdaság nem versenyképes, egyre rosszabb teljesítményt nyújt, ez nem csak a németeknek gondja, ez nekünk is gondunk, mármint magyaroknak, mert nagyon össze van kötve a két gazdaság
– mondta, hozzátéve:
Magyarország érdekelt az új német kormány sikerében, és a kétoldalú kapcsolatokban mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy ne csak mi, hanem ők is sikeresek legyenek, és készen állunk a gazdasági együttműködés mélyítésére.
Feszült viszony Ukrajnával – figyelmeztetés a NATO főtitkárának
A NATO főtitkárával is sor került egy megbeszélésre, ahol a miniszterelnök határozottan elítélte az Ukrajna felől érkező információs támadásokat. A miniszterelnök úgy fogalmazott:
Elmondtam a NATO-főtitkárnak, hogy azt elfogadhatatlannak tartom, hogy itt van a NATO-tagállam Magyarország, akivel szemben egy nem NATO-tagállam Ukrajna, dezinformációs titkosszolgálatok által szervezett lejárató kampányt folytat. Ez elfogadhatatlan. És hogy mindent meg kell tenni, hogy ezt hagyja abba Ukrajna. Állítsuk meg őket.
Orbán Viktor hozzátette:
Az nem megy, hogy egy NATO- tagállamot dezinformációs kampánnyal próbálnak gyengíteni, és bevonják a titkosszolgálatokat is. És kértem a NATO-főtitkárt, ezt a későbbi döntéseknél vegyük figyelembe.
A kormányfő kiemelte, hogy Magyarország földrajzi közelsége miatt pontosabban látja az ukrán helyzetet, mint a nyugat-európai vagy amerikai döntéshozók:
Biztos nagyon sok okos ember van Brüsszelben is, meg Hágában, meg Washingtonban, de ők messze vannak. Hogy mi a valóság, ahhoz mi vagyunk a legközelebb. Ezért a mi szavunk, függetlenül attól, hogy mekkora Magyarország mérete, az a szemtanúnak a szava. A súlyunk is ez. Mi tudjuk, hogy mi történik ott, ráadásul miután mi nem támogatjuk Ukrajna európai uniós tagságát, ezért van is egy vitánk az ukránokkal, ezért tudjuk, hogyan viselkednek az ukránok egy vitában.
Az ukrán EU-tagsági törekvésekkel kapcsolatban így fogalmazott:
Olyat még senki nem látott, hogy valaki be akar kerülni az Európai Unióba. Van egy ország, amelyik ezt ellenzi, Magyarország. És akkor Ukrajna nem meggyőzni akar bennünket arról, nem eloszlatni akarja a problémáinkat, a kétségeinket, nem megoldásokat kínál föl, hanem lejáratni akar bennünket, így nem lehet soha az életbe bekerülni az Európai Unióba.
A magyar külpolitikát egyetlen szempont vezeti
A miniszterelnök egyértelművé tette, hogy Magyarország nem külső segítséget vár, csupán tudatosságot és pártatlanságot.
Nem szorulunk mi a NATO segítségére, csak az a dolgunk, hogy a NATO legyen tudatában, hogy mi történik itt, és ne adjon hitelt semmifajta Magyarországot lejáratni akaró kampánynak.
Majd úgy fogalmazott:
Az ukránok azt akarják mondani, hogy Magyarország egy veszélyes ország, amely Oroszország érdekeit szolgálja, holott ezerszer elmondtuk, hogy bennünket se Oroszország, se Ukrajna érdekei nem érdekelnek, mert a magyar külpolitikát egyetlen szempont vezeti, hogy mi a magyarok érdeke. Innen indulunk ki.
Orbán Viktor szerint nem lehet tovább tétlenül nézni a Magyarországot célzó támadásokat.
Nem is lehetett tovább várni bizonyos jogszabályokkal, mert azt azért nem lehet megengedni, hogy külföldről finanszírozott háborúpárti propagandakampányok menjenek Magyarországon akadálytalanul. Tehát kénytelenek vagyunk kimondani azt az egyszerű igazságot, hogy aki politikával foglalkozik Magyarországon, az nem fogadhat el külföldről pénzt.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy míg korábban migrációs és gender kérdésekben is tapasztalhattunk külföldi nyomásgyakorlást, most háborús propaganda zajlik idegen forrásból. Ráadásul ennek hazai támogatói is vannak:
Mindannyian ismerjük a magyar történelmet, tudjuk, hogy Magyarországon a politikai szereplők mindig két csoportra voltak oszthatók, voltak a nemzeti erők, akik a hazájukat szolgálták, és mindig voltak, akik idegen zsoldban álltak.
– részletezte Orbán Viktor.
