Új ukrán rakéta: a Flamingo nyomást gyakorol Vlagyimir Putyinra?

Ukrajna saját fejlesztésű cirkálórakétát állított rendszerbe, a Flamingót. A fegyver hatótávja és pusztítóereje miatt komoly aggodalmat kelthet Moszkvában, ugyanakkor szakértők szerint kérdéses, hogy a rakéta mennyire változtathatja meg a háború menetét.

Forrás: AFP

Somkuti Bálint emlékeztetett, hogy a háború kezdetén Oroszország is nagyszámú  iráni Shahed 136-os drónokat vásárolt, majd mára eljutottak arra a szintre, hogy már a hírek szerint havi 4000et gyártanak ezekből a harci drónokból amelyekkel már nemcsak hadászati, stratégiai célokat, hanem alkalomadtán harcászati célpontokat is tudnak támadni, ami érdekes fejlemény, mert ezeket a drónokat eredetileg nem erre a célra fejlesztették ki.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

UNITED24Media (@united24.media) által megosztott bejegyzés

A kérdés az tehát, hogy Ukrajna tud-e megfelelő számban ilyen harci eszközöket előállítani vagy beszerezni, hogy ennek érezhető hatása legyen a háború menetére

– fogalmazott.

Somkuti Bálint szerint a Flamingo esetében sem az a kérdés, hogy képesek-e megépíteni, hanem az, hogy hol és milyen módon tudják legyártani.

Ha ukrán technológiával, ukrán megrendelésre, de nyugati hadiüzemekben készülnek, akkor az eszkalációnak is tekinthető orosz részről

– figyelmeztetett.

Az ukrán Flamingo rakéta

Az ukrán Defence Express úgy véli, hogy valószínűleg az FP–5 cirkálórakéta analógjáról vagy teljes másolatáról van szó. A modellt a Milanion Group mutatta be az IDEX–2025 kiállításon az Egyesült Arab Emírségekben 2025. február elején.

Főbb jellemzői:

hatótávolság – 3000 km
maximális sebesség – 950 km/h
szárnyfesztávolság – 6 méter
maximális súly – 6 tonna
robbanófej súlya – 1 tonna

Flamingo: egyelőre vegyes harci tapasztalatok

A CEPA elemzése szerint egy háromrakétás támadás során vegyes eredmények születtek: egy Flamingo a céltól 100-200 méterre csapódott be, egy másik 15–40 méteres pontossággal talált, és komoly károkat okozott, míg a harmadik a megközelítés során lezuhant.

A szakértő szerint a rakéta katonai értékét a mennyiségi előállítás határozná meg, de a típus egyéb komoly kihívásokkal is küzd.

Ez a Flamingo olyan típusú eszköz, amely már a hidegháború alatt létező koncepció volt, ezért a légvédelmi eszközök jelentős része fel van készítve ilyen típusú fenyegetések elhárítására. Egy hangsebesség körüli sebességgel repülő eszközről van szó, amely nagyrészt fémből készül, emiatt a radarkeresztmetszete is elég nagy, tehát a légvédelem számára ma már egy abszolút elhárítható célpontot jelent

– mutatott rá Somkuti Bálint.

Putyinra nehezedő nyomás

A Politico által bemutatott felvételek és a CEPA értékelése szerint a Flamingo ugyan még fejlesztési szakaszban van, de már most jelentős problémákat okoz az orosz hadseregnek. A rakéta hatótávolsága és pusztítóereje arra kényszerítheti Moszkvát, hogy újabb erőforrásokat vonjon el légvédelmi rendszereinek megerősítésére, miközben az ukránok demonstrálják: képesek saját, stratégiai képességekkel bíró fegyvereket létrehozni.

Zelenszkij először 2024 októberében jelentette be egy ukrán ballisztikus rakéta létrehozását. Akkoriban a rakéta már sikeresen teljesítette a repülési teszteket.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amint meglátogatja a Petro Kalnysevszkijről elnevezett 27. Rakétatüzérségi Dandár egyik hadosztályát (Fotó: AFP/Ukrán elnöki sajtószolgálat)

„Decemberre sokkal több lesz belőlük” – mondta Volodimir Zelenszkij de az ukrán elnök nem volt hajlandó további részleteket közölni a fegyverről, amíg, ahogy fogalmazott, „Ukrajna nem tud több százat használni belőlük”.

A kérdés most az, hogy Ukrajna képes lesz-e a Flamingót nagy számban gyártani és bevetni, vagy a fegyver megmarad csupán szimbolikus fenyegetésnek.

Borítókép: A Flamingo nagy hatótávolságú cirkálórakéta  jelentős előrelépést jelent Ukrajna csapásmérő képességében (Fotó: AFP)