Sorosnak egyre jobban megéri a háború – a német közmédia szerint Zelenszkij pártjából is támadják

Soros polarizálja Ukrajnát?

Soros György mosolyog, miután beszédet mondott a Világgazdasági Fórum (WEF) éves davosi találkozóján 2022. május 24-én. (Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP) Fotó: AFP

A kezdeti gyarmatosító lépések 

Egy nemrég előkerült 2004-es interjúban Soros György őszintén elismeri, hogy milliárdokat költött olyan kormányok megbuktatására, amelyek nem tetszenek neki, de ugyanebben az interjúban beszélt Ukrajnáról is. Az interjú nyomán elindultunk és megnéztük, hogy hol állnak most Soros ukrán befektetései. Meglepő adatokat találunk, írja a Tűzfalcsoport. Hozzáteszik:

a háború ellenére önti a pénzt Ukrajnába. Mivel ott most zajlik a privatizáció, ezért olcsón jut hozzá vállalatokhoz, a háború miatt leértékelődött ingatlanokat is nagy tételben vásárol. Feltehetően aprópénzért.

De természetesen Sorosé a legnagyobb elérésű politikai ukrán lap és a legnagyobb példányszámú gazdasági magazin is. Soros, amikor arról beszél, hogy Ukrajnát mindenáron meg kell menteni, akkor nem önzetlenségből teszi, hanem gazdasági érdekből.  

Soros György 2004-ben interjút adott A szólás szabadsága című műsorban Friderikusz Sándornak.  

Az amerikai tőzsdespekulánst a tőzsdék uraként mutatták be, és ebben a műsorban Soros olyan kijelentéseket tesz, amelyeket mostanában a baloldali lapok rendre kinevetnek vagy tagadnak. Például ha arról ír bárki, hogy Soros milliárdokat költ arra, hogy kormányokat buktasson meg, akkor rendre szélsőjobboldali összeesküvés-elméletek gyártásával vádolják meg az illetőt. 

Ebben az interjúban azonban maga Soros ismeri el, hogy ő aktívan részt vesz a konzervatív Bush-kormány megbuktatásában. De arról is beszélt, hogy már 2004-ben üzletel Ukrajnában.

A műsorvezető amikor megkérdezi, hogy „eddig mennyi pénzt költött arra, hogy a Bush-kormányzat megbukjon? Tehát hány millió dollárt?” – akkor Soros teljesen nyíltan azt válaszolja, hogy: 12,5 milliót. Ez forintban, mai árfolyamon számolva négymilliárd forintot jelent.

Majd mindezek után Soros kifejti, hogy ő évente 450 millió dollárt költ az alapítványára, amely 2004-ben úgy nagyjából 50 országban volt jelen. Lényegében a Soros-hálózat már a kétezres években behálózta a fejlett világ összes országát.

Soros miért akarta megbuktatni Busht?

Korabeli sajtóbeszámolók szerint a  Republikánus Párt, amelynek az elnökjelöltje volt Bush, nem ápolt jó kapcsolatot Sorossal, így a milliárdos sokkal inkább a demokrata Kerryt és Hillary Clintont támogatta több millió dollárral. Alapvetően a ma is ismert módszert vetette be. Egy civilnek látszó szervezetnek adakozott. Ez volt a MoveOn.org, amely mind a mai napig a demokraták egyik legnagyobb adománygyűjtő oldala. 

De Sorosnak nem tetszett az sem, hogy a Bush-kormányzat Izrael-párti. 2007-ben írt egy véleménycikket a Financial Timesnak, amelyben kifejtette, hogy a Bush-kormányzat hibát követett el akkor, amikor nem volt hajlandó például elismerni egy olyan palesztin kormányt, melyben a Hamász is részt venne. 

Amellett a Hamász mellett érvelt akkor Soros, amely több ezer zsidó áldozat haláláért felelős, és amely szervezet épp terrorcselekmények százaival csapott le Izraelre. 