Ez most sincs másképp, egy kicsit jobban néz ki, mint korábban, mert most nem a hitleri Németországból, meg a kommunista Szovjetunióból finanszírozzák őket, hanem Brüsszelből, meg a Soros-pénzekből, de a lényegen ez nem változtat, ők nem Magyarország barátai, hanem most éppen az ukránok barátai, akik Brüsszelből, meg a Soros-birodalomtól fogadnak el pénzt, és így próbálnak politikai hatalomra kerülni Magyarországon, de ez nem egy új dolog, kétségkívül a tét most nagyobb, mert mégis összefügg háborúval és békével az ukrán európai uniós tagság, amit mi ellenzünk, az rendkívül veszélyes, mert ha az ukránokat fölveszik, a háborút is felvesszük az unióba.
A miniszterelnök hangsúlyozta:
Tehát itt most nem babra megy a játék, itt nem lehet hibázni, béke és háború a legfontosabb kérdés az emberek életében, és nem tűrhetjük itt el a külföldi beavatkozást.
Magyarország erős ország
A miniszterelnök kifejtette azt is, hogy Magyarország egy erős ország, egy jól megépített ország, egy jól megépített állam, erős szuverenitásvédelmi képességekkel, erős önvédelmi képességekkel.
Rendelkezésünkre állnak azok az intézmények, amelyek Európa többi országában is ismertek, amelyek ott is ismertek, tehát tudjuk, hogy kell elhárítani egy külföldi állam beavatkozását, tudjuk, hogyan kell fölfedni az együttműködést magyarországi politikai vagy nyilvánosságot alakító szereplő és egy külső állam között.
– mondta, hozzátéve:
Tudjuk, hogyan kell ezt dokumentálni, hogyan kell visszaszorítani, ennek van egy tudása, hogy hogyan kell egy országot megvédeni egy ilyen összeesküvéssel, egy ilyen külföldi befolyásolási szándékkal szemben. Ezek az állami szervek működnek, ezek dolgoznak, én is a helyemen vagyok, irányítom ezeknek a munkáját, Magyarország meg tudja védeni magát.
Majd hozzátette:
Minden, amiről beszélünk, ugyanabba az irányba mutat. Az ukrán titkosszolgálati akciók, a magyar ellenzék összejátszása az ukránokkal, meg Brüsszellel, a Brüsszelből érkező, meg a Sorostól érkező pénzek, Ukrajna gyorsított felvétele az Európai Unióba, ezek mind egyetlen irányba mutatnak, itt az Európai Uniót át akarják alakítani, és föl akarják venni Ukrajnát bármi áron. És ez tragikus következményekkel járna a magyar gazdaságra. És egyelőre semmilyen választ, garanciát, semmit nem kaptunk sem Brüsszeltől, sem máshonnan, hogy hogyan fogja ezt a magyar gazdaság túlélni.
Ukrajna uniós csatlakozása veszélyes
Itt azért meg fognak jelenni milliószám ukrán migránsok. Tehát ha nincs határ a két ország között, akkor minden veszélybe kerül. Az ukrán maffia tevékenysége ismert Magyarországon – fogalmazott a miniszterelnök.
A közbiztonságot sem lehet garantálni. Az európai uniós pénzek azok többé nem Közép-Európába, hanem Ukrajnába mennek. Brüsszelben is kapizsgálják, hogy ebből gazdasági baj lesz, mert a jövő hét elején már a gazdák egy nagy brüsszeli tüntetéssel akarják kifejezni az ellenállásukat Ukrajna uniós tagságával szemben, mert az azt jelentené, hogy tönkremegy az európai mezőgazdaság.
Orbán Viktor arra is felhívta a figyelmet, hogy több olyan kérdés van, ami „probléma a háborún és az itt felsorolt ügyeken túl az egészségügytől a nyugdíjrendszerig”.
A miniszterelnök kiemelte:
Magyarországnak van egy tucatnyi problémája, amelyet az ukrán tagság okozna, és amelyeknek a kivédésére egyelőre nincsenek eszközeink. Ezért nem lehet beengedni az ukránokat az Európai Unióba se gyorsan, se lassan, se sehogy. Ezek a kérdések nincsenek míg megnyugtatóan rendezve.
Arra a kérdésre, hogy mennyire nyugodt ezzel kapcsolatban, ezt mondta:
Az én szakmámban az alaptörvény, hogy éberen kell aludni is. Azért óvatosabb lennék ennél, mert a politika az egy olyan szakma, ahol az emberek érintkezéséből jönnek létre az eredmények. Tehát lehet, hogy most egy plenáris ülésen itt éppen nem mentünk előre egy arasznyit sem, de közben én is beszéltem jó néhány emberrel, mások is beszéltek egymással.
