Amerikai képviselők kérik számon Brüsszelt a magyar választásokba való beavatkozás kapcsán

Amerikai republikánus képviselők szerint az Európai Bizottság súlyosan túllépte hatáskörét a magyarországi választások kapcsán. Chris Smith és Andy Harris úgy látják, az uniós lépések alááshatják a demokratikus folyamatokba vetett bizalmat. Szerintük az Európai Bizottság példátlan és antidemokratikus módon avatkozik be a közelgő magyarországi választásokba.

Kapitólium, Wahsington D.C. Forrás: AFP

Az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek címzett levelükben Smith és Harris azzal érvelnek, hogy a bizottság antidemokratikus lépései „komoly aggályokat vetnek fel a legitim uniós felügyelet és az autoriter politikai beavatkozás közötti határvonal kapcsán”, valamint „súlyosan rombolják a választási folyamat tisztaságába vetett közbizalmat és az európai intézmények semlegességébe vetett hitet”.

A republikánus törvényhozók külön kiemelik az EU-hoz kapcsolódó finanszírozásokat, amelyek médiavállalatokhoz, érdekképviseleti csoportokhoz és nem kormányzati szereplőkhöz jutnak, és amelyek kritikusak a jelenlegi magyar kormánnyal szemben, továbbá az EU digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályának (DSA) szerintük torz alkalmazását, amelyet állításuk szerint arra használnak, hogy korlátozzák, cenzúrázzák és eltávolítsák azokat a jogszerű politikai véleményeket, amelyek összhangban állnak a jelenlegi magyar kormányzattal. Ezeket az EU indokolatlan beavatkozásának bizonyítékaként hozzák fel az ország választásaiba.

Az amerikai képviselők a következő kérdésekben várnak választ az Európai Bizottságtól: 

• A bizottság biztosít-e átfogó és átlátható nyilvános elszámolást az EU-hoz kapcsolódó finanszírozásokról, amelyek médiavállalatokhoz, nem kormányzati szervezetekhez és civil társadalmi szereplőkhöz jutottak Magyarországon 2024 januárja óta, beleértve a forrásokat, a kiválasztási kritériumokat, a kifizetett összegeket és azokat a garanciákat, amelyek megakadályozzák, hogy ezen forrásokat pártpolitikai tevékenységre használják fel?
• A bizottság biztosít-e nyilvános átláthatóságot arra vonatkozóan, hogy milyen konkrét kritériumokat vagy standardokat alkalmaz annak megállapítására, hogy az uniós támogatási források milyen módon – szándékoltan vagy nem szándékoltan – befolyásolhatják a választási diskurzust a tagállamokban?
• A bizottság biztosít-e nyilvános átláthatóságot a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály keretében tett intézkedéseiről, amelyek hatással lehetnek a politikai tartalmakra, a közéleti vitákra vagy a platformok működésére Magyarországon, valamint arról, hogy léteznek-e olyan intézkedések, amelyek garantálják ezen lépések nézőpontsemleges és politikailag pártatlan alkalmazását?
• Hogyan értékeli és mérsékli a bizottság annak kockázatát, hogy az online platformokra nehezedő szabályozóknak való megfelelés a jogszerű politikai véleménynyilvánítás elfojtásához vezethet, különösen nemzeti választások idején?
• A folyamatban lévő 7. cikk szerinti eljárások és az Európai Parlament jelentései fényében milyen lépéseket tesz a bizottság annak érdekében, hogy kommunikációja és végrehajtási tevékenységei ne járuljanak hozzá a politikai elfogultság vagy intézményi beavatkozás látszatához a tagállamok választási időszakaiban?

Smith, a képviselőház külügyi bizottságának vezető tagja, kiemelte a jelenlegi amerikai–magyar kapcsolatok erősségét is, megjegyezve, hogy az Egyesült Államok és Magyarország közötti viszony „erősebb, mint valaha”.

Az amerikai–magyar partnerség egy valódi kétirányú kapcsolat, amely egymás nemzeti hagyományainak kölcsönös tiszteletén alapul. Mindkét ország tanul egymástól, és több területen is mélyíti az együttműködést

– zárta gondolatait Smith.

Borítókép: Capitolium, Wahsington D. C. (Fotó: AFP)