Közben azt találgatja a világ, meg Európa, vagy Európa vezetője, hogy Donald Trump mikor hoz súlyosabb gazdasági szankciókat Oroszország ellen. Tegnap este, mármint hogy magyar idő szerint tegnap este volt Trump megszólalása Fehér Ház előtt. Újságírói kérdésre szűkszavúan annyit mondott az amerikai elnök, hogy kész továbblépni az Oroszország elleni szankciók második fázisába. Szijjártó Péter közölte:
Nekünk itt, a térségben, Ukrajna szomszédságában nyilvánvalóan minden rossz hír, ami a háborús eszkaláció irányába mutat és minden jó hír, ami a béke irányába mutat. Sajnos az elmúlt napokban azok az események és aztán azok a hírek voltak, vannak többségben, amelyek a háborús eszkaláció irányába mutatnak, és ez rossz.
Van egy fotó, amire például reagált a lengyel külügyminiszter is. Ez a pekingi katonai parádé előtt készült fotó, és ott van a magyar külügyminiszter is a háttérben, és azt írta a lengyel külügyminiszter, hogy ez a kép is bizonyítja, hogy Szijjártó Péter, vagyis Magyarország másik csapatban játszik, mert olyan fotón szerepel, amin ott van Putyin, ott van a kínai elnök, ott van Észak-Korea vezetője, és még sokan mások. Szijjártó Péter elmondta:
Igen, és még sokan mások, nem sorolta fel, hogy rajtam kívül három NATO-tagország kormánya képviseltette magát, hiszen Szlovákia miniszterelnöke, Bulgária miniszterelnök-helyettese és Törökország külügyminisztere és egyébként energiaminisztere is jelen volt ezen az eseményen. Románia két volt miniszterelnöke, Belgium volt miniszterelnöke és Görögország volt miniszterelnöke jelentek meg mondjuk európai körből ezen az eseményen.
Ott voltak azok a közép-ázsiaiak Kazahsztántól Üzbegisztánon át Azerbajdzsánig, akiknél az európaiak most folyamatosan kilincselnek energiahordozókért meg gazdasági együttműködésért. Szóval a lengyel miniszter, dolgokat leegyszerűsítő, bántóan leegyszerűsítő látásmódja ütközött itt ki megint. Most az, hogy mi egy csapatban játszanánk, ez ellen meg amúgy is tiltakozom, tehát én soha nem játszottam Sikorskival egy csapatban, és nem is szeretnék soha.
„Én háborúpárti hungarofóbokkal egy csapatban semmiképpen sem lennék. Nincs az a sportág, nincs az a területe az életnek, ahol én hungarofób háborúpártiakkal egy csoportba akarnék tartozni.”
Az elmúlt napokban nem a béke irányába mutatnak a folyamatok. Elég komoly üzengetés lett az Ukrajnába küldendő szárazföldi csapatok ügyével kapcsolatban. Ursula von der Leyen az elmúlt másfél hétben körbeturnézta a Belarussziával és Oroszországgal határos uniós tagállamokat, és gyakorlatilag mindenhol azt mondta, és egyre nagyobb lelkesedéssel mondta, hogy közeleg az idő, amikor biztonsági garanciának álcázva, de nemzetközi csapatokat kell küldeni Ukrajnába. Sok tagállam erre már készen áll, valahogy így fogalmazott, és ezt maga a német kancellár kérte ki magának. Merz kancellár kérte ki magának, hogy Németország, a berlini kormány nevében ne mondjon semmit az Európai Bizottság elnöke, mert nem az ő dolga eldönteni, hogy egy tagállam küld-e bármilyen küldetéssel egy idegen országba katonákat.