Orbán Viktor arra is kitért, hogy voltak kétoldalú találkozók és néhány félreértést is sikerült tisztázni a politika színtéren.
A nemzetközi politika lassan épül, és az időnként ilyen haszontalannak tűnő összejövetelek is hoznak hasznot, visznek bennünket előre, tehát egyáltalán nem volt kidobott pénz, meg idő eljönni ide Tiranába, találkozni az európai vezetőkkel. Ma is mentünk azért előre, ma is jobbak Magyarország pozíciói, mint tegnap voltak, tehát ne úgy fejezzük be ezt a mai napot, hogy hiába dolgoztunk, hanem inkább úgy, hogy ma is elvégeztük a munkánkat és ennek meg is van a látszatja.
– utalt a tiranai EPK csúcsra a miniszterelnök.
A titokzatos H betű
A titokzatos H betűről, ami Orbán Viktor Facebook-oldalán jelent meg, a miniszterelnök elmondta, egy vasárnap délutáni rendezvényre utal, ahol azok az emberek, akik a H betű által megszólítva érzik magukat, összejönnek.
Nagy titok nincsen, de azért az látható lesz, hogy mi se aludtunk az elmúlt néhány hónapban. Tudtuk, hogy Magyarország támadás alatt áll, azt is tudtuk, hogy ezt csak a kormány erőfeszítéseivel nehéz elhárítani, szükségünk van azokra a hazaszerető emberekre, akik hajlandóak kiállni az ország mellett, hajlandóak harcolni Magyarországért és belőlük kell szervezni egy politikai közösséget, hogy meg tudjuk védeni Magyarországot. Ennek lesz egy találkozója, ez lesz látható mindenki számára, akit ez érdekel.
– válaszolta a miniszterelnök. Majd rátért a gazdaságra:
Magyarországnak részt kell venni a világ legmodernebb ipari fejlesztéseiben. Ha nem veszünk részt, kimaradunk. Ha ott akarunk lenni a jövőben és erősek akarunk lenni a jövőben is, akkor nem lehet, hogy mi technológiai szempontból lemaradjunk. Tehát nekünk szükségünk van olyan beruházásokra, amelyek új technológiákat hoznak. Először mindig gyárak érkeznek, így kezdődött az Audival is, aztán jönnek a fejlesztőmérnökök, aztán jönnek a kutatómérnökök, és utána áttelepülnek az európai központok is.
Hozzátette:
Most a BYD-val ott tartunk, hogy megállapodtunk a kínai nagy autógyárról Szegeden, most megbeszéltük a kutatást meg a fejlesztést, most áthozzák az európai fejlesztési központjukat Magyarországra, itt vagy 2000 embert alkalmaznak zömében jól képzett fejlesztőmérnököket, és aztán együtt fogunk kutatni ebben az új, elektromobilitásnak nevezett technológiában.
Orbán Viktor kiemelte:
Nem adtuk föl azt az elgondolásunkat, vagy fölismerésünket, ami nem is a mienk, hanem a világ más okos embereié, hogy a gépjárműgyártásban a jövő az elektromosításban van, az elektromobilizációban van, és a hagyományos gépgyártás helyére fog lépni az elektromos gépek gyártásának korszaka.
Hangsúlyozta:
Magyarország ebben ugyanúgy élen akar járni, mint ahogy az 1990-es évek legelején élen jártunk a hagyományos gépjárművek magyarországi termelésében és fejlesztésében. Tehát van egy nemzetstratégiánk, van egy nagystratégiánk, annak van egy iparstratégiája, és abban a gépjárműgyártás fontos helyet foglal el, és annak a jövőben, a következő két évtizedben a kulcsa az elektromobilitás. Ebben az összefüggésben van nagy jelentősége, hogy a kínaiak fejlesztőközpontot is hoztak Magyarországra a gyártás után.
Arra, hogy mi lenne a jó forgatókönyv a háború lezárására, a magyar miniszterelnök azt mondta:
Én azt gondolom, hogy minél hamarabb jöjjön létre egy Trump elnök úr és Putyin elnök úr közötti találkozó. Ez lehetőleg terjedjen ki az ukrán háborún túl a szankciók kérdésére és a gazdasági együttműködés kérdésére. Az európaiak értsék meg, hogy nincs értelme külön úton járni, zárkózzunk fel az amerikaiak mellé. Mi is kössünk megállapodást az ukránokkal is, meg az oroszokkal is, ennek legyen gazdasági tartalma is, és mind az ukrán, mind az orosz energiát és gazdasági potenciált kapcsoljuk be az európai gazdaság vérkeringésébe, és akkor lendületet fogunk kapni, és az európai gazdaság ismét nagy lesz és sikeres
– zárta gondolatait Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (Fotó: MTI)