A már hivatkozott 2004-es beszélgetésben azonban Soros eddig kevéssé ismert megállapításokat tesz Ukrajnáról. A műsorvezető felveti, hogy amikor Kijevbe látogatott, akkor két diák hátulról, vízzel kevert ragasztóval leöntötte, azzal a mondattal megfejelve, hogy „Soros, tűnj el Ukrajnából, neked itt nem terem babér”.

Erre Soros úgy reagált, hogy ez provokáció volt, és azt szerették volna egyesek elérni, hogy „hagyjam ott Ukrajnát, nekik az volt az érdekük, hogy engem elkergessenek Ukrajnából. Mert nekik az nem esik jól, hogy én ott vagyok, mert ők nem egy nyitott társadalmat akarnak kialakítani.”

Soros azt is beismeri, hogy őt az ilyen provokációk „felajzzák”, és minden ilyen provokáció őt ösztönzi, „ezek a tettek azt mutatják, hogy mennyire szükség van Ukrajnában a nyílt társadalom gondolatának a támogatására”. 

Milyen érdekeltségei is vannak Sorosnak Ukrajnában?

The land in Ukraine is being bought up by Soros, Blackrock, Vanguard, Biden crime family, the Clintons, and the rest of the parasitic globalists. FJB and this power grabbing Proxy war. https://t.co/tBkXVlIVkH pic.twitter.com/TIIouao335

— Lee (@LibertyLee33) July 10, 2024

A fenti beszélgetés azért is érdekes, mert Soros 2004-ben, amikor az interjút adta, még nem tudhatta, hogy az a játék, amit ő és az amerikai pénzügyi körök űznek, Ukrajna vesztét fogja okozni, és előbb-utóbb az orosz–amerikai érdekellentét közepén találja magát az ország. Hiszen az oroszpárti ukránokat, illetve az oroszpárti oligarchákat zavarta, hogy más nemzetiségű (amerikai, német, angol) oligarchák is helyet kívánnak maguknak az asztalnál, és egyre nagyobb szeletet szakítanak ki maguknak az ukrán piacokból.

Soros azonban taktikus, módszeres, lassú és minden bizonnyal az ő szempontjából sokáig sikeres stratégia mentén működött Ukrajnában.

Nyílt forrásból származó információk szerint a Soros-birodalom (alapítványok, Soroshoz köthető szervezetek stb.) dollármilliárdokat fektettek Ukrajnába.

Mielőtt Ukrajna függetlenné vált volna, egy alapítványt hozott létre Soros Nemzetközi Reneszánsz Alapítvány néven. Ez az alapítvány az idei évig összesen 365 millió dollárt fektetett be az országba, és saját bevallásuk szerint leginkább a civil társadalmat erősítették. De természetesen ezen felül az összes, itthonról már jól ismert Soros-szervezet is megtalálható Ukrajnában (például az Amnesty International), amelyek szintén kötődnek pénzügyileg Soroshoz. Viszont mi most nem a civil szervezeteket néztük meg, hanem azokat az ukrán gazdasági, pénzügyi társaságokat, amelyekbe Soros pénzt fektetett, és amelyektől busás hasznot remélt, olvasható a Tűzfalcsoport elemzésében.

A 2004-es interjú mindenképp történelmi jelentőségű. Hiszen jól megmutatja Soros módszerét, gondolkodását és azt is, hogy mihez vezetnek a machinációi. Amióta Soros megjelent Ukrajnában, három forradalom és egy polgárháború robbant ki. Az orosz–ukrán háború is tűnik egy orosz–amerikai vetélkedésnek, amelyben a két ország politikai vezetésén túl az oligarcháknak is fontos szerep jut.

Így nyerészkedik Soros a háborún!

