A KIIS elemzői szerint folyamatosan csökken a Zelenszkij iránti bizalom és az ukrán elnök népszerűsége is zuhan. A kijevi intézet által elvégzett közvélemény-kutatás eredményei szerint a válaszadók csak 41 százaléka vélte úgy, hogy Zelenszkijnek a háború befejezése után is részt kellene vennie a politikában, ugyanakkor csak 25 százalékuk lenne hajlandó ismét megválasztani őt elnöknek. A válaszadók 36 százaléka szerint Zelenszkijnek a háború után teljesen el kellene hagynia a politikát, és jelentős azok száma is, akik azt szeretnék, ha büntetőeljárás indulna ellene az elnökként tett egyes cselekedetei miatt – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
A Kyiv Independent megjegyezte, hogy Zelenszkij közvélemény-kutatási mutatói jelentősen csökkentek augusztusban és szeptemberben, miután Zelenszkij jóváhagyott egy törvényjavaslatot, amely gyengítette Ukrajna korrupcióellenes nyomozó szerveit. Később a törvényt visszavonták – írja a Breitbart.
Ki marad Ukrajnában?
Ahogy a Zelenszkijbe vetett bizalom kezd meginogni, az is kérdésessé válik, hogy hányan maradnak egyáltalán Ukrajnában a háború után. Hiszen rengetegen haltak meg a fronton, számosan menekültek el a háború elől.
Egy új tanulmány arra figyelmeztet, hogy az Európában élő ukrán menekültek túlnyomó többsége soha nem térhet haza, hacsak Ukrajna vissza nem nyeri területeit és nem biztosítja a nyugati biztonsági garanciákat. A német Ifo Intézet új, jelentős munkadokumentuma szerint
az Európában tartózkodó ukrán menekülteknek mindössze a három százaléka térne vissza hazájába a legpesszimistább háború utáni forgatókönyv szerint.
A harminc európai országban 2543 menekült felmérésén alapuló tanulmány megállapította, hogy a területi integritás és a biztonsági garanciák a legmeghatározóbb tényezők a visszatérési döntések alakításában – felülmúlva a gazdasági lehetőségeket és még a békemegállapodásokat is.
A kutatók a menekülteknek számos hipotetikus háború utáni körülményt mutattak be, olyan változó tényezőket, mint Ukrajna területi ellenőrzése, NATO-tagság, korrupciós szint és gazdasági fellendülés.
Azt találták, hogy a legjobb és a legrosszabb eset közötti különbség hatalmas: a menekültek közel fele (46,5 százalék) visszatérne, ha Ukrajna teljes mértékben visszaállítaná 1991-es határait, csatlakozna a NATO-hoz, csökkentené a korrupciót és növelné a jövedelmeket. Másrészt viszont mindössze 2,7 százalék tenné ezt, ha Oroszország megtartaná a megszállt területek nagy részét, nem írnának alá békemegállapodást, hiányoznának a biztonsági garanciák és a gazdasági helyzet romlana.
„A területi integritás a visszatérési szándék legerősebb mozgatórugója” – írják a szerzők, megjegyezve, hogy Ukrajna 1991-es határainak helyreállítása 10,8 százalékponttal növeli a visszatérés átlagos valószínűségét azokhoz a forgatókönyvekhez képest, ahol Oroszország megtartja az irányítást. A NATO-tagság további 7,1 ponttal növeli a visszatérés valószínűségét, míg a korrupció csökkentése 3,2 ponttal – ez nagyjából ugyanolyan hatású, mint a jövedelem húszszázalékos növekedése vagy az EU-csatlakozás kilátása.
