Új ukrán rakéta: a Flamingo nyomást gyakorol Vlagyimir Putyinra?

Ukrajna saját fejlesztésű cirkálórakétát állított rendszerbe, a Flamingót. A fegyver hatótávja és pusztítóereje miatt komoly aggodalmat kelthet Moszkvában, ugyanakkor szakértők szerint kérdéses, hogy a rakéta mennyire változtathatja meg a háború menetét.

Forrás: AFP

A Flamingo egy nagy méretű cirkálórakéta, amely mintegy tizenkét méter hosszú, fesztávolsága hat méter, és egy felülre szerelt hajtómű segítségével, földi indítórámpáról gyorsítják fel. A rakéta akár 1 150 kilogrammnyi hasznos terhet is képes célba juttatni, hatótávolságát pedig egyes források 2000–3000 kilométerre teszik, írja a Politico.

Ukrán Flamingo rakéta (Forrás: X)

Ez elméletben lehetővé tenné, hogy Ukrajna mélyen az orosz hátországban lévő stratégiai célokat támadjon.

Az Európai Politikai Elemzések Központja (CEPA) becslése szerint az ukrán gyártó jelenleg napi egy Flamingót képes összeszerelni, ami havi harminc rakétát jelentene. Saját állításaik szerint azonban – megfelelő finanszírozás és gyártókapacitás mellett – akár 2500 darabot is elő tudnának állítani havonta.

Die Rakete „Flamingo“ selbst haben wir bereits gesehen, jetzt sind auch Aufnahmen ihrer Tests erschienen, veröffentlicht von der Zeitung Politico
Davon nur rin paar 100 wäre schon gut für die Ukraine und Russland können kann sich warm anziehen. pic.twitter.com/4I9Jh20YOD

— Andy Schneider (@AndySch64494719) August 22, 2025

„A kérdés a mennyiség”

Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő a rakéta kapcsán lapunknak elmondta:

Az alapvető kérdés az az, hogy egy háború alatt mennyi idő, energia és forrás jut új fegyverek kifejlesztésére. Nem az a kérdés, hogy X. vagy Y. tud-e bizonyos típusú fegyverrendszert gyártani, hanem hogy elég nagy számban tudja-e ezt megtenni.

A szakértő rámutatott, hogy Ukrajna a háború előtt is képes volt olyan eszközöket fejleszteni, amelyeket sikerrel alkalmazott, például az UJ–22-es drónt vagy hajóelhárító rakétákat. A döntő tényező azonban mindig a finanszírozás és a gyártás mérete.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter egy Geran–2 orosz kamikazedrónt, egy iráni gyártmányú Shahed–136 pilóta nélküli légi jármű másolatát mutatja Gideon Saar izraeli külügyminiszternek Kijevben, 2025. július 23-án (Fotó: NurPhoto/AFP/Maxym Marusenko)

Somkuti Bálint emlékeztetett, hogy a háború kezdetén Oroszország is nagyszámú  iráni Shahed 136-os drónokat vásárolt, majd mára eljutottak arra a szintre, hogy már a hírek szerint havi 4000et gyártanak ezekből a harci drónokból amelyekkel már nemcsak hadászati, stratégiai célokat, hanem alkalomadtán harcászati célpontokat is tudnak támadni, ami érdekes fejlemény, mert ezeket a drónokat eredetileg nem erre a célra fejlesztették ki.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

UNITED24Media (@united24.media) által megosztott bejegyzés

A kérdés az tehát, hogy Ukrajna tud-e megfelelő számban ilyen harci eszközöket előállítani vagy beszerezni, hogy ennek érezhető hatása legyen a háború menetére

– fogalmazott.

Somkuti Bálint szerint a Flamingo esetében sem az a kérdés, hogy képesek-e megépíteni, hanem az, hogy hol és milyen módon tudják legyártani.

Ha ukrán technológiával, ukrán megrendelésre, de nyugati hadiüzemekben készülnek, akkor az eszkalációnak is tekinthető orosz részről

– figyelmeztetett.

Az ukrán Flamingo rakéta

Az ukrán Defence Express úgy véli, hogy valószínűleg az FP–5 cirkálórakéta analógjáról vagy teljes másolatáról van szó. A modellt a Milanion Group mutatta be az IDEX–2025 kiállításon az Egyesült Arab Emírségekben 2025. február elején.

Főbb jellemzői:

hatótávolság – 3000 km
maximális sebesség – 950 km/h
szárnyfesztávolság – 6 méter
maximális súly – 6 tonna
robbanófej súlya – 1 tonna

Flamingo: egyelőre vegyes harci tapasztalatok

A CEPA elemzése szerint egy háromrakétás támadás során vegyes eredmények születtek: egy Flamingo a céltól 100-200 méterre csapódott be, egy másik 15–40 méteres pontossággal talált, és komoly károkat okozott, míg a harmadik a megközelítés során lezuhant.

A szakértő szerint a rakéta katonai értékét a mennyiségi előállítás határozná meg, de a típus egyéb komoly kihívásokkal is küzd.

Ez a Flamingo olyan típusú eszköz, amely már a hidegháború alatt létező koncepció volt, ezért a légvédelmi eszközök jelentős része fel van készítve ilyen típusú fenyegetések elhárítására. Egy hangsebesség körüli sebességgel repülő eszközről van szó, amely nagyrészt fémből készül, emiatt a radarkeresztmetszete is elég nagy, tehát a légvédelem számára ma már egy abszolút elhárítható célpontot jelent

– mutatott rá Somkuti Bálint.

Putyinra nehezedő nyomás

A Politico által bemutatott felvételek és a CEPA értékelése szerint a Flamingo ugyan még fejlesztési szakaszban van, de már most jelentős problémákat okoz az orosz hadseregnek. A rakéta hatótávolsága és pusztítóereje arra kényszerítheti Moszkvát, hogy újabb erőforrásokat vonjon el légvédelmi rendszereinek megerősítésére, miközben az ukránok demonstrálják: képesek saját, stratégiai képességekkel bíró fegyvereket létrehozni.

Zelenszkij először 2024 októberében jelentette be egy ukrán ballisztikus rakéta létrehozását. Akkoriban a rakéta már sikeresen teljesítette a repülési teszteket.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amint meglátogatja a Petro Kalnysevszkijről elnevezett 27. Rakétatüzérségi Dandár egyik hadosztályát (Fotó: AFP/Ukrán elnöki sajtószolgálat)

„Decemberre sokkal több lesz belőlük” – mondta Volodimir Zelenszkij de az ukrán elnök nem volt hajlandó további részleteket közölni a fegyverről, amíg, ahogy fogalmazott, „Ukrajna nem tud több százat használni belőlük”.

A kérdés most az, hogy Ukrajna képes lesz-e a Flamingót nagy számban gyártani és bevetni, vagy a fegyver megmarad csupán szimbolikus fenyegetésnek.

Borítókép: A Flamingo nagy hatótávolságú cirkálórakéta  jelentős előrelépést jelent Ukrajna csapásmérő képességében (Fotó: AFP)