Egy háborúban álló Ukrajna csatlakozása hadviselő féllé tenné az EU-t?

Nincs arra precedens, sem jogi szabályozás, hogy egy háborúban álló országot felvett volna sorai közé az Európai Unió, mondta lapunknak Szenes Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professor emeritusa. Szerinte Brüsszelben párhuzamos munkavégzés zajlik, a korábbi ígéreteknek megfelelően támogatják Ukrajnát és ezzel a háborút, másfelől az újjáépítésben is bízva a béketárgyalások sikerében reménykednek.

Zászlók az EU-Ukrajna Társulási Tanács ülésén Brüsszelben, 2025. április 9-én Fotó: Martin Bertrand Forrás: Hans Lucas/AFP

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen 2025 májusában kijelentette, hogy fel kell gyorsítani Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, hangsúlyozva, hogy dolgoznak azon, hogy Ukrajna 2025-re minden csatlakozási fejezetet megnyisson.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Fotó: AFP/Nicolas Tucat

Az Európai Bizottság elnökének álláspontja jól mutatja az elmúlt hónapok brüsszeli politikai agendáját, melynek kiemelt célja Ukrajna uniós csatlakozásának erőltetett felgyorsítása, írtuk korábban.

Az Európai Uniós szerződések egyértelműen kimondják, hogy a tagállami kormányokat képviselő tanácsnak egyhangúlag kell határoznia a tagságot kérelmező állam felvételéről az európai közösségbe.

A 2022 óta Oroszországgal háborúban lévő Ukrajna uniós csatlakozásához tehát elviekben teljes egyetértésre lenne szükség, azonban 11 tagállam lakossága ellenzi a háborúzó ország gyorsított felvételét – derül ki a Századvég Európa-projekt legfrissebb, 2025-ös felméréséből.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és António Costával, az Európai Tanács elnökével. Fotó:NurPhoto/AFP/ Nicolas Economou

Ez egy extrém eset, és nincs szabályozva.

– Arra vonatkozóan nincs szabály, hogy egy esetleg háborúban álló országot felvehet-e az európai közösség – mondta el lapunknak Szenes Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professor emeritusa, volt vezérkari főnök.

Szenes Zoltán. Forrás: Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Az Európai Unió által beígért legkorábbi csatlakozási időpont 2030, ami még messze van, és a béketárgyalások addig sikeresek lehetnek, ehhez gyakorlatilag csak a politikai akarat szükséges, tette hozzá.

A szakértő szerint jelenleg párhuzamos munkavégzés zajlik, elindítják Ukrajnával a csatlakozási tárgyalásokat, az idő halad, és amikor napirendre kerül a csatlakozás, addig a remények szerint már béke lesz. 

Ez az ún. párhuzamos munkavégzés a katonai vezetéselméletben is fontos módszer, és a politika is most ezt alkalmazza

– mondta a volt vezérkari főnök.

 

Az Európai Unió retorikája háborúpárti 

Korábban írtuk, hogy a háborúpárti uniós elit már 2029-re az Európai Unió tagjai között látná Ukrajnát. Marta Kos, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa határozott kijelentéseket tett Kijevvel és a bővítéssel kapcsolatban. Ukrajna miatt megakadályoznák a tagállami vétót, s már a csatlakozás előtt is megnyitnák a belső piacokat.

Kaja Kallas, az Európai Bizottság alelnöke és az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Denisz Smihal ukrán miniszterelnök és Marta Kos, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa az EU–Ukrajna Társulási Tanács ülésén Brüsszelben. Fotó: Hans Lucas/AFP/Martin Bertrand

Azáltal, hogy az Európai Unió úgy döntött, hogy támogatja Ukrajnát, ez továbbra is folyik. A háború vége azonban egyelőre nem látszik. Kijev EU-tagságát a NATO-val ellentétben Moszkva sem gátolja, de a csatlakozási folyamat várhatóan közel sem lesz olyan gyors, mint amit az unió kommunikál

 – hívta fel a figyelmet Szenes Zoltán. – A lehető legkorábbi időpont 2030, és az még öt év – folytatta a szakértő. 

Az látszik, hogy a háborúnak még nem lesz vége, de az is látszik, hogy gyengülnek a felek, és a béketárgyalások lassan ugyan, de haladnak előre. Az ukrán hadsereg centralizált vezetési struktúrája vita kérdése, a hadseregben próbálják a nyugati vezetési stílust bevezetni, és ez az átszervezés már elindult

– mondta a szakértő.

Bár egyre gyengülnek az ukránok, de egy esetleges amerikai szankciós nyomásra vélhetően Moszkva is nagyobb tárgyalási hajlandóságot fog mutatni. Ahogy Trump is mondta, a két félnek kell megegyeznie, de mielőbb

– összegezte Szenes Zoltán.

Borítókép: Zászlók az EU–Ukrajna Társulási Tanács ülésén Brüsszelben 2025. április 9-én (Fotó: Hans Lucas/AFP/Martin Bertrand)