Soha nem látott részvétellel fejezték ki véleményüket a magyarok Ukrajna EU-csatlakozásáról: a Voks 2025 kezdeményezésben több mint 2,2 millió ember szavazott, és 95 százalékuk elutasította Kijev gyorsított felvételét az európai közösségbe. A végeredmény messze túlmutat a korábbi konzultációkon – mondta lapunknak Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója.
Tóth Erik szerint a mostani véleménynyilvánítás politikai értelemben legalább akkora jelentőségű, mint a 2015-ös migrációs válság idején indított nemzeti konzultáció.
Magyarország a 2015-ös migrációs válsághoz hasonlóan egyedi, az állampolgári vélemények becsatornázásán alapuló megoldást választott Ukrajna gyorsított, 2030 előtt megvalósuló EU-s csatlakozásával kapcsolatban
– fogalmazott a kutató. Mint elmondta, a Voks 2025 több szempontból is példátlan sikert hozott. – 2,285 millióan vettek részt a szavazáson, az érvényesen voksolók 95 százaléka pedig egyetértett abban, hogy keleti szomszédunk integrációja jelenleg szemben áll a magyar nemzeti érdekekkel – hangsúlyozta.
Tóth emlékeztetett arra is, hogy ennyien legutóbb a Soros-tervről szóló konzultáción mondtak véleményt, ugyanakkor „többen küldték vissza online vagy papíralapon a lapokat, mint ahányan 2022-ben az ötpárti ellenzéki összefogás listájára érvényesen szavaztak.”
A kutató szerint a részvétel üzenetértékű mind belföldön, mind nemzetközi szinten. – A magyar kabinet az egyetlen, amely közvélemény-kutatási adatokon túli, valódi választói felhatalmazást tud felmutatni ebben a kérdésben – mutatott rá, hozzátéve: az állampolgári vélemények azt is megmutatták, hogy egy új nemzeti egyetértési pont rajzolódhat ki.
Külpolitikai szempontból a voksolás
csattanós válasz Volodimir Zelenszkijnek, aki barátságtalan kijelentésekkel illette hazánkat,
ugyanakkor Tóth szerint ez a szám a hazai baloldal és a Tisza-féle lejáratókampányok számára is világos üzenet: kétszer annyian vettek részt a szerintük haszontalan szavazáson, mint a Nemzet hangja kezdeményezés hiteltelenített akcióján.
Brüsszel nem meri megkérdezni a polgárait
A kutató szerint az Európai Bizottság nem meri vállalni az őszinte konzultációt a tagállamok lakóival.
Ha Brüsszelnek lenne bátorsága megkérdezni a többi tagállam polgárait, hasonló eredmények születnének. A Századvég kutatása szerint csak 10 országban haladja meg az 50 százalékot az Ukrajna mielőbbi felvételét támogatók aránya
– emlékeztetett rá.
Szerinte Ursula von der Leyenék pontosan tudják, hogy a háborúban álló ország EU-tagsága hatalmas kockázat, épp ezért minél kevesebb időt akarnak hagyni a csatlakozással kapcsolatos vitákra.
Ukrajna felvétele eladósodottságot és beláthatatlan anyagi kockázatokat jelentene Európa számára, ráadásul nemcsak Brüsszel, hanem Magyar Péter és Manfred Weber is ezt szorgalmazza
– tette hozzá.
Csatlakozás helyett politikai és gazdasági káosz
Tóth Erik szerint Ukrajna belépése az unióba súlyos politikai és gazdasági következményekkel járna.
Nem tudni, mekkora területtel rendelkező ország csatlakozna, és az sem világos, hogy hányan élnek Ukrajnában. Egyes becslések szerint 15 millióval kevesebben, mint korábban
– sorolta az aggályokat.
Emellett rámutatott:
a csatlakozás az uniós intézmények erőviszonyait is megbillentené a föderalisták javára, és szerinte a gazdasági következmények – agrártámogatások, energiaellátás, költségvetés – egyenesen katasztrofálisak lennének.
”
– Ukrajna egyetlen jogállamisági kritériumnak sem felel meg, a magyar kisebbség helyzete pedig a mai napig elfogadhatatlan – húzta alá.
Gender, migráció, pride – „nem öncélú ügyek”
Tóth Erik szerint Brüsszel a nemzetállami hatásköröket következetesen figyelmen kívül hagyja, és mind a migráció, mind a genderideológia ügyében az Open Society hálózata által diktált napirendet követi.
