Holnap az EU Általános Ügyek Tanácsa ülésének egyik napirendi pontja Magyarország szavazati jogának felfüggesztése lesz. Az indítvány alapját adó 7. cikkellyel kapcsolatos eljárás már igen régóta húzódik, és folyamatos politikai értelemben vett revolverezésre használják Magyarországgal szemben – hívta fel a figyelmet Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

A kérdés most ismét napirendre került, és ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy Magyarország egy csomó kérdésben más álláspontot foglal el, mint más tagállamok
– fogalmazott a szakértő.
Ezek közül a kérdések közül az egyik Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása, amellyel kapcsolatban Magyarországnak más a véleménye, és „nyilván ezzel az eszközzel próbálnak minket arra kényszeríteni, hogy álljunk be a sorba” – mutatott rá Siklósi Péter. A másik ilyen ügy az orosz energiahordozók teljes betiltása, amely Magyarországot gazdaságilag rendkívül hátrányosan érintené, így a magyar kormány nem támogatja.
Ez az a két ügy, ami miatt most a revolverezés folyik
– összegzett a szakértő.
Hogy van-e reális esélye annak, hogy a többi tagállam egyhangúlag megszavazza Magyarország szavazati jogának felfüggesztését, azt nehéz megmondani.
Nem tudunk beleolvasni minden egyes fejbe, de szerintem nem. Először is, mert a magyar kormánynak jó kapcsolatai vannak más kormányokkal, például Szlovákiával
– mutatott rá.
Ugyanakkor ezt a szabályt soha nem alkalmazták ilyen módon, és lehet, hogy bizonyos tagállamok most Magyarország ellen szavaznának, de ha általánossá válik, hogy azokat, akik mást gondolnak egyes témákról a szavazati jog megvonásával zsaroljon bele Brüsszel a megadásba, azon lehet, hogy elgondolkodnak – emelte ki Siklósi Péter.
Egy ilyen döntés precedensértékű lenne, és ott már sok ország elgondolkodna, hogy ha most Magyarországgal ez történik, legközelebb talán ők lesznek soron. Jobb, ha ezt a precedenst inkább nem teremti meg az EU
– hangsúlyozta a szakértő.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke és Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (Fotó: Anadolu via AFP)