Igen, itt érdemes azért tisztázni azt, hogy úgy tűnik, hogy Von der Leyen asszonynak kicsit agyára ment a hatalomgyakorlás Brüsszelben, és most már úgy tünteti fel az Európai Uniót, mintha az az Európai Egyesült Államok lenne. Vannak persze olyanok, akiknek ez az álmuk, meg vannak olyanok is, akiknek ez a rémálmuk, és ilyenek vagyunk mi, tehát egy Európai Egyesült Államok, ahol közös külpolitika, közös pénz, közös költségvetés, közös adósság, közös hadsereg van, meg minden közös, tehát ezt nem, ezt köszönjük szépen, ezt nem kérjük. Jól láthatóan Brüsszel birodalomépítési és hatalomépítési törekvései ebbe az irányba mutatnak, legyen egy Európai Egyesült Államok, amelynek például hadserege is van, és akkor azt az Európai Bizottság elnöke a kénye-kedve szerint küldözgetheti ide meg oda.
– tette hozzá.
Na most, ez szerencsére még nincsen így, és őszintén remélem, hogy nem is lesz így. Ugye, Von der Leyen, hogy miért mondom azt, hogy úgy viselkedik, mintha egy Európai Egyesült Államok elnöke lenne, mert ugye energiavásárlásokat ígér az amerikai elnöknek, miközben az Európai Bizottság nem tud energiát venni, beruházásokat ígér az amerikai elnöknek, miközben az Európai Bizottság nem tud beruházásokat végrehajtani. Katonákat ígér, miközben az Európai Uniónak nincsen hadserege, tehát ez a teljes birodalmi agymenése van Von der Leyen asszonynak, és ez nagyon káros Európára nézve. Az jól látszik, hogy más brüsszeli tisztségviselők is, például az Európai Unió külügyi főképviselője is viszi ezt a vonalat, mert rendszeresen találkozunk azzal az előterjesztéssel a külügyminiszteri tanácsülésen, hogy az Európai Uniónak az ilyen katonai kiképző misszióját, amit jelenleg európai uniós országok területén folytat, azt terjesszük ki területileg Ukrajnára is, tehát hogy Ukrajnába is menjenek európai katonai kiképzők, és akkor képezzék ott ki a katonákat – mondta.
Ugye azután már csak még egy lépés, hogy küldjünk velük katonákat, küldjünk velük ezt, meg azt, meg amazt. Úgyhogy jól láthatóan van egy ilyen törekvés
– hangsúlyozta a miniszter.
Ez azt mutatja, hogy Ukrajna behozatala az Európai Unióba az a háború behozatalát is jelenti. Mert ha már úgy akarnak Von der Leyenék európai katonákat küldeni Ukrajnába, hogy Ukrajna még nem is tagja az Európai Uniónak, és gondoljunk bele, mi lenne, hogyha Ukrajnát behoznák az Európai Unióba, behoznák a háborúban álló Ukrajnát az Európai Unióba, az azt jelentené, hogy behozzák a háborút is az Európai Unióba. Szijjártó Péter kiemelte:
És akkor már mi is a háború részesei lennénk. Na ez az, amit mi nem akarunk. Hogyha egy brüsszeli bábkormányt ültetnek ide, mondjuk jövőre Budapestre, akkor nyilván az a brüsszeli bábkormány, mivel fogják Brüsszelből, mentem joggal például, nyilvánvalóan belemenne egy ilyen tervbe, belemenne abba, hogy Ukrajnát be kell hozni az Európai Unióba, belemenne abba, hogy katonákat kell küldeni, köztük magyarokat is Ukrajnába, belemenne abba, hogy Magyarországot is szépen belevigyék a háborúba. Ha mi kormányzunk, ez nyilvánvalóan lehetetlen.
Tegnap Orbán Viktor a kötcsei beszédben is említette ezt, hogy ha Ukrajna uniós tag lenne, bármilyen fegyveres konfliktusba keveredik Oroszországgal, akkor nyilvánvalóan a többi tagállamnak a segítségére kellene sietnie. Ha Ukrajna az unió tagja lenne, akkor gyakorlatilag a háború bejönne az Európai Unióba.
Évekig azt terjesztette az Európai Unió, hogy nem akar katonákat küldeni, csak sisakot, aztán utána csak egy kicsi fegyvert, aztán nagyobb fegyvert, és most már teljesen egyértelműen ott tartunk, hogy katonák kellenek.
