Nyolc év fegyházat kapott Maja T. első fokon, a budapesti embervadászatban részes szélsőbaloldali aktivista

Megszületett az ítélet annak a Maja T. néven ismert, szélsőbaloldali, magát transzneműként azonosító antifasiszta aktivistának az ügyében, akit azzal vádoltak, hogy a kitörés napja idején Magyarországon társaival együtt jobboldalinak tartott személyeket támadott meg. A német vádlott ellen súlyos testi sértés és bűnszervezetben való részvétel miatt folyt büntetőeljárás, a bíróság első fokon nyolc év szabadságvesztésre ítélte.

A 2023-as antifa-támadásokban részt vett német nembináris Simeon Ravi Trux Maja, előkészítő ülése, a Fővárosi Bíróságon (Fotó: Hatlaczki Balázs) Fotó: Hatlaczki Balázs

A bíróság eddig nem engedélyezte a házi őrizetet, szökésveszélyre hivatkozva.

Maja T. azt állítja, hogy a magyar igazságszolgáltatás eleve bűnösnek tartja őt, függetlenül attól, hogy mit mond vagy tesz. Szerinte a büntetőeljárást politikai motivációk vezérlik, nem egy tisztességes jogi vizsgálat.

Maja T. egy német antifasiszta aktivista, akit azzal vádolnak, hogy két évvel ezelőtt Magyarországon, a kitörés napja idején többedmagával megtámadott és bántalmazott jobboldalinak tartott személyeket (Forrás: About Hungary)

Panaszok, és éhségsztrájk: így védekezik az antifa vádlott

Német baloldali politikusok sürgetik Maja T. Németországba történő visszaszállítását. A politikusok azt kifogásolják, hogy Maja T.-t hosszú ideje magánzárkában tartják Magyarországon, és szerintük a fogvatartási körülmények embertelenek.

A politikusok állítása szerint Maja T. több mint egy éve gyakorlatilag folyamatos izolációban van, korlátozott emberi kapcsolattal, és ez „lelki kínzásnak” minősül. 

Maja T. június elején éhségsztrájkba kezdett, hogy jobb fogvatartási körülményeket, elsősorban a magánzárka megszüntetését érje el.

Német EP-képviselő beszámolója szerint Maja T. a látogatás során arról tájékoztatta, hogy cellája rovarokkal fertőzött, állítása szerint csótányok és poloskák is vannak a zárkában, amit a képviselő elfogadhatatlannak nevezett egy uniós tagállam börtönében.

Mindemellett a Maja T. édesapja által készített, a fogvatartási körülményeket kifogásoló panaszdokumentum szerint az aktivistát intenzív és indokolatlannak tartott kamerás megfigyelés alatt tartják, celláját a nap 24 órájában videóval ellenőrizhetik. A beadvány azt is állítja, hogy Maja T.-t rendszeres, megalázónak minősített testi ellenőrzéseknek vetik alá: a cella elhagyásakor bilincsben kísérik, többször átvizsgálják, és előfordul, hogy teljes levetkőzésre kötelezik, vagyis a motozások strip-search jellegűek.

Maja T. szerint ezek az intézkedések embertelen bánásmódnak minősülnek.

Kritika a magyar bíróságok függetlenségéről

Maja T. a Deutsche Welle-nek adott interjúban azt állította, hogy a magyar kormány megpróbálja befolyásolni a bíróságok függetlenségét, és szerinte nem biztosított a tisztességes, független jogi eljárás.

Természetesen látom a magyar kormány részéről a törekvést arra, hogy befolyásolja a bíróság függetlenségét

– fogalmazott.

Maja T. amellett, hogy többször nyilvánosan is tiltakozott az őrizete miatt, kérte, hogy Németországba szállítsák vissza, hogy ott tudja folytatni az eljárást. 

Nem bírom tovább, hogy itt tartanak fogva Magyarországon. Nem látok más lehetőséget, csak az éhségsztrájkom folytatását.

Végül az egészségi állapota romlása miatt felfüggesztette az éhségsztrájkot.

Maja T. kiadatása

Az ügy kapcsán állítások hangzottak el a kiadatás jogszerűségéről is. Maja T. és védője szerint a Németországból Magyarországra történő átadás jogellenes volt, amit állításuk szerint a német Szövetségi Alkotmánybíróság későbbi döntése is megerősített, amikor kimondta, hogy a kiadatás nem felelt meg a jogi előírásoknak.

Maja T. a Deutsche Wellének adott interjújában arról beszélt, hogy állítása szerint az ellene kiadott elfogatóparancsról nem kapott hivatalos tájékoztatást. Mint fogalmazott:

Velem soha nem közölték az elfogatóparancsot, soha nem kaptam róla hivatalos értesítést.

Borítókép: A 2023-as Antifa-támadásokban részt vett Simeon (Maja) Ravi T. (Fotó: Hatlaczki Balázs)