Brüsszel már Kínát is szankcionálná az orosz energiahordozók miatt

Újabb frontot nyithat az Európai Unió a szankciós politikában. Ezúttal Kína került a szankciók célkeresztjébe, amiért továbbra is nagy mennyiségben vásárol orosz olajat és gázt.

Kínai és EU-s zászlók Fotó: Jaap Arriens Forrás: NurPhoto/AFP

A tárgyalások előzménye, hogy Donald Trump amerikai elnök az elmúlt napokban jelezte: kész további lépéseket tenni Moszkva bevételeinek visszafogása érdekében, és nyomást gyakorolt az EU-ra, hogy gyorsítsa fel az orosz energiafüggőség felszámolását. 

„Nem vagyok elégedett Oroszországgal” – mondta Trump, hozzátéve: hamarosan Putyinnal is egyeztetni kíván a háború ügyében.

Szankciók: Kína az első számú vásárló

A 2022-es teljes körű invázió óta Kína vált az orosz kőolaj legnagyobb felvevőpiacává. Naponta mintegy 2 millió hordó érkezik Pekingbe, ebből 1,3 millió tengeri úton, további 800 ezer pedig csővezetékeken keresztül. A két ország a közelmúltban új gázvezeték-projektről is megállapodott, miközben Kína készül ismét megnyitni kötvénypiacát az orosz energiacégek előtt.

Az EU eddig óvatosan bánt Kínával, mivel tart a megtorlástól, hiszen Peking az unió második legnagyobb kereskedelmi partnere az Egyesült Államok után. Legutóbb két kisebb kínai bankot érintettek a szankciók, de ez inkább jogi tesztnek tekinthető, semmint komoly lépésnek.

Friedrich Merz német kancellár (Fotó: AFP/Alexandra Beier)

Német figyelmeztetés, amerikai nyomás

Friedrich Merz német kancellár hétfőn úgy fogalmazott: 

Az, hogy Európa kulcsfontosságú nyersanyagok tekintetében ennyire függ Kínától, kiszolgáltatottá tesz bennünket a zsarolásnak.

Ezért szerinte sürgető a kereskedelmi kapcsolatok diverzifikálása. Washington közben már lépett: India orosz olajvásárlásai miatt 50 százalékos vámot vetett ki az indiai importokra. Az EU azonban India esetében óvatosabb, mivel szeretné erősíteni gazdasági együttműködését a világ legnépesebb demokráciájával.

Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter csütörtökön Brüsszelben tárgyal Dan Jorgensen uniós energiaügyi biztossal. Wright előzetesen világossá tette: az Egyesült Államok csak akkor hajlandó további szankciókat kivetni, ha az EU előbb teljesen leállítja saját orosz energiaimportját.

Az Európai Bizottság célja, hogy 2027-re teljesen megszabaduljon az orosz fosszilis energiahordozóktól, ám több tagállam – köztük Magyarország és Szlovákia – továbbra is nagymértékben függ a moszkvai szállításoktól. Ezért a most felvetett szankciók aligha fognak egyhangú támogatást élvezni. Brüsszel mindenesetre jelezte: „a következő szankciós csomag előkészítésén dolgozunk, amely kulcsfontosságú Ukrajna ügyében.”

Borítókép: Kínai és EU-s zászlók (Fotó: NurPhoto/AFP/Jaap Arriens)