Néha olyan érzésünk van, hogy egyedül vagyunk azzal, vagy lehet olyan érzésünk, hogy egyedül vagyunk azzal, akik ki merik mondani azt, hogy Ukrajna elveszítette ezt a háborút, de azért egy-egy ilyen hír megjelenik a nyugati háborúpárti sajtóban is. Például Nicolas Sarkozy volt francia elnök nyilatkozott a Le Figarónak, hogy Ukrajna már nem képes győzelmet aratni az Oroszországgal folytatott konfliktusban, és aztán a cikk további részében gyakorlatilag azt fejti ki, hogy azonnal békét kell kötni, mert nincs más megoldás, nem lehet visszafordítani ezt a tényt
– szögezte le Szijjártó Péter. Hozzátette: Mi három és fél éve képviseljük következetesen ezt az álláspontot, és amikor nézem a tegnapi rendkívül szomorú híreket, amelyek a hatalmas rakéta- és dróntámadásról szólnak Kijev ellen, látjuk az áldozatokat, látjuk a rombolást, akkor önkéntelenül az a mondat jut eszembe, hogy mi megmondtuk előre, hogy ez lesz. Ezt el lehetett volna kerülni. A tárcavezető aláhúzta:
És emlékezzünk rá, tavaly júliusban Orbán Viktor miniszterelnök elment Kijevbe. Az európai uniós soros elnökségünk legelején elment Kijevbe. És ott azt mondta Zelenszkij elnöknek, hogy minél előbb kössön tűzszünetet és minél előbb kezdjenek béketárgyalásokat. Erre az ukrán elnök reakciója az volt, hogy nem, az idő az ő oldalán van, nyerni fog, és ezért folytatja a háborút, nyilvánvalóan nyugati segítséggel.
Hozzátette: Ez most már több mint egy éve volt. Hogyha akkor a magyar álláspontot, a magyar miniszterelnök által képviselt álláspontot elfogadják, akkor nagyon-nagyon sok ember életét meg lehetett volna menteni. Nagyon-nagyon sok pusztításnak az elejét lehetett volna venni. De egy évvel ezelőtt is azt az álláspontot képviselték, hogy az idő az ukránok oldalán áll, folytatni kell a háborút, és ehhez a nyugati támogatást meg kell adni. Én ott ültem pár héttel a miniszterelnök békemissziója után Brüsszelben, ahol 25-en órákon keresztül, a szlovákokon kívül órákon keresztül gyalázták rajtam keresztül a miniszterelnököt, a kormányt, Magyarországot azért, hogy békepárti álláspontot foglalunk el. Ők azt mondták, hogy ez a Kreml álláspontja, ez Putyin álláspontja, és hogy az Ukrajna kapitulációját akarja előkészíteni.
Ehhez képest ma mit mondanak az európaiak? Béketárgyalások kellenek és tűzszünet kell, pontosan az, amit mi mondunk 3,5 éve, és pontosan az, amiért minket gyaláznak 3,5 éve. Hát a béke szó kimondása, vagy a béketárgyalások, vagy a tűzszünet szó kimondása az elmúlt években az ilyen szitokszónak számított Európában, és ha valaki megpróbálta kimondani, azonnal puff, bevertek neki egyet képletesen szólva. Tehát a helyzet az, hogy ha a magyar álláspontot követték volna az elmúlt három és fél évben, akkor ezeket a pusztításokat mind meg lehetett volna előzni.
Duda volt lengyel elnök egy néhány nappal ezelőtti interjúban azt mondja, hogy Volodimir Zelenszkij igyekezett belerángatni Lengyelországot az Oroszországgal folytatott háborúba. A kezdetektől azon voltak, hogy mindenkit bevonjanak a konfliktusba.
