Óraátállítás: itt van Brüsszel terve

Idén sem marad el az óraátállítás, bár az Európai Unió évek óta tervezi a rendszer megszüntetését. 2019-ben az Európai Parlament már megszavazta, hogy 2021-től megszűnjön a rendszer, a döntés végrehajtása azonban azóta is elmaradt. A vita látszólag egyszerű kérdésről szól: a nyári vagy a téli időszámítás maradjon-e érvényben. A tagállamok között azonban továbbra sincs egyetértés, az ügy így 2026-ban is rendezetlen maradt.

Jelenleg minden tagállam ugyanazon a napon és ugyanabban az időben tér át a nyári időszámításra Forrás: AFP

Óraátállítás 2026: ott tart az ügy, ahol 2019-ben Fotó: AFP

Az óraátállítás megterheli a szervezetet

Az óraátállítás nem csupán annyit jelent, hogy egy órával többet vagy kevesebbet alszunk. A változás a szervezet működését is megzavarja. Hatása több napig, akár egy-két hétig is érezhető lehet: romolhat az alvás minősége, csökkenhet a teljesítmény. Egy, a Nature folyóiratban ismertetett kutatás szerint az átállást követő napokban mérhetően nő a halálozások száma. A vizsgálat során több tízezer egészségügyi adatot elemeztek. 

Az eredmények szerint a biológiai ritmus felborulása 5–10 százalékkal is növelheti a szív- és érrendszeri problémák kockázatát. 

A szervezet működését a belső óra, az úgynevezett cirkadián ritmus szabályozza, amely a nappalok és éjszakák váltakozásához igazodik. Ha ez a rendszer felborul – például az óraátállítás, éjszakai munka vagy rendszertelen alvás miatt –, az többféle panaszt okozhat: erről egy korábbi cikkünkben részletesen írtunk.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)