Debrecentől néhány órára összeomlóban az egészségügy

Az immár több mint négy éve tartó orosz–ukrán háború humanitárius válságot okozott Ukrajnában. A vidéki térségekben a legrosszabb a helyzet, ahol az infrastruktúra nagy része megsemmisült. Magyarország keleti szomszédjában gyorsan romlik az emberek egészsége, sok idős ember pedig alapvető gyógyszerekhez sem jut hozzá. Egy idős asszony a The New York Times újságírójának arról beszélt, hogy négy éve nem látta őt orvos.

Mentősök Ukrajnában Forrás: AFP

Magyarország szomszédjában, mindössze pár órányi autóútra Debrecentől romokban az egészségügyi ellátás. 2022 végén rakétatalálat érte a ma 85 éves Nina Andrijivna udvarát, a robbanás kitörte a háza ablakait, ő maga pedig azóta is fájdalmakkal küzd. Azóta – sok más ukránhoz hasonlóan – szorongással, magas vérnyomással és egyéb egészségi problémákkal küzd – számolt be róla a Haon a The New York Times cikkére hivatkozva.

Romokban Ukrajna egészségügye
Fotó: AFP

A több mint négy éve zajló konfliktus országos szintű egészségügyi válsághoz vezetett. A vidéki térségekben, ahol a lakosság közel harmada él, különösen súlyos a helyzet.

A tavaly nyári adatok alapján az orosz támadások már több mint 2400 egészségügyi intézményt rongáltak meg, ezek közül több mint 300 megsemmisült.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint tavaly közel ötödével nőtt az ukrán egészségügyi infrastruktúrát és az ott dolgozókat érő orosz támadások száma. Ezzel párhuzamosan a lakosság körében jelentősen nőtt a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya, már minden negyedik ember veszélyesen magas vérnyomással küzd. Az érintettek mintegy 80 százaléka pedig nem jut hozzá a szükséges gyógyszerekhez.

A 85 éves asszony, Andrijivna az udvarát ért robbanás következtében agyrázkódást és idegkárosodást szenvedett, azóta is fájdalmai vannak. 

A háború nemcsak az otthonát, hanem az egészségét is tönkretette 

– mesélte az újságírónak az egyedül élő asszony. A falujában azonban sem rendelő, sem gyógyszertár nem működik, így egy jótékonysági szervezet havi látogatásaira van utalva, amely ingyenes vizsgálatot és gyógyszereket biztosít neki. A segélyszervezet orvosa, Oleg Marcsenko elmondta, hogy a hideg időjárás sokat rontott a helyzeten, nőtt a tüdőgyulladás és más légzőszervi betegségek száma. 

Amikor egy alig száz fős faluba érkeztek, mintegy tucatnyi helyi lakos várta vastag ruhában, hogy végre orvos lássa őket. A 65 éves Olekszandr Ljudovik – aki korábban a vasútnál dolgozott – szomszédja segítségével jutott el az ideiglenes rendelőbe, ahol az orvos megvizsgálta a porckorongsérvét, és gyógyszert kapott gyomor- és térdfájdalmaira. A beteg elmondta, hogy rendkívül nehéz az élet a faluban, nincs bolt, sem gyógyszertár. 

A front közelsége miatt már sokan elhagyták otthonukat, mivel a robbanásokba gyakran beleremegnek a házak is.

A 68 éves Nelia Kravcsenko nemrég még a Donyecki régióban fekvő Malinyivkában élt, mindössze három kilométerre a frontvonaltól. Elmondása szerint a tüzérségi lövedékek és bombák folyamatosan a házak felett repkednek. Február végén Lozova városába szállították, egy tranzitközpontba, ahol a menekültek várják az áthelyezést a biztonságosabb területekre. Az asszony, aki magas vérnyomással és keringési problémák miatti lábdagadással küzd, elmondta: 

négy éve nem látta orvos, a mentők pedig egy nap alatt érnek csak ki hozzájuk.

Még a nagyobb városokban sem könnyű ellátáshoz jutni. A 78 éves, tüdőrákkal küzdő Szvetlana Sztrabova korábban a donyecki Druzskivkában élt, amelyet az orosz erők körbezártak. Két kemoterápiás kezelést kapott, de a harmadikra már nem jutott el, mert a taxisok a drónveszély miatt nem vállalták az utat. Egy sofőr végül elvitte volna egy másik városba, de az ottani kórház zárva volt. Az asszonynak ekkor világossá vált, hogy kezelés nélkül marad. Mint mondta, egy éve még teljesen egészséges volt, azóta viszont minden megváltozott. Hozzátette:

Csak egészségre és békére van szükségünk.

Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból

Az április 12-i országgyűlési választás tétje hatalmas, csak egy nemzeti szuverén kormány garantálja, hogy Magyarország nem sodródik bele az orosz–ukrán háborúba. Szijjártó Péter hangsúlyozta: 

– Ha a Tisza Párt alakítana kormányt Magyarországon, akkor belerángatnának minket a háborúba, a magyar emberek pénzét Ukrajnába küldenék és támogatnák Ukrajna európai uniós csatlakozását, ami hosszú távon kockáztatná Magyarország biztonságát.

Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője 2024-ben Kijevbe látogatott, ahol több fénykép is készült róla az ukrán hősök emlékhelyénél. Az út részletei nem nyilvánosak, de annyi ismert, hogy ukrán titkosszolgálati kapcsolattal találkozott, és feltehetően egyeztetett Volodimir Zelenszkij környezetével is.

Bár igyekeztek kerülni annak látszatát, hogy a 2026-os müncheni biztonságpolitikai konferencián találkozott volna Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij, egyik fél sem cáfolta ezt. Magyar Péter közösségi oldalán több bejegyzést is közzétett Münchenből, köztük akkor is, amikor az ukrán elnök az Ukrajna-házba látogatott.

Borítókép: Mentők Ukrajnában (Fotó: AFP)