Ez így van, ezt a lehető leghatározottabban így gondolom én is, mindenfajta módon, provokációval, diplomáciai eszközökkel és így tovább. Szóval minden létező eszközzel próbálták belerángatni az európai országokat, köztük Magyarországot is, hiszen mi itt vagyunk a szomszédban, talán minket a legkönnyebb, próbálnak belerángatni ebbe a háborúba. Ezért nagyon fontos, hogy milyen kimenetele lesz, talán leginkább ezért fontos, hogy milyen kimenetele lesz jövőre a parlamenti választásnak, mert mi itt vagyunk Ukrajna szomszédságában
– hangsúlyozta a külügyminiszter.
Ha a kérdés az, hogy kit a legegyszerűbb belerángatni egy háborúba, akkor nyilván a földrajzi közelség ott számít. Tehát mindig a szomszédokat a legegyszerűbb elsőként belerángatni. És ezért nekünk folyamatosan küzdenünk kell az ellen, hogy minket belerángassanak a háborúba. És szerintem nem igazán jön át még mindig, hogy mekkora ez a nyomás. Nap mint nap, hétről hétre különböző európai fórumokon folyamatosan nyomnak minket abba az irányba, hogy ennek a háborúnak a részesei legyünk. És mi három és fél éve küzdünk az ellen, hogy ezt meg tudják valósítani – hangzott el a műsorban.
Ehhez képest itthon az ellenzék részéről Eörsi Mátyás volt SZDSZ-es politikus arról beszél, hogy a magyar kormány szeretne háborús konfliktusba kerülni Ukrajnával. Szijjártó Péter erre úgy reagált:
Nagyon remélem, hogy ő sem gondolta komolyan. Maradjunk ennyiben. Magyarország háborús vagy fegyveres konfliktusba történő bevonásáról így beszélni szerintem megengedhetetlen. Állhatunk mi a politikai paletta két egymással ellentétes oldalán, gondolhatunk egymásról bármit, de azért Magyarország háborúba történő belerángatásáról így beszélni szerintem nem helyes, mert rendkívül veszélyes helyzetben vagyunk. Nem egy sci-firől beszélünk, nem egy fantazmagóriáról, nem valami olyan dologról, ami tőlünk több ezer kilométerre van, amikor nem eljátszunk egy gondolattal, hanem itt a kőkemény valóságról beszélünk. A szomszédunkban háború van, és jól láthatóan a szomszédos ország mindent elkövet annak érdekében, hogy minket is ennek a háborúnak a részesévé tegyen.
Közölte: A lehető leghatározottabban ellen kell állni, minden eszközt be kell vetni annak érdekében, hogy a szomszédnak az a törekvése, hogy mi is az ő háborújának a része legyünk, az ne lehessen sikeres. És minden ilyen nyilatkozat, amit most Mátyástól is hallottunk, az szerintem veszélyes Magyarországra nézve és Magyarország meg a magyar emberek biztonságát ily módon kockára tenni szerintem nem helyes.
Terjed a migránserőszak Európában
Pénteken derült ki, hogy három marokkói bevándorló zaklatott és megerőszakolt két magyar nőt Szicília szigetén. A műsorban elhangzott: itt is mondhatjuk azt, hogy azokon a helyeken, ahova magyarok járnak rendszeresen nyaralni, ott bizony nincsenek már biztonságban. A Magyar Hang nevű újság, amelyik a Tiszának az egyik legelkötelezettebb támogatója, eközben nem merte beleírni a cikk címébe, hogy marokkóiak és bevándorlók voltak azok, akiket nemi erőszak miatt őrizetbe kellett venni. Még mindig megy a sumákolás, még mindig megy az eltitkolás, még mindig azt akarják beadni az európai és részben a magyar embereknek, hogy nincs itt semmi látnivaló, nincs itt probléma.
Igen, ezt lehet politikai korrektségnek nevezni, úgy nevezni, hogy nem bontottuk ki az igazság minden elemét. Ennek Magyarországon nagy hagyománya van a belpolitikában 2005–2006 óta, ha jól emlékszem
– tette hozzá.