2015-ben például a Soros által létrehozott Ukrán Újjáépítési Alap megvásárolta a legjelentősebb ukrán informatikai céget, a Ciklum holdingot. A cég mind a mai napig működik, és meglepő módon már nem Ukrajnában, hanem az Egyesült Királyságban.

De ugyanebben az évben érdekes módon Soros azt is kijelentette, hogy kész egymilliárd dollárt befektetni Ukrajnában, ha a nyugati országok segítik az ottani magánbefektetéseket, és mielőbb támogatást biztosítanak Ukrajna védelmi iparának. Ez azért lényeges pont, mert Soros érezhette már 2015-ben, hogy egyre durvul a viszony Ukrajna és Oroszország között, és szerette volna, ha Ukrajnát minél inkább felfegyverzik, elrettentve Oroszországot egy esetleges támadástól. Így nagyobb biztonságot remélt a befektetéseinek.

De a 2015-ös év mozgalmas volt Soros számára, és akkor dönthette el, hogy hosszú távra is megveti a lábát Ukrajnában, hiszen ebben az évben vásárolta meg a Dragon Capital New Ukraine Fund (DCNUF) nevű magántőkealapot, amely nem más mint a Soros Alapkezelő (Soros Fund Management LLC) által kezelt magánbefektetési alap, amely kizárólag Soros családi ügyfeleinek a pénzét kezeli. Magyarul ez Soros családi vállalkozása.

Fontos megjegyezni, hogy a dátum az nem véletlen, hiszen 2014-ben zajlott le az Euromajdan, amelynek következtében úgynevezett „Nyugat-barát” vezetése lett Ukrajnának.

Tehát amikor Soros György azt mondja, hogy Európának és Amerikának a végsőkig ki kell tartania Ukrajna mellett, akkor sok esetben minden bizonnyal a befektetéseire is gondol, hiszen az orosz invázió miatt azok veszélybe kerültek. A Dragon Capital a 2022-es orosz invázióig szépen termelte a pénzt Sorosnak.

De Soros a háború miatt leértékelődött ukrán ingatlanpiacon is nagyot kaszált az elmúlt években. A már említett családi befektetési alap, a Dragon Capital 2023-ban ukrán kereskedelmi ingatlanokat vásárolt tízmillió dollár értékben, jegyzi meg a Tűzfalcsoport. A cég közleménye szerint 2024-ben is hasonló léptékű portfólióbővítést terveznek. A Dragon Capital Ukrajnában 28 kereskedelmi ingatlant kezel, köztük 12 üzletközpontot, hat kiskereskedelmi ingatlant és 10 logisztikai komplexumot, összesen 647 000 négyzetméteren. A szervezet vezetője egy kijevi lapnak úgy nyilatkozott, hogy „most nem tervezzük a portfóliónk tárgyainak eladását. Éppen ellenkezőleg, vonzó lehetőségeket keresünk a privatizációban. Folyamatosan fektetünk be ingatlanainkba.” 

A Dragon Capital azonban nemcsak a privatizáción és a háborún nyerészkedik, hanem a médiában is egyre nagyobb befektetéseket eszközöl. Például megvásárolták a  Finance.ua és a Minfin.com.ua üzleti tematikájú újságokat. A rossz nyelvek szerint Soros ukrán médiaportfóliója torzító hatással lehet a piacra, hiszen a gazdasági lapok jó lehetőséget teremtenek a pénzpiacok befolyásolására. Szintén Soros befektetési alapjáé lett az egyik legnagyobb ukrán lap, az Ukrainska Pravda ukrán online újság, amelyet 2021-ben adott el Olena Prytula tulajdonos. Magyarul ez azt jelenti, hogy Soros kezében van a két legfontosabb gazdasági szaklap és a legnagyobb elérésű ukrán közéleti lap is. 

Borítókép: Soros György mosolyog, miután beszédet mondott a Világgazdasági Fórum (WEF) éves davosi találkozóján 2022. május 24-én (Fotó: Fabrice Coffrini/AFP)