Reneszánszát éli, ha nem bontunk ki mindent, az igazság minden elemét, igen, tehát visszatért ez a hagyomány, nincs új a nap alatt az ellenzéki oldalon, ez jól látszik. Tehát itt mi történt? Migránsok, migránsok Európában, az Európai Unió területén egy kedvelt, turisták által kedvelt országban és annak kedvelt szigetén elrabolnak, elcsalnak és utána erőszakot követnek el magyar hölgyeken. Ha még nem világos mindenki számára, hogy milyen veszélyekkel jár az illegális bevándorlás, ha nem világos mindenki számára, hogy a párhuzamos társadalmak kialakulása milyen kockázatokat rejt magában, akkor ezen esemény után szerintem mindenki meggyőződhetett arról, hogy mennyire fontos az, hogy Magyarországra egyetlen egy illegális migránst sem engedtünk be az elmúlt tíz esztendőben – húzta alá Szijjártó Péter.
És ugyanaz történt és történik gyakorlatilag migráció tekintetében, mint történik a háború vonatkozásában. A háborúba is bele akarnak rángatni minket, és bele akartak, bele akarnak rángatni minket a migrációba is, mert azt mondják, hogy engedjen be Magyarország is illegális migránsokat, osszuk el Európában, az Európai Unió területére érkező illegális migránsokat. Mindenki fogadjon be belőlük valamennyit, Magyarország is. És ugye mi ennek ellenállunk, nem engedjük be az illegális migránsokat délről, ott a határkerítés, ott vannak a rendőreink, ott vannak a határt őrzők, és nem fogadjuk be őket nyugatról sem, mert nem engedjük, hogy ide visszatolják nekünk azokat az illegális migránsokat, akiket ők hívtak ide az Európai Unióba, ők inspirálták, vagy kondicionálták őket, hogy jöjjenek ide. Ide illegális migráns, amíg mi kormányzunk, egészen biztos, hogy nem jöhet be. Hogy egy bábkormány mit lépne ebben a tekintetben? Akinek a vezetőjét Brüsszelből fogják egy mentelmi üggyel, hát azt szerintem mindannyian elképzelhetjük. Egy bábkormány beengedné az illegális migránsokat Magyarországra. Mi nem engedjük meg.
– tette hozzá.
A marokkóiaknak nem volt tartózkodási engedélyük Olaszországban, tehát illegálisan voltak ott. Szóba került Nicolas Sarkozynek az interjúja, amit Le Figarónak adott, nem csak Ukrajnáról meg a háborúról beszélt, hanem a bevándorlásról is. És hogyha valaki ismeri a párhuzamos társadalmaknak a problémáját, akkor a volt francia elnök az egészen aggasztó, amiket mondott. Beszél az antiszemitizmusról Sarkozy, hogy teljesen elszabadult Nyugat-Európában, és azt is mondja, hogy Európa fennmaradásáról van már szó, és a legrosszabb még hátra van, Európa elöregedik, Afrika túlnépesedik, Európa léte, Európa fennmaradása a tét.
Szijjártó Péter szerint teljesen igaza van a volt francia elnöknek, hogy az illegális migráció Európa alapjait kezdi ki. Ez nem is kérdés. A párhuzamos társadalmak, a párhuzamos jogrendszerek az Európában évszázadok óta élő többségi közösség képviselőinek a lenyomása egy hangos, egyre számában növekvő, de még mindig kisebbség által. Ez egy szemmel látható, nyomon követhető jelenség Nyugat-Európában.
Ennek egyik következményét most szegény magyarok is megtapasztalhatták. Tehát én azt gondolom, hogy az illegális migráció továbbra is az egyik legnagyobb kihívás. Brüsszel és Magyarország között az egyik legnagyobb vita, és mi kitartunk amellett, hogy illegális migránsokat Európába beengedni nem szabad. És nyilvánvaló, hogy a patrióták erősödnek Európa-szerte, úgy erősödik az az álláspont is, hogy a migránsokat kívül kell tartani Európán.
– szögezte le a miniszter.
Mit kell tenni? Igaza van a francia elnöknek. Afrikában a népesség nagyon gyorsan növekszik, ezt nyilvánvalóan valahogy kezelni kell. Én azt gondolom, hogy Európa részéről a helyes politika az lenne, hogyha egy nagy átfogó gazdasági fejlesztési partnerségre lépne Afrikával, hogyha olyan fejlesztéseket hajtanánk végre Afrikában, mint amiket Magyarország is csinál egyébként, amikor kötött segélyhitelt adunk azért, hogy afrikai országokban például vízhálózatokat építsenek ki, hogy legyen ivóvíz, hogy a higiénia fejlődjön, vagy olyan fejlesztéseket hajtunk végre, amelyek az élelmiszeripar területén lehetővé teszik, hogy biztonságos, egészséges élelemhez jussanak nagy számban emberek, tehát olyan gazdaságfejlesztési programokat kell végrehajtani Afrikában, amelyek lehetővé teszik, hogy a növekvő létszámú ember ott tudjon maradni, legyen oktatása, legyen egészségügyi ellátása, legyen munkahelye. Nem ambicionálni kell őket, hogy jöjjenek ide, Európába, mert jól láthatóan nem tudunk megbirkózni az illegális migráció jelentette kihívásokkal. Abban kell segíteni, hogy mindenki a saját hazájában emberhez méltó életet tudjon élni – mutatott rá.
A cseh választásokkal kapcsolatban a miniszter elmondta: Világosan látszik, hogy Európában, főleg Európában van egy rendkívül antidemokratikus és rendkívül veszélyes tendencia. Ez pedig az, hogy a patrióta politikusokat megpróbálják kiiktatni. Jobb esetben csak a politikai versenyből, rosszabb esetben az életből is. Mert mi történik? Ugye Szlovákiában megpróbálták konkrétan megölni a Patrióta miniszterelnököt. Csehországban kampány van és megverték a Patrióta miniszterelnök-jelöltet.
Ugye Belgrádban és Szerbia-szerte hónapok óta szervezik külföldről azokat a tömeges tüntetéseket, amelyek egyrészt lehetetlenné teszik, hogy diákok egy jelentős része tanuljon, másrészt meg nyilvánvaló célja az, hogy a szerb patrióta elnököt megbuktassák. Ugye Magyarország vonatkozásában meg itt a teljes brüsszeli intézményrendszert már arra használják, hogy egy bábkormányt ültessenek a helyünkre.
Bosznia-Hercegovina szerb köztársaságában gyakorlatilag évek óta zajlik egy boszorkányüldözés a boszniai szerbek vezetőjével szemben. Szóval van egy tendencia. Ausztriában külső európai, brüsszeli nyomásra és velük való együttműködéssel sikerült a győztes patrióta pártot kizárni a kormányzásból. Hollandiában hiába nyert a Patrióta párt, egy olyan koalíciót kellett összerakni, ami aztán kiderült, hogy működésképtelen és kormányválság van ugyebár Hollandiában. Franciaországban Le Pen pártja egymillióval több szavazatot szerzett, mint a második. Mégis mi történt? A választási rendszer sajátossága miatt összeálltak a vesztesek és kreáltak egy koalíciót a patriótákkal szemben.
Szóval nagyon nehéz ma a patrióta pártok helyzete Európában, mert a társadalmi támogatottság nő, de a nyomás, a szándék a kiiktatásukra is egyre erőteljesebb.
– mondta a tárcavezető. Kiemelte: Én abban reménykedem, és egyúttal sok sikert is kívánunk Babis miniszterelnök úrnak, hogy az ANO húzza be a választást, legyen egy akkora támogatottsága, amivel már nem tudják kilökni a vesztesek a kormányzás lehetőségéből, és hogyha Andrej Babis bejön, akkor Robert Ficóval, a lengyel elnökkel, Orbán miniszterelnök úrral, Vucsics elnök úrral, Közép-Európában kialakul egy olyan patrióta szövetség, amely újra lehetővé teszi, hogy Közép-Európa az európai gyengüléssel párhuzamosan megint erősödni tudjon.
Borítókép: Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: